Bácsalmási kistérség bemutatkozása

Általános jellemzés

A Bácsalmási kistérség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén, az országhatár mellett található. A kistérség területe 381 km2, lakónépessége 18.294 fő, így a népsűrűség 48 fő/km2.(2004.év adatai)

A kistérség központi települése a városi rangú, közel nyolcezres lélekszámú Bácsalmás, amely kezdi újból betölteni a néhány évtizeddel ezelőtti térségszervező szerepét.

A város viszonylag közel fekszik Bajához, a megye déli térsége legjelentékenyebb magyar városához, de ugyanilyen messze esik a határon túli Szabadka városától, amelyhez évszázadokon át szoros gazdasági szálak fűzték.

E két város meghatározó szerepet fog várhatóan betölteni Bácsalmás és térsége jövőbeni életében, tekintettel arra, hogy a két szomszédos ország kölcsönös szándéka, hogy újból üzembe állhasson –közel egy évszázad után- a megszakadt vasúti összeköttetés Szabadka-Bácsalmás-Baja között. Ez az infrastrukturális rekonstrukció lehetővé fogja tenni a békés megyei térség nagytömegű gabonájának költségtakarékosabb eljuttatását a folyami és tengeri kikötőkbe.

A kistérség települései: Bácsalmás, Bácssszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Katymár és Tataháza.

 

 

Térképek: Magyarország, Dél-Alföldi Régió, Bácsalmási kistérség

 

 

Természeti és környezeti adottságok

 

A Bácsalmási kistérség teljes egészében az Észak-Bácskai löszháton helyezkedik el.

A hátság felszínére jellemző, hogy kiterjedt buckavidékek és nagy kiterjedésű lapos, lösszel, esetleg állóvízi üledékkel borított, csaknem tökéletesen sík területrészek helyezkednek el egymás mellett. A térség talaja az agyagos, réti csernozjom talajtípusba sorolható.

Az időjárást a kontinentális éghajlat és részben a sajátos helyi földrajzi viszonyok alakítják. Az átlaghőmérséklet eloszlása egyenletes, értékének sokéves átlaga 10,4-10,8C° között mozog. A szélsőséges események, a 35C°-ot meghaladó nyári melegek és a -25C° alatti téli fagyok gyakoriak. Az ország legmelegebb vidékei közé tartozik, a napfényes órák száma meghaladja a 2000-et. A térség mérsékelten csapadékos, az éves mennyiség a 600-650 mm egyenetlen éves eloszlással. Az uralkodó szélirány észak-nyugati. A viszonylag alacsony légnyomás miatt gyakoriak a viharos erejű szelek.

A kistérség legnagyobb része vízügyi szempontból magas érzékenységű területen fekszik, ugyanakkor védett természeti értékekkel, gazdag növény- és állatvilággal bír. Gyengeség, hogy a talajvizek szintje a megbomlott vízháztartási egyensúly folyományaként egyre csökken és nem megoldott az időszakos vízfeleslegek visszatartása. Az intenzív mezőgazdasági termelés miatt lecsökkent a biodiverzitás. A jövőben megvalósul a vizes élőhelyek rehabilitációja illetve vízrendezés után lehetőség nyílik ezek rekreációs célokra való kihasználására, valamint az öntözés kiterjedtebb alkalmazására. A vízrendezés elmaradása esetén a talajvízszint további csökkenése várható és sivatagosodási problémák léphetnek fel.

 

 

 

Népesség és településszerkezet

 

A kistérség lakónépessége az elmúlt években folyamatosan csökkenést mutat, 2000-ben 18.873 fő volt, ez 2002-re 18.559 főre módosult. Ez jelenleg Bács-Kiskun megye lakosságának 3,4%-át teszi ki. A települések népsűrűsége 2004-ben 10,8 fő/km2 (Bácsszőlős) és 68,9 fő/km2 (Bácsalmás) között alakult. A kistérségi átlag 48 fő/km2 volt, ami jelentősen elmarad a 109 fős országos átlagtól, de még az országos viszonylatban nagyon alacsony 64-es megyei átlagtól is, mindössze 75%-a annak.

Az aktív korú népesség (18-59 évesek) aránya a térségben kismértékben növekszik. A települések között nagy az eltérés, az arány 55% (Madaras) és 59,2% (Kunbaja) között változik. Bácsalmáson az aktív korú népesség aránya 58,6%, ami a kistérségi átlag 102%-a.

Az időskorú (60 évesnél idősebb) népesség aránya a kistérségben szintén enyhén növekszik. A legkisebb arányban élnek idős emberek Kunbaján (19,8%), legnagyobb arányban pedig Bácsszőlősön (28,4%).

Az előzőekből következően a fiatalkorú (18 év alatti) népesség aránya – az előzőeknek megfelelően – a térségben folyamatosan csökken. 2004-ben 19,3%, ami alacsonyabb az országos (19,8%) átlagnál.

 

Megközelíthetőség

 

A Bácsalmási kistérség közúton és vasúton egyaránt megközelíthető. A kelet-nyugati összeköttetést biztosító 55-ös számú főút a térség egyik településén vezet keresztül. míg a Bácsalmáson átvezető vasút mellékvonali összeköttetést biztosít Kiskunhalas-Baja-Bátaszék-Dombóvár irányába.

A térség közlekedési szempontból nem túlságosan előnyös helyzetét hívatottak javítani azok a kezdeményezések, amelyek részben a vasúti teherforgalom növelésének lehetőségét célozzák, részben pedig a térségen átvezető, délről érkező közúti személyforgalom fellendítését a Bácsalmás-Bajmok határátkelő rekonstrukciós fejlesztése és az épülő M9-es gyorsforgalmi útra átvezető összekötő út teljes hosszúságában való kapacitásnövelő átépítése által.

 

Tények, adatok Bácsalmás városról

 

Tengerszint feletti magasság: 120 méter

Város: 1986 óta

Éves csapadék: 565 mm

Napsütéses órák száma: 2098

Testvérvárosok: Bajmok (Szerbia), Backnang (Németország), Bezdán (Szerbia), Bizovác (Horvátország), Nagymegyer (Szlovákia), Borszék (Románia), Gizalki (Lengyelország)

 

Gazdaság

A Bácsalmási kistérség kedvezőtlen, határmenti földrajzi fekvése, a forgalmasabb főutaktól való jelentős távolság, és más, részben objektív adottságai miatt hátrányos helyzetű. A mezőgazdasági tevékenységen kívül korábban sem volt számottevő ipari és egyéb gazdasági szolgáltató tevékenysége. A vállalkozók megtelepedése a térségben nehezen indult meg, így alig néhány vállalkozás található egyes településeken. Mindössze 1135 jogi személyiségű, és jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás található a kistérségben. Továbbra is a mezőgazdaság tekinthető a jellemző ágazatnak. Ehhez kapcsolódóan néhány élelmiszeripari vállalkozás foglalkozik a termények feldolgozásával. A feldolgozóipar néhány fém-, könnyűipari és faipari vállalkozásban képviselteti magát. A szolgáltató szektor szűk körű.

 

 

 

A térségi mezőgazdaság jellemzése

 

A termőföldek művelési ág szerinti megoszlása

 

 

Település

KÜLTERÜLET  (hektár)

BELTERÜLET (hektár)

 

 

Szántó

Szőlő

Gyümölcs

Gyep

Szántó

Gyep

Kivett

 

Bácsalmás

8265

84

30

600

92

14

517

 

Bácsszőlős

1776

388

43

551

6

 

31

 

Csikéria

1746

78

3

86

 

 

147

 

Katymár

5875

7

 

378

9

9

273

 

Kunbaja

2175

172

9

197

11

 

197

 

Madaras

3270

33

 

523

5

 

395

 

Mátételke

2337

 

 

209

13

5

94

 

Mélykút

9792

204

83

65

6

7

515

 

Tataháza

2299

 

 

43

12

 

155

 

Összesen

37535

966

168

2652

154

35

2324

 

 

 

 

 

A térség mezőgazdaságára a szántóföldi növénytermesztés a jellemző. A valamikor oly híres szőlő és gyümölcs ágazat mára 2 % körüli területre zsugorodott, a gyepterületek aránya csak 6 %-os. A szántóföldi termesztésben domináns a gabonafélék és a kukorica vetésterülete, amely kiegészül még a nagyüzemi módszerekkel termeszthető olajos növényekkel (repce, napraforgó), és igen csekély mennyiségű cukorrépa és burgonya területtel.

 

 

 

 

 

 

A térség ipara

 

A térség iparilag fejletlen, mert az iparosodás időszakában a jó mezőgazdasági adottságok az elmúlt századokban nem tették szükségessé az ipari tevékenységek kifejlődését, a föld eltartó képessége a viszonylag kis népsűrűség számára elegendőnek bizonyult.

A mezőgazdasági iparok különféle ágai közül néhány gabonamalom, termény- és zöldségszárító, ipari takarmány-keverő, bér szeszfőző, kisebb kapacitású baromfi feldolgozó, sertés vágóhely, pékség található meg.

A nem mezőgazdasági feldolgozóipart a textiliparon belül néhány varroda, a faipart tekintve az épületasztalos- és bútoripar képviseli, kiegészülve a műanyagipari tömegcikkgyártással és a műanyag nyílászárók előállításával.

A szolgáltatóipar viszonylagos elmaradottságának oka részben a kereslet hiányával, a fizetőképes kereslet szűkösségével magyarázható.

Építőipari szolgáltatás iránt az igénnyel arányban van a csekély számú és kapacitású építőipari vállalkozás.

A gépipart is csak egy-két egyedi gépgyártással foglalkozó vállalkozás képviseli, bár szakemberek ilyen gépipari profilú cégek számára biztosíthatók lennének.

 

 

 

 

Bácsalmás és környéke számokban

 

 

 

 

 

Munkaerővel kapcsolatos információk

 

Az élőmunkaerő biztosítása:

Szellemi foglalkozásúak:

A térség gazdaságának leépülése következtében megszűnt munkahelyek fizikai és szellemi dolgozói új munkahelyek hiányában jórészt munkanélküliekké, kényszer-vállalkozókká és alkalmi munkavállalókká váltak. A térségre általánosan jellemző mezőgazdasági jelleg miatt a képzett szellemi foglalkozást folytatók nagy része főként mezőgazdasági képzettségű, illetve irányultságú. A termelésirányításban és az adminisztrációban gyakorlottak azonban viszonylag könnyen tudnak alkalmazkodni más jellegű feladatok elvégzéséhez is célirányos átképzést követően.

A munkanélküliségi statisztikai adatok nem mutatják megfelelően a szellemi munkavállalói területen meglévő potenciált, mert a megszűnt munkahelyekről elbocsátottak egy jelentős része mezőgazdasági kényszer-vállalkozóvá lett.

 

 

Fizikai foglalkozásúak:

A szabad fizikai munkaerő képzettségi szintje mintegy 80 %-ban alacsonyabb a középiskolás szintnél, viszont ez nem jelenti automatikusan azt, hogy nehezen lehetne az esetlegesen szükségessé váló átképzéseket megvalósítani.

A szakmai gyakorlatot illetően túlsúlyban vannak a mezőgazdasági szakterületek, nők esetében a könnyűipari szakképzettség és gyakorlat.

A regisztrált munkanélküliek korösszetételében meghatározó a 26-50 év közötti közép-korosztály közel 70 %-os aránya.

A fizikai állományú munkanélküliek teszik ki a tartós munkanélküliek több mint 90 %-át.

 

Mobilitás, munkába járás, ingázás:

A gazdasági átalakulást megelőző időben a munkáltatók különféle módokon segítették a munkavállalókat, a munkába járásukat. Ezek a formák (tömegközlekedési díjtérítés,különjáratú munkásbuszok, stb.) azóta szinte teljesen megszűntek, de a térség nem igazán jó tömegközlekedési ellátottsága miatt sok esetben gátja a munkaerő biztosításának,hogy a munkavállaló nem tud eljutni a munkahelyére és vissza a lakóhelyéről.

A lakóhelyen helyben működő munkáltatókhoz való eljutás általában egyszerűbben megoldható gyalog, kerékpárral, vagy esetleg saját, motorizált járművel.

Az előbbieket figyelembe véve egy letelepedő vállalkozás munkaerejének biztosításánál egyedüli szűk keresztmetszet lehet a munkakezdésre történő oda, majd az onnan való visszautazás. A kistérségi központ Bácsalmás centrális elhelyezkedése, és vasúti csatlakozása, nagyban befolyásolja a környékbeli falvakból való bejutás ésszerű megszervezhetőségét a tömegközlekedési eszközök révén.

A térségi lakosság elköltözési hajlandósága az országos átlaghoz viszonyítva jóval gyengébb a nagyon alacsony ingatlanárak miatt is.

 

Az elérhető munkaerő szakmai tapasztalata:

A térség gazdaságában meghatározó jelentősége van a mezőgazdaságnak. Az ipari és a szolgáltatási szektor nem volt kellően kifejlődve a rendszerváltozást megelőzően sem, és a gazdasági-társadalmi átalakulást követően még nem tudott újjászerveződni a fiók üzemek által képviselt könnyűipar (varrodák, fonoda stb.) és a faipari feldolgozóipar. A szolgáltatások tekintetében főként csak a lakosságot, és kisebb kapacitás igényeket kielégítő építőipar, a javító szakipar, és kereskedelem fejlődött ki.

A logisztikai szolgáltatások területén a vállalkozásoknál nem alakultak ki az igények az elmúlt évtizedekben a korábban jellemző önellátásra törekvések miatt.

A mezőgazdaságra a szántóföldi növénytermesztés a jellemző, az abrakfogyasztó állatok tartásával kiegészítve. A térség népessége a mezőgazdasági tevékenységekben jártas és gyakorlott, de rendelkezésre állnak olyan szakemberek is, akik a mezőgazdasági tevékenység kiegészítő műszaki szolgáltatásainak végzésében szereztek évtizedes tapasztalatokat.

A helyi szakmunkásképzés ezen az alapon szerveződött meg, és működött az utóbbi időkig (folyamatos volt a képzés a könnyűipari, a mezőgazdasági gépszerelői, a lakatos, és forgácsoló szakmákban).

A magasabb képzettségűek tekintetében is főként a mezőgazdasági szakma a domináns, mivel igen jelentős nagyüzemi mezőgazdaság működött a térségben az elmúlt évtizedekben.

 

Kereseti lehetőségek a térség foglalkoztatóinál:

 

Jellemző órabérek:

 

           Mezőgazdaságban:

o       Szántóföldi kézi munka: 420 Ft/óra

o       Állattenyésztés: 375-500 Ft/óra

Megjegyzés: a foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történik.

 

           Szolgáltatás területén:

o       Építőipar: 350-1000 Ft/óra

o       Fémipar: 380-550 Ft/óra

o       Faipar: 380-550 Ft/óra

 

Megjegyzés: ezen a három szakterületen az órabérek nagysága az elvégzendő feladathoz szükséges szaktudástól függ. Az órabér alsó határa a segédmunkásként dolgozó munkavállalóra vonatkozik, míg a magasabb órabérek különböző gépek mellett dolgozó munkavállalót illetik meg.

 

o       Vendéglátás területén: 350-600 Ft/óra

Megjegyzés: ezen a szakterületen az alapbér 350 Ft/óra. A magasabb órabér az egyes rendezvényeken való munkavégzés függvénye.

 

o       Kiskereskedelem: 350 Ft/óra

 

Béren kívüli juttatások:

A térségre általában nem jellemző, hogy a foglalkoztatók a munkaerőt megtartó béren kívüli juttatásokat (személygépkocsi- használat, mobil-telefon, számítógép, lakhatási támogatás, üdülési csekk, nyugdíj- és egészségpénztári befizetések stb.) nyújtanának munkavállalóinak. A térségre jellemző munkanélküliségi helyzet miatt erre nagy valószínűséggel csak egyes speciális, és fontos szakmákban, vagy beosztásokban lehet szükség.

 

Munkaerő bérlése

A térségben nem működik munkaerő kölcsönzésével foglalkozó cég. Munkaközvetítést vállaló szervezetek a közeli Baján működnek, munkaerő kölcsönzési igénnyel a megyeszékhelyek ilyen profilú vállalkozásaihoz lehetne fordulni.

 

 

Oktatási helyzet bemutatása

 

 

Alapfokú képzés:

Bácsalmás és térsége településein két kivétellel (Mátételke, Bácsszőlős) mindenütt önálló alapfokú iskola működik.

 

Középfokú képzés:

A középiskolába járás lehetősége részben a bácsalmási általános profilú gimnáziumba és néhány ipari szakmát oktató szakmunkás-képzőbe, illetve részben az 50 km-es elérési távolságban lévő város, Baja közgazdasági, kereskedelmi, kertészeti középiskoláiban, vagy távolabbi nagyvárosok középiskoláiban biztosítható.

 

Felsőfokú képzés:

A Dél-alföldi Régió központjában Szegeden a sokféle középiskola mellett mód van a felsőfokú képzés igénybevételére is a helyi tudományegyetemen. A vállalkozások szempontjából fontosnak ítélhető közgazdasági, jogi, élelmiszer-mérnöki képzésen felül szervezés alatt van egy műszaki kar létrehozása is. A bácsalmási térséghez közelebbi Baján található főiskolának műszaki és pedagógiai kara működik, de megemlíthető még a Bácsalmáson beindított kihelyezett kertészeti főiskolai képzés is.

 

A középiskolát végzettek körében az igények, és a várható elhelyezkedési lehetőségek miatt a jogi, a közgazdasági, és bizonyos humán egyetemi-főiskolai szakok váltak az utóbbi években keresettekké. Viszonylagosan hátrányba kerültek a korábban népszerű mezőgazdasági, kertészeti, műszaki szakterületek összefüggésben az ágazati, és a térségben kialakult gazdasági leépüléssel.

A manapság olyan fontossá vált nyelvtudást tekintve az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők körében a helyzet bíztatónak nevezhető, az alacsonyabb képzettségűek (érettségizettek, szakmunkások) esetében azonban további inspirációra, nyelvtanításra, és igény támasztásra van szükség. Bizonyos vonatkozásban segítheti a helyzet javítását az a tény, hogy a térség részben nemzetiségiek (német, horvát, szerb) által lakott vidék.

 

 

Üzleti környezet

 

Meghatározó jelentőségű helyi rendelkezések:

 

Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő Testülete rendeletei:

           15/1995. (X. 24.) önk. sz. rendelet Bácsalmás Város Összevont Rendezési Tervének szabályozási előírásairól

           12/2003. (VI. 25.) önk. sz. rendelet a környezetvédelemről

           5/1999. (III. 16.) önk. sz. rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatási feladatokról

           23/2004. (IX. 29.) önk. sz. rendelete a Bácsalmás Kistérség Hulladékgazdálkodási Terve kihirdetéséről

 

Hitel lehetőségek igénybevétele:

 

Bácsalmáson és térségében két országos hálózathoz tartozó bankfiók, és egy-egy regionális kisbank fiókja(i) (illetve egyiknek a központja) érhető el:

 

           OTP-Bank NyRt. Bácsalmási Fiókja

           OTP-Bank NyRt. Mélykúti Fiókja

           „Bácska” Takarékszövetkezet Központja és térségi fiókjai (Bácsalmás, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Madaras, Tataháza)

           „Fókusz” Takarékszövetkezet Mélykúti Fiókja

A kis- és közepes vállalkozások (KKV-k), és az agrárvállalkozások számára meghirdetett különféle célú hitellehetőségek elérhetők a térségi kirendeltségek szolgáltatásainak igénybevételével.

 

 

A vállalkozások fejlesztését elősegítő hitelprogramok:

 

Az MFB Rt támogatott hitelprogramjai:

 

„Sikeres Magyarországért” Hitelprogram:

A hitelprogram célja infrastruktúra- és technológiafejlesztést, modernizációt előidéző beruházások elősegítése, a magántőke közszolgáltatások végzésébe való bevonásának valamint a vállalatok nemzetköziesedésének ösztönzése. A Hitelprogram kiemelten támogatja a KKV-k foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítését, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz állami támogatásnak minősülő kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújt, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő finanszírozási forrást biztosít.

A részletes ismertetés megtalálható a következő internet-címen: http://www.mfb.hu

           Vállalkozásfejlesztési témakörök:

o       általános beruházási célok

o       projektkiegészítés

o       egészségügyi ellátás

o       mikrohitel plusz program

o       munkahelyteremtés

           Agrárfejlesztési témakörök:

o       agrár beruházási hitel

o       agrár feldolgozóipari hitel

o       fiatal agrárvállalkozói hitel

           Egyéb hitelkonstrukciók:

o       egyedi hitelek (beruházási/projekt hitel)

o       háziorvosi hitelprogram

o       start hitelprogram

 

 

 

Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány „Mikrohitel” programja:

 

(A hitel igénybevételével kapcsolatos részletes tájékoztató az MVA honlapján olvasható: http://www.mva.hu)

A Mikrohitel Program (MHP) általános célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni. A Program másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezek a vállalkozások mihamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak.

A hitelek célja: A hitel célja gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítása.
A beruházási hitel esetén a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz finanszírozásra fordítható összeg tevékenységtől függően a folyósított hitel 50%-a lehet.
Lehetőség van csak forgóeszközhitel felvételére is.

A hitel összege: A mikrohitel felső összeghatára 6.350.000 Ft.

A hitel futamideje: A hitel futamideje beruházási hitel esetén maximum 8 évig terjedhet. Forgóeszköz hitel esetén maximum 3 év.

Fedezet biztosítások-Bankgaranciák

 

Hitelgarancia Zrt.

(a részletek megismerése céljából a Hitelgarancia Zrt honlapját célszerű megkeresni: http://www.hitelgarancia.hu)

Kezességvállalás

A Hitelgarancia Zrt. a kis-és középvállalkozások hitelhez és bankgaranciához jutását segíti készfizető kezességvállalással.

A kezességvállalással a Társaság kötelezi magát arra, hogy az adós helyett fizet a hitelintézetnek, ha az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének.

A kezességvállalás lehetővé teszi, hogy olyan életképes vállalkozások is kaphassanak hitelt / bankgaranciát, akiknek nincs elegendő felajánlható biztosítékuk, ezért a bankok túlzottan kockázatosnak tartanák hitelezésüket. A kezességvállalás a hitelintézetek kockázatát jelentős mértékben csökkenti.

A hiteligénylőnek a HG Zrt. készfizető kezességén kívül egyéb - a bank által elfogadott - fedezetekkel is rendelkeznie kell. (A bankok saját hatáskörben döntik el, hogy összesen milyen mértékű fedezetet kívánnak meg.)

A HG Zrt. kezességvállalásának szükségességéről a hitelező bank vagy takarékszövetkezet dönt, és ő nyújtja be a kezességvállalási kérelmet a HG Zrt-hez.

 

Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány

 

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány célja a vidéki vállalkozók (természetes személyek, őstermelők, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások, szövetkezetek)

 

-

hitelképességének növelése,

 

-

hitelhez jutási feltételeinek javítása,

 

-

pénzügyi életképességének biztosítása

hitelgarancia (készfizető kezesség) nyújtásával.

A hitelkérelmező vállalkozó abban az esetben kérhet az Alapítványtól hitelgaranciát, ha banki kölcsön felvétele esetén nem rendelkezik a bank által megkívánt mértékű fedezettel, de minden más szempontból hitelképes.

Garancianyújtás közép- és hosszúlejáratú hitelekhez történhet, amelyek 6 hónap illetve a 3 évet meghaladó hitelszerződéseket jelentik. Az éven belüli kölcsönök esetében a bank is kérheti csak a kölcsön, vagy csak a kölcsön összege+ a futamidőre eső kamat garantálását.

 

Könyvelő vállalkozások, adótanácsadók

 

Könyvelők:

 

NÉV

CÍM

Elérhetőség:

Csincsák Istvánné

6430 Bácsalmás, Juhász Gy. u.42.

79/342-227

Gubics Erzsébet

6430 Bácsalmás, Szent János u. 46.

79/641-142, 79/541-143

Magánvállalkozók Ipartestülete

6430 Bácsalmás, Szent János u. 38.

79/342-176

Máté Péter István

6430 Bácsalmás, Ady E. u. 40.

79/343-544, 30/6366255

Váradi Lászlóné

6456 Madaras, Sallai 8.

79/458-565, 30/ 8511505

Bényi Józsefné

6452 Mátételke, József A. u. 32.

79/544-030, 20/4502709

Viszmeg Ferenc

6451 Tataháza, Kinizsi u. 10.

79/344-093

Viszmeg Ferencné

6451 Tataháza, Kinizsi u. 10.

79/344-093

Szőke Sándor

6449 Mélykút, Május i. u.9.

77/460-236

 

Adótanácsadók:

 

NÉV

CÍM

Elérhetőség:

Csincsák Istvánné

6430 Bácsalmás, Juhász Gy. u.42.

79/342-227

Tenyér István

6430 Bácsalmás, Arany J. u. 1.

79/342-508

Váradi Lászlóné

6456 Madaras, Sallai 8.

79/458-565, 30/ 8511505

 

 

 

Bényi Józsefné

6452 Mátételke, József A. u. 32.

79/544-030, 20/4502709

Kovács Imréné

6451 Tataháza, József A. 33.

79/344-096

Viszmeg Ferencné

6451 Tataháza, Kinizsi u. 10.

79/344-093

Szőke Sándor

6449 Mélykút, Május i. u.9.

77/460-236

Dr. Márainé Kérdő Mária dr.

6449 Mélykút, Bercsényi M. u. 10.

77/460-811

Lárencz Lászlóné

6453 Bácsbokod, Radnóti M. u.1.

79/451-234

 

Könyvvizsgálók:

 

NÉV

CÍM

Elérhetőség:

Viszmeg János Andrásné

6430 Bácsalmás, Türr I u. 36.

79/343-640

Thomann János

6451 Tataháza, Kossuth u.2.

79/471-137, 30/9349655

Dr. Márainé .Kérdő Mária dr.

6449 Mélykút, Bercsényi M. u. 10.

77/460-811

Hortobágyi István dr.

6453 Bácsbokod, Tóth K. u. 70.

79/451-657

 

 

Agrárkamarai tanácsadók, mezőgazdasági szaktanácsadók:

 

Agrárkamarai tanácsadók:

 

NÉV

CÍM

Elérhetőség:

Pásztor Erzsébet

Bácsalmás Polgármesteri Hivatal

20/2036925

Kovács Tamás

Tataháza, Faluház, Rákóczi u.48.

Mélykút, Falugazdász iroda, Rákóczi u. 13.

70/3870513

 

NVT szaktanácsadók:

 

NÉV

CÍM

Elérhetőség:

Pásztor Erzsébet

6430 Bácsalmás, Damjanich u. 74.

20/2036925

Wendler Gábor dr.

6430 Bácsalmás, Kossuth u. 29.

30/2378420

Wimmer Károly dr.

6430 Bácsalmás, Rákóczi u. 19.

20/9510617

 

 

 

Ügyvédek:

 

NÉV

CÍM

Elérhetőség:

Berzátzy Eszter dr.

6430 Bácsalmás, Petőfi u.59.

79/341-370

Jaszenovics Lajos dr.

6430 Bácsalmás, Ady E. u.20.

79/341-010

Rauzsné Őz Zsuzsanna dr.

6430 Bácsalmás Bartók B. u.19

79/342-633

 

 

 

A befektetések megvalósításának elősegítése

 

Bácsalmás és térsége hátrányos helyzetéből adódóan a lehető legnagyobb mértékben elő kívánja segíteni a vállalkozások letelepedését, a térségi gazdasági tevékenység , és ezen keresztül a foglalkoztatási mutatók javulását.

Ennek megvalósulása érdekében a helyben kiadásra kerülő építési, és használatba vételi engedélyek ügyében a lehető legrugalmasabb ügyintézést, segítő hozzáállást vállalja Bácsalmás Város Polgármesteri Hivatala.

A letelepedés elősegítése érdekében az esetlegesen szükséges egyedi kedvezmények megszerzéséhez képviselő testületi jóváhagyás megszavazásához szükség esetén rendkívüli testületi ülés összehívására is mód van.

Azon befektetők, akik nem rendelkeznének kellő helyismerettel, szakmai és ügyintézési támogatást is kaphatnak az önkormányzat(ok)tól.

Az elérhető különféle, máshonnan származó kedvezmények megszerzése érdekében a befektetővel való együttes fellépést, a lobbizást az önkormányzat(ok) partnerként felkínálják mindenki számára.

 

 

 

Letelepülési feltételek megteremtése

 

 

Infrastrukturális ellátottság:

 

 

Vízellátás:

 

Bácsalmás és térsége ivóvíz bázisa a felszín alatti rétegvízre alapozódik. Minden településen az ottani, főként lakossági igények ellátását szolgáló ivóvíz hálózat épült ki a szükséges vízkezelő rendszerekkel együtt.

A geológiai eredetű vas, arzén és egyéb szennyeződések eltávolítására az uniós előírásoknak megfelelően további beruházások fognak a közeljövőben megvalósulni.

A nagyobb vízigényű tevékenységek kiszolgálása, különösen, ha ennek kielégítése a települések külterületén kellene, hogy megtörténjen, valószínűen önálló vízmű létrehozását igényli

 

 

A térség településeinek vízmű kapacitásai:

 

Település

Víztermelési/víztisztítási kapacitás m³/nap

Átlagos/maximális víztermelés m³/nap

Bácsalmás

6.220/5.500

993/1.614

Bácsszőlős

400/0

26/50

Csikéria

2085/2085

100/250

Katymár

1.570/2720

263/527

Kunbaja

1.120/

270/430

Madaras

2.178/2741

394/624

Mátételke

792/0

(Tataházával közösen)

(nem üzemel)

Tataháza

1.293/800

304/431

 

Szennyvízelvezetés, kezelés

A víz-szennyvíz közműolló nagyon nyitott a térségben, mivel a csatornázottság gyakorlatilag nem vehető számításba a térségben, kivéve a csekély össz-hosszúságú bácsalmási szennyvízcsatornát és szennyvízkezelő telepet. A probléma orvoslására részben uniós beruházási program előkészítése van folyamatban, illetve a szennyvízelvezetés és kezelés egyetemleges megoldásáig csak egyedileg lehet a felmerülő igények kielégítését kezelni.

 

Villamos energia

Bácsalmás város külterületén, az északi bevezető út mellett található a szűkebb kistérség villamos elosztója, amelynek közvetlen összeköttetése van a bajai 120 kV-os elosztóállomással. A 35 kV-s feszültségen betáplált városi elosztó beépített kapacitása kb. 2x12 MW.

A környező településekre az energia 20 kV-os hálózaton keresztül érkezik, ezek pótlólagos terhelhetősége egyedi megvizsgálást igényel, de a 2 MW teljesítmény szállítására képes távvezetékek bizonyos tartalékokkal rendelkeznek.

 

Földgáz:

Ez a vezetékes energia is minden településen rendelkezésre áll. A megtápláló vezetékek 8 bar-os nagyközépnyomásra épültek ki, így az egyes települések határában viszonylag biztonságosan lehetséges a nagykapacitású vételezés fűtési időszakon kívül. Terv készítéskor az előzetes egyeztetés a vételezést illetően nem nélkülözhető a gázszolgáltatóval.

 

 

Közúti kapcsolatok

A tágabb térség két településén (Bácsalmás, Mélykút) keresztül halad a kelet-nyugati közúti összeköttetést biztosító 55-ös számjelű főút. A Bácsalmásra vezető leágazó út melletti terület egyik alkalmas helyszíne lehetne zöldmezős beruházások létesítésének, főként a nagyobb villamos, és földgáz-energia igényű, vízigényes technológiájú tevékenységek esetében.

A térség további településeinek elérése alárendelt forgalmú, viszonylag kisebb teherbíró képességű négyszámjegyű utakon lehetséges. A körzetben működik a Bácsalmás-Bajmok közúti határátkelőhely, amelynek nemzetközi forgalmúvá alakítása jelenleg folyik.

A térség elhelyezkedéséből adódóan az eddig megépült gyorsforgalmi utak a félórás elérési távolságon kívül találhatók.

 

 

Vasúti összeköttetés

Bácsalmás és térsége a MÁV Kiskunhalas-Baja-Bátaszék mellékvonala mellett helyezkedik el, viszonylag csekély teherforgalommal, dízel vontatással. Mélykút és Bácsalmás állomások rakodóvágányain kívül az állomások közvetlen szomszédságában 1+2 kiépített iparvágány található.

A tervezési stádiumban lévő egykori Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vonal hiányzó Szabadka-Bácsalmás vonalszakasz helyreállításával komoly távlatok nyílhatnak meg a Dél-Alföld keleti területeiről a tömegáru szállítása számára, főként a gabonaneműek folyami vagy tengeri kikötők elérését illetően.

 

 

Repülőterek elérhetősége

Személy- és teherforgalmat lebonyolító nemzetközi repülőtér (Budapest-Ferihegy) a térségtől mintegy 180 km-re található, de a kisebb gépek fogadására és indítására alkalmas, már nemzetközi forgalomra is képes regionális repterek 80-90 km távolságban (Szeged, Pécs) találhatók.

 

 

 

Határátkelők a térség környezetében

 

A Szerbiával határos határszakaszon négy, különböző szintű határátkelő üzemel. A folyamatban lévő rekonstrukciós fejlesztéseket követően a legnyugatibb Hercegszántó-i átkelő alkalmas lesz nemzetközi személy és teherforgalom (növény és állat nélkül) lebonyolítására. A Bácsalmás-Bajmok-i határátkelő az előzővel hasonló jogosítványokkal és képességekkel fog működni bizonyos súlykorlátozásokkal, míg a 30 km-en belül található Tompa-i átkelőn korlátozás nélküli nemzetközi személy-és teherforgalom lebonyolítására lesz mód a jövőben. Az Európai Unió Szerbia irányába kiépített fő határállomása a Röszke-i, ahol mindenféle áruféleség (beleértve a növény és állat is) be- és kiléptetése lehetséges.

A mezőgazdasági eredetű anyagoknak és termékeknek az unió területére való beléptetése és onnan való kiléptetésére csak egyetlen határátkelőhely van feljogosítva (Röszke-Horgos) ami nehézzé teszi a határ két oldalán lévő termelő vállalkozások kívánatos kooperációját. A probléma megoldására a VPOP budapesti központjától megkérendő ún. „mellékutas” határátlépéshez kapcsolódó vámkezelési eljárást lehet alkalmazni, kiegészítve a szükséges növény-egészségügyi ellenőrzések helyszíni elvégzésével.

 

 

 

 

Közmű kiépítési költségek megosztása

 

A befektetni kívánó letelepülő vállalkozás a közmű kapacitások megteremtése érdekében az érintett önkormányzatoknál tájékozódhat az esetleges támogatások lehetőségéről.

Az önkormányzatok szándéka az, hogy segítő ügyintézéssel, a támogatási feltételek maximális kihasználásával előmozdítsák a vállalkozások letelepedéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését. Az esetleges költségmegosztás, vagy más kompenzáció minden esetben egyedi elbírálást, és külön megállapodást igényel.

 

Termőföld más célú hasznosításának járulék kötelezettsége és az engedélyezés:

(a részletes szabályozást az 1994. évi LV. törvény tartalmazza)

           a termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.

           ha a más célú hasznosítást 1 hektárnál nagyobb területű termőföldre kezdeményezik, akkor az elsőfokú, illetve a másodfokú eljárásra az illetékes miniszter által kijelölt körzeti, illetve megyei földhivatal az illetékes.

           beruházás esetén az elhelyezésre több helyet (változatot) kell megjelölni.

           a földhivatal a más célú hasznosítás engedélyezéséről helyszíni vizsgálat alapján dönt.

           a más célú hasznosításra kiadott engedély öt évig érvényes, ha a más célú hasznosítás nem kezdődik meg, az engedély érvényét veszti.

           a termőföld más célú hasznosítása esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. A földvédelmi járulék kiszámítása az adott terület minőségi osztálya és a kataszteri tisztajövedelme (aranykorona értéke) alapján kerül kiszámításra.

 

A földvédelmi járulék szorzószámai

 

 

Minőségi osztály

Művelési ág

Szántó, szőlő és gyümölcs

Rét, legelő, nádas, fásított terület, halastó

8.

4.000

4.000

7.

12.000

8.000

6.

20.000

12.000

5.

28.000

16.000

4.

44.000

24.000

3.

60.000

32.000

2.

76.000

40.000

1.

92.000

48.000

 

Közműfejlesztési hozzájárulások:

 

Jogszabályi előírás alapján a villamos energia és a földgáz energia esetében kell kötelezően megfizetni az ún. csatlakoztatási díjat, attól függően, hogy az adott hely milyen lehetőségekkel rendelkezik, illetve, hogy milyen besorolásba tartozik.

 

 

Villamos energia:

(A részletes feltételeket a 47/2002. (XII.28.) GKM rendelet tartalmazza.)

 

A csatlakozási díj mértéke a meglévő

a) kisfeszültségű hálózatra történő csatlakozás esetén - a névleges áramerősségek együttes

összegét alapul véve, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - 3000 Ft/A;

b) közép/kisfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen kisfeszültségű csatlakozás

esetén 12 000 Ft/kVA;

c) középfeszültségű hálózatra történő csatlakozás esetén 10 500 Ft/kVA;

(Magyarázatok:

kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültségű hálózat;

középfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nagyobb, és 35 kV-ot meg nem haladó névleges

feszültségű hálózat)

 

Nem kérhető csatlakozási díj:

 

Földgáz energia:

(A részletes feltételeket a 4/2004 (I.19.) GKM rendelet tartalmazza)

 

A szolgáltató DÉGÁZ az elosztóvezetékhez csatlakozni kívánó új fogyasztóktól és az elosztóvezetékhez már korábban csatlakozott többlet igénnyel jelentkező fogyasztóktól az el-osztóvezeték tulajdonosa (elosztói engedélyes) a 4/2004. (I.19.) GKM rendeletben meghatározottak szerint csatlakozási díjat, vagy hálózatfejlesztési hozzájárulást (HFH) jogosult kérni.

 

Csatlakozási díj meghatározása:

 

1. Bekapcsolással megvalósítható szabályozott csatlakozás és kapacitás növelés esetén

 

Teljesítményigény

4 m3/h-ig

4-20 m3/h

20 m3/h felett

Fizetendő összeg

(ÁFA nélkül)

40 000 Ft

10 000 Ft x T1

200 000 Ft + 3000 Ft x T2

 

 

ahol

T1: a kiviteli tervben szereplő igényelt (többlet)teljesítmény (m3/h). (Nem a be-épített gázmérő névleges teljesítménye értendő alatta!)

T2: a kiviteli tervben szereplő igényelt 20 m3/h feletti (többlet)teljesítmény (m3/h). (Nem a beépített gázmérő névleges teljesítménye értendő alatta!)

 

 

 

 

Megjegyzés:

Szabályozott csatlakozás és kapacitásnövelés: a kommunális és a háztartási fogyasztók, valamint a 20 m3/h-nál kisebb teljesítményigényű egyéb fogyasztók közvetlen csatlakozása a szállító- vagy az elosztóvezetékhez, illetve kapacitásnövelése;

 

 

 

2. Bekapcsoláshoz képest nagyobb műszaki beruházással megvalósítható szabályozott csatlakozás esetén.

Az elosztóvezeték tulajdonosa a bekapcsoláshoz képest nagyobb műszaki beruházással megvalósítható új csatlakozás esetén beruházásonként az alábbi mértékű, de legalább a DÉGÁZ Közüzemi szolgáltatói üzletszabályzat 1.2.1. pont szerint meghatározott csatlakozási díj (+ ÁFA ) beszedésére jogosult.

 

 

 

3. Megállapodásos csatlakozás és kapacitásnövelés

Az egységes DÉGÁZ társasági gyakorlat kialakításához az elosztóvezeték tulajdonosa az igényelt maximális órai teljesítmény alapul vételével 20-40 eFt/m3 (+ ÁFA) értékben, de minimálisan a fogyasztói igény kiszolgálásához szükséges beruházás értékében határozza meg a csatlakozási díj mértékét.

Amennyiben az igényelt teljesítmény alapul vételével meghatározott összeg magasabb, mint a fogyasztó ellátásához kiépítendő vezeték beruházási költsége, akkor a két érték közötti különbözet 50 %-nak mértékéig a csatlakozási díj beszedésre jogosult engedményt adhat.

Engedményadásra a kirendeltség vezetők és a gázhálózat üzemeltetési osztályvezető vagy helyettese javaslata alapján hálózati igazgató vagy hálózat üzemeltetési igazgató helyettes jogosult.

 

Hálózatfejlesztési hozzájárulás (HFH) meghatározása

 

A HFHR rendelkezései szerint létesített gázelosztó vezetékhez csatlakozni kívánó új fogyasztó hálózati kapacitás iránti igényének bekapcsolással történő kielégítéséért az elosztóvezeték tulajdonosa a 4/2004 (I.19.) GKM rendelet 5. §-ban részletezett feltételek szerint az üzletszabályzat 11/b sz. mellékletében meghatározott mértékű HFH (+ ÁFA) beszedésére jogosult.

 

Hálózati csatlakozási díjak hálózatfejlesztési hozzájárulás esetén

 

 

Település

Lakossági (Ft)

Önkormányzati és vállalkozói (Ft/m³/h)

Minimum (Ft)

Bácsalmás

-

-

-

Bácsszőlős

78.479

0-5 m³/h:117.719 Ft

 

5-10 m³/h:178.442 Ft

10 m³/h felett: 17.848 Ft/m³/h

Csikéria

78.479

0-5 m³/h:117.719 Ft

 

5-10 m³/h:178.442 Ft

10 m³/h felett: 17.848 Ft/m³/h

Katymár

78.479

15.933

78.479

Kunbaja

78.479

0-5 m³/h:117.719 Ft

 

5-10 m³/h:178.442 Ft

10 m³/h felett: 17.848 Ft/m³/h

Madaras

78.479

15.933

78.479

Mátételke

-

-

-

Tataháza

-

-

-

 

 

 

 

Fizetendő helyi adók:

           helyi iparűzési adó

           építményadó (NINCS)

           ingatlan adó (NINCS)

           gépjárműadó

           kommunális

 

 

 

Közműdíjak:

 

Vízdíj, csatornadíj:

Bajavíz Kft szolgáltatási területén:

                                                                                                                                 Ft/m3

Közületi díjak

Netto

ÁFA %

Brutto

Vízdíj

140,00

15

161,00

Csatornadíj

102,00

15

117,30

Együtt

242,00

15

278,30

 

 

Halasvíz Kft szolgáltatási területén (Bácsszőlős, Csikéria):

                                                                                                                                 Ft/m3

Közületi díjak

Netto

ÁFA %

Brutto

Vízdíj

105,00

15

117,60

 

 

Villamos energia díjai:

Alapdíjas:

 

 

Alapdíj Ft/kVA/év

Áramdíj Ft/kWh

 

 

Csúcsidei

Csúcsidőn kívüli

Középfeszültségen

Alapdíjas kéttarifás

12.360

20,10

14,20

Kisfeszültségen

 

Alapdíj Ft/A/év

Áramdíj Ft/kWh

Alapdíjas egytarifás

1.620

21,40

 

Alapdíjas kéttarifás

2.520

24,00

17,50

Alapdíjas vezérelt különmért

432

14,30

 

 

Teljesítménydíjas:

(A teljesítménydíjas árszabás alkalmazásának feltétele, hogy legalább 12 hónapra, 20 kW-nál nem kisebb teljesítményt kell lekötni csúcsidőszakban, vagy csúcsidőn kívül

 

 

 

Teljesítménydíjak Ft/kW/év

Áramdíjak Ft/kWh

Díjszabások

Csúcsidei díj

Csúcsidőn kívüli díj

Csúcsidei díj

Csúcsidőn kívüli díj

Középfeszültség

Teljesítménydíjas I.

21.072

13.932

15,80

10,60

Teljesítménydíjas II

15.312

9.192

16,70

12,10

Kisfeszültség

Teljesítménydíjas I.

20.244

13.104

17,90

12,20

Teljesítménydíjas II

15.048

9.120

18,90

13,40

 

 

 

Földgáz díjak:

2006. január 18. napjától kezdve az alábbi díjszabások érvényesek a DÉGÁZ-nál (ÁFA és a fogyasztókat közvetlenül terhelő egyéb adók nélkül):

Sor-szám

Árszabás

Érintett vásárlói kör

Közüzemi teljesítmény-
díjak (éves)

Közüzemi (szolgáltatói) alapdíjak (éves)

Közüzemi gázdíjak
Ft/MJ

Ft/MJ/h

Ft

Ft/m3/h

II.2

Nem háztartási

nem háztartási fogyasztók

 

 

 

 

 

2.árkategória

 

 

 

 

 

 

A)

<20 m3/h gázmérővel rendelkezők

 

4116

 

2,120

 

B)

20-100 m3/h gázmérővel rendelkezők

 

 

12 276

2,014

 

C)

101-500 m3/h teljesítmény-
lekötés

1000

 

 

1,748

 

D)

>500 m3/h teljesítmény-lekötés

1000

 

 

1,733

Megjegyzés: földgáz fűtőértéke változó, de átlagos értéke 34 MJ/m³

Telekommunikáció:

Telefon:

EMITEL Zrt. az üzleti előfizetők számára kínált díjcsomagjai:

Díjcsomag

Havi előfizetés Ft/hó

Percdíjak Ft/perc

Analóg

ISDN2

Helyi

Helyközi I.

Belföldi III.

Pannon

T-Mobil

Vodafone

*Start

3.600

-

12,50

13,75

22,50

60,00

55,35

61,00

Horizont

3.600

6.500

11,00

15,20

20,80

60,00

55,35

61,00

Szinkron

4.392

6.600

5,12

5,12

7,20

44,00

44,00

44,00

**Net Szinkron

7.892

9.100

5,12

5,12

7,20

44,00

44,00

44,00

Megjegyzések:

-          a táblázat nettó díj értékeket tartalmaz, az ÁFA 20 %-os

* a Start díjcsomaghoz az üzlet előfizetők az Emiteltől Zéró és/vagy Zéró Plusz kiegészítő díjcsomagot

   kérhetnek

** a díjcsomag tartalma:

     Hangoldalon: mint a Szinkron üzleti díjcsomag

    ADSL oldalon: korlátos ADSL üzleti szolgáltatás, amely azonban meghatározott letöltési adatmennyiséget nem tartalmaz.

ADSL:

Korlátlan üzleti előfizetői ADSL csomagok (bruttó Ft)

 

 

 

Szerződés időtartama

Belépési díj

Havidíj

Szolgáltatás tartalma

ADSL ALAP üzleti

határozatlan idejű

36000

20148

max. 1024kbit/s / 128kbit/s dinamikus IP cím, 2db e-mail Viva vírusvédelem, 50MB web tárterület

 

1 éves szerződés

12000

16308

 

 

2 éves szerződés

6000

15348

 

 

3 éves szerződés

0

15348

 

ADSL PRÉMIUM üzleti

határozatlan idejű

36000

23988

max. 2048kbit/s / 192kbit/s dinamikus IP cím, 2db e-mail Viva vírusvédelem, 50MB web tárterület

 

1 éves szerződés

12000

18948

 

 

2 éves szerződés

6000

17988

 

 

3 éves szerződés

0

17988

 

ADSL MULTIMÉDIA üzleti

határozatlan idejű

36000

29988

max. 3008kbit/s / 384kbit/s dinamikus IP cím, 8db e-mail Viva vírusvédelem, 50MB web terület

 

1 éves szerződés

12000

23988

 

 

2 éves szerződés

6000

23028

 

 

3 éves szerződés

0

23028

 

 

 

 

Munkaerő-piac állapota

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Munkaügyi ellátás rendszere

 

 

A Munkaügyi Központ által a munkaadók részére nyújtható támogatások

           munkaerő felvétel segítése:

o       munkaerő toborzás támogatása

           beruházáshoz kötődő támogatás:

o       munkahelyteremtő támogatás

           foglalkoztatási költségek (bér vagy járulékok) támogatása:

o       foglalkoztatást bővítő bértámogatás

o       járulék átvállalás és AM könyv

o       járulékkedvezmény

           mobilitás segítése:

o       csoportos személyszállítás támogatása

o       helyközi utazás támogatása

           komplex támogatások:

o       EU által finanszírozott támogatások

o       hazai programfinanszírozás

 

Munkahelyteremtés támogatása

 

Munkahelyteremtés támogatásaként vissza nem térítendő tőkejuttatás nyújtható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosítanak. A támogatás csak beruházással egybekötött munkahelyteremtés esetén nyújtható.

 

A támogatás pályázati eljárás alapján annak a jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozónak nyújtható, aki, illetőleg amely kötelezettséget vállal arra, hogy

a) a beruházást a megkezdésétől számított két éven belül megvalósítja, és

b) a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően öt évig folyamatosan fenntartja és működteti, és

c) a pályázatban megjelölt létszám felvételét követő legalább 3 évig a beruházásra tekintettel felvett létszámra és a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámra együttesen folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget vállal,

d) az új munkahely létesítéséhez - a beruházás költségének legalább 25 százalékát elérő - saját forrással hozzájárul,

e) a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosíték rendelkezésre állását igazolja, továbbá

f) a pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza.

 

 

 

Nem nyújtható támogatás

annak a munkaadónak, aki a beruházás helye szerinti munkaügyi központ illetékességi területén a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A-94/G. §-a szerinti csoportos létszámcsökkentést hajtott végre.

A támogatásról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt.

A támogatási intenzitás mértéke - beleértve a más államháztartási forrásokból kapott támogatásokat - nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott mértéket. (Ez az érték a Dél-Alföld esetében 50 %, de ezen támogatási intenzitás kis- és középvállalkozások beruházásai esetében 15 százalékponttal növekedhet.)

 

Foglalkoztatást bővítő bértámogatás

Azon munkaadó kaphatja, aki:

- vállalja, a munkaügyi központ által kiközvetített és legalább hat - a pályakezdők és a kérelem benyújtásának időpontjában 45. életévüket betöltött álláskeresők esetében legalább három - hónapja álláskeresőnek a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását,

- továbbá vállalja hogy a munkaügyi központ által közvetített álláskeresőt, munkaviszony keretén belül foglalkoztatja, és a támogatást követően, a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatást vállal úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt munkaviszony megszüntetésére működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem kerül sor,

- a támogatott álláskereső alkalmazását megelőző hat hónapban, hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá

- kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás folyósításának és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a támogatott és a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szünteti meg.

A támogatás mértéke, időtartama:

A támogatási feltételek teljesülése esetén vissza nem térítendő támogatás a támogatással érintett munkavállaló munkabéréhez.

a.) A legalább 6 hónapja – pályakezdő esetében legalább 3 hónapja – álláskereső foglalkoztatásának vállalása esetén a támogatás, a munkavállaló munkabére 50-100 %-ig, terjedhet, legfeljebb egy év időtartamra.

b.) A támogatás iránti kérelem benyújtásakor 45. életévét betöltött, legalább három hónapja álláskereső foglalkoztatásának vállalása esetében a támogatás a munkavállaló munkabérének 70-100-ig terjedhet, legfeljebb két év időtartamra.

 

Járulék átvállalás

 

Támogatásként megtéríthető a munkaadó által megfizetett, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó keresetet terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, a munkaadói járulék, valamint az egészségügyi hozzájárulás együttes összege az érvényes jogszabályokban rögzített mértékben részben vagy egészben, legfeljebb 200 napra.

 

A támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában 50. életévét betöltött munkanélküli személy foglalkoztatása esetén a támogatás mértéke nem lehet kevesebb a munkaadó által megfizetett, a keresetet terhelő járulékok 50%-nál, ez esetben a támogatás legfeljebb egy évig nyújtható.

 

Járulék kedvezmény

Járulékkedvezmény illeti meg a legalább hat hónapja működő mikro-, kis- és középvállalkozást, valamint civil szervezetet.

A fenti körbe tartozó munkáltató a járulékkedvezményt akkor érvényesítheti, ha

Legalább három naptári hónapig nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása után a mikro-, kis és középvállalkozás, valamint a civil szervezet, mint munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb egy évig mentesül:

A kedvezmény teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 %- ának ( 81.250 Ft), részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesíthető.

A munkáltatót a járulékkedvezménnyel igénybevett egy éves foglalkoztatási időszakot követően, további egy év járulékkedvezmény igénybevételére nem jogosító továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli és a munkahelyet a támogatásra jogosult régióban kell fenntartani.

További és részletes információkról tájékoztat a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ honlapja: http://www.bacsmmk.hu/

 

 

Fejlesztésre váró területek, megvalósításra váró projekt elképzelések

 

Közlekedési infrastruktúra:

 

A térség közúti kapcsolatai általában megfelelően kiépítettek, vagyis közúton minden térségi település elérhető, bár egyes, területileg egymással határos helységek közúton közvetlenül nem, csak más települések érintésével közelíthetők meg. A gazdasági tevékenységek fejlődésével összefüggésben, valamint a szabadidős tevékenységek előtérbe kerülésével a szomszédos települések közvetlen elérése egyre inkább szükségessé válik.

A Bácsalmás-Bajmok határátkelőhely nemzetközivé fejlesztése szükségessé teszi egy Bácsalmást elkerülő út megépítését, hogy a városon átvezető forgalom csökkenjen, és a környezeti terhelés mérséklődjön.

Szükséges a városba bejövő, és átvezető forgalom ésszerű elosztására és terelésére, megfelelő teherbírású, szélességű, biztonságosan kiépített alternatív útvonalak, és gépkocsi parkolóhelyek kiépítésére.

A megnövekedő gépkocsiforgalom mellett továbbra is fejleszteni szükséges a kerékpárút hálózatot, különösen abban az esetben, ha vállalkozások települnének le a város lakott területének határán kívül.

 

Szennyvízhálózat kiépítése

 

A térség falvaiban csak egyedi házi szennyvíz-kezelés van kiépülve, bizonyos csekély mérvű csatornázottság csak Bácsalmáson található. A szennyvizes infrastruktúra hiánya komoly nehézséget jelent a vállalkozások letelepítésekor, mert a kiépítendő egyedi szennyvíz-kezelési megoldások nagyban drágítják a beruházást, és növelik az üzemelési költségeket. A térség falvainak viszonylag gyér népessége, és települések laza beépítettsége nem teszi indokolttá a szennnyvízcsatorna hálózat kiépítését, de közműpótló megoldások, és közösségi gyűjtő-elvezető rendszerek kiépítésére sor fog kerülni.

Bácsalmás város szennyvíz hálózatának kiépítése a környezeti követelmények, és a gazdasági szervezetek igényei szerint is rövid-távú sürgető feladat. Ennek érdekében legalább az elvezető csatornahálózat gerincének kiépítését előirányozva elő lehet segíteni a vállalkozások letelepülésének infrastruktúrális igényeinek kielégítését.

 

 

Állati hulladékok kezelésének térségi kiépítése és fenntartása

 

A vonatkozó jogi szabályozás szerint a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni a keletkező állati hulladékok összegyűjtéséről, és a megsemmisítő helyre való eljuttatásról. Ezt a feladatot a térség települései közösen létesítendő gyűjtő-átrakó telep megvalósításával kívánják hosszabb távon megoldani, amelynek folyamatos üzemeltetéséről, fenntartásáról a kormányzati támogatás igénybevételével maguk fognak gondoskodni. A beruházás létrehozása legnagyobb részt külső támogatási forrásból valósul meg, az üzemeltetésre pályázati úton kiválasztásra kerülő szak-vállalkozás fog megbízást kapni.

 

Szociális ellátás fejlesztése (időskorúak, hátrányos helyzetűek)

 

A térség demográfiailag egyre nehezebb helyzetbe kerül a népesség fogyása, és a fiatal, munkaképes korú lakosság elvándorlása következtében. Ez felveti a maradó, esetenként magára hagyottan élő időskorúakkal való fokozottabb mértékű törődést. A többnyire falusi jellegű környezetben élő idősek a nagy alapterületű házas telkeket fenntartani nem tudják, így nagy igény van segítségre különféle változatos formákban. Ezek között megemlíthető a lakóotthonokon kívül az idősek napközi otthona, vagy a házi gondozás rendszere non-profit szervezetek szervezésében, a felmerülő igények kielégítése non-profit szolgáltatás keretében.

 

 

A térség népessége kulturális, művelődési, ismeretszerzési tájékozódási igényeinek kielégítése a szükséges infrastrukturális, és humán feltételek megteremtésével

 

A térség lakóinak általános kulturálódási igényinek kielégítésének egyik lehetséges útja a mindenhol megvolt művelődési házak életének újra szervezése, a mai közösségi igényekhez való igazítása útján lehetséges.

A folyamatosan változó élet megszabta követelményekhez való igazodás igényli, hogy bekapcsolódjunk a kommunikáció modern világába, megteremtsük ennek lehetőségét mind infrastrukturális, mind pedig a képzettség és tudás szintjén.

A hagyományos ismeretszerzési módok tovább élése megköveteli, hogy biztosítsuk az olvasás, az előadás hallgatás, a tartalmas eszmecsere, a beszélgetés stb. lehetőségét a térségben élők számára. Az információs túltelítettségben való eligazodáshoz alkalmazható fogódzókra van szüksége főként az idősebb, de még a fiatalabb korosztálynak is, ezért a valamikor olyan sikeres népfőiskolai képzések mintáját is figyelembe véve el kell indítani egy még nem pontosan meghatározható, az életben való eligazodásra nevelő és oktató képzést érdeklődő csoportok számára.

 

 

Mezőgazdaság termelési szerkezetének térségi átalakításának elindítása perspektivikus termék alapanyagok termeltetésével, az ehhez szükséges termelési integrációk megszervezésével

 

Az EU-hoz történt csatlakozásunk óta egyre inkább megmutatkozik, hogy a térségben több évtizede kialakult egyoldalú gabona-kukorica-olajosnövény-sertéstenyésztéses agrárszerkezet átalakításra szorul a folyamatosan felhalmozódó termékfeleslegek, és a viszonylag alacsony foglalkoztatási szint miatt.

A XX. század közepéig igen változatos volt az itteni mezőgazdaság képe, bár a kapcsolódó feldolgozóipart akkoriban csupán a malomipar képviselte.

A termesztethető növényféleségek széles skálája áll rendelkezésünkre. A megtermelt élelmiszer alapanyagokat főként az egészséges táplálkozáshoz gyártandó feldolgozott termékekben használhatnánk fel. A nem élelmi célú mezőgazdasági nyersanyagok termesztése és feldolgozása pedig a természetes eredetű termék-gyártást és a biológiai alapú energia nyersanyag termelését szolgálná.

 

Mezőgazdasági és kertészeti termékek térségi feldolgozása

 

A térség régi problémája, hogy az előállított, főként mezőgazdaságban előállított nyersanyagok kiszállításra kerülnek, és szinte minden, a térségben felhasználásra szánt élelmiszert kívülről kell beszerezni és beszállítani. Ez egyes, lényeges feldolgozás nélküli termékek esetében ésszerűtlen többlet-szállításokat igényel.

A több kézimunkaerőt igénylő termesztésekből (szántóföldi, és fóliás kertészet, gyümölcstermesztés stb.) előálló alapanyagok legalább részbeni helyben történő feldolgozása, áruvá formálása nagyban növelni tudja a megtermelt érték mennyiségét. Ugyanakkor számottevő mértékben javítja a foglalkoztatási helyzetet, és segélyezett helyett jövedelem-termelővé változtatja a térség munkaképes népességét.

 

 

Biomassza energia alapanyagok termelése, összegyűjtése

 

A jelenleg folytatott „hagyományos” mezőgazdálkodást átalakítani szükséges olyan irányban is, hogy a térség szinte egyedülálló jó mezőgazdasági potenciálját kihasználva az egyébként helyben szükséges és felhasználható energia alapanyagok termelése, és különféle energia fajták előállítása megvalósuljon.

Ebben a tekintetben a biodízel alapanyagául szolgáló olajos növények termelése mellett, az egyre inkább feleslegként előálló keményítő tartalmú szemes-terményekből gyártható bioetanolra lehet gondolni.

Nem elhanyagolható szempont a gyenge termőhelyi adottságú területekre telepítendő gyors vágási fordulójú energia-erdőből származó fa-apríték értékesítésének, illetve elégetésének eredményeként előálló jövedelem, különösen abban az esetben, ha a felhasználás jelentős mértékben helyben fog megtörténni.

A mezőgazdaságban igen jelentős mennyiségű cellulóz alapú hulladék keletkezik, amelynek a természetes körforgásba való szakszerű visszavitele jelentős műtrágya felhasználást igényel. Ezt csökkenteni lehetne, és értékesíthető energia alapanyag is kinyerhető lenne a mezőgazdasági hulladékok (gabona- repce szalma, kukoricaszár stb.) begyűjtésével, és felhasználható formába való átalakításával.

 

Energia-termelés és hasznosítás térségi biológiai nyersanyagokból

 

A biológiai eredetű energia nyersanyagok termelése illetve a mezőgazdasági hulladékok összegyűjtése és felhasználása csökkenteni tudná a térség függőségét a kívülről beszállított vezetékes- és tartályos gáz energia-hordozóktól, közvetlen elégetésük révén hasznosítható hőenergia lenne nyerhető, amelynek koncentrált felhasználásával eddig még ismeretlen technológiai megoldások, gyártmányok valósulhatnak meg. A külföldön már bevált megoldások adaptációja révén ésszerűen kiaknázhatjuk potenciálunkat, jövedelmet termelhetünk, növelhetjük a foglalkoztatási szintet.

 

 

Megújuló energiák hasznosítása a térség energia ellátásában

 

A biológiai eredetű nyersanyagok mellett az ún. megújulók közé sorolt nap- szél-, és geotermális energia hasznosításának viszonylag csekély lehetősége látszik, mivel ezt a földrajzi és geológiai adottságaink korlátozzák. A nap sugárzó energiája összegyűjtésének és továbbításának, esetleges tárolásának eszközrendszere meglehetősen jól kiforrott. A megfelelő alkalmazási lehetőség megtalálása, az olcsóbb energia költség segítheti a viszonylag jelentős beruházási igény ellensúlyozását.

Mai ismereteink szerint a napenergia hőjének közvetlen hasznosítása a használati melegvíz előállításánál, az alacsony hőfokú mezőgazdasági termékek, termények szárításában (vetőmagvak, fűszer- és gyógynövények, gyümölcs-aszalványok stb.).

A nagy tömeget, és így jelentős energia potenciált jelentő biomassza nyersanyagok térségi energia termelőkben való felhasználását úgy lenne célszerű megvalósítani, hogy a pl. villamos-energia termelés során keletkező, egyébként hasznosítatlan hulladékhőt alkalmas mezőgazdasági technológiai rendszer telepítésével hatékonyan ki lehessen aknázni. Az ilyen megoldás segítené az energia hatékonyság lehető legmagasabb szintjének elérését, ugyanakkor egyébként drágán megvalósítható termelési módok meghonosítását segítené elő (fűtött termesztőházak).

 

 

Potenciális befektetési helyszínek

 

(Az alábbi felsorolás nem egységes szerkezetű, mivel a fellelt adatok nem teljesek valamennyi potenciális befektetési helyszínt illetően.)

 

Bácsalmás

 

Az ingatlan elhelyezkedése:Bácsalmás, Gróf Széchenyi u. 50 Hrsz: 911/2

Az ingatlan tulajdonosa: Nagy Attiláné, Kecskemét, Téglás u.11/A 4. em.21.

Területe (m²):1867

Beépítettség mértéke (%): 27

Épület hasznos alapterülete (m²): földszint:503, emelet:469

Odavezető út, legközelebbi főút elérhetősége: aszfalt burkolatú  út az utcán

Energia ellátottság: villany, gáz csatlakozások a közüzemi hálózatról

Csatornázottság: gyűjtő rendszerű tároló oldó medencével

Kiegészítő megjegyzések: az épület földszinttel, emelettel és tetőtér-beépítéssel rendelkezik

            a telken belül gyepesített udvar, és nagy parkoló található,

            az épületet 1989-ben  hozták létre

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Bácsalmás, Hősök tere 7. Hrsz:1264

Az ingatlan tulajdonosa: Bácsalmás Város Önkormányzata

Területe (m²): 1427

Beépítettség mértéke (%):

Épületek bruttó alapterülete (m²):

Kiegészítő megjegyzések: az épületben jelenleg a Gyűjtemények Háza kapott elhelyezést

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Bácsalmás, Korona utca 27. Hrsz:1240

Az ingatlan tulajdonosa:Bácsalmás Város Önkormányzata

Területe (m²): 1320

Kiegészítő megjegyzések: a kisegítő iskola kiürített, használaton kívüli épülete

 

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Bácsalmás, Rákóczi u. 11. Hrsz: 1231

Az ingatlan tulajdonosa: Bácsalmás Város Önkormányzata

Területe (m²): 2339

Kiegészítő megjegyzések: az épület korábban iskolai napközi-otthonként, és nagykonyhaként

szolgált

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Bácsalmás, Hősök tere 3. Hrsz:1284

Az ingatlan tulajdonosa: Bácsalmás Város Önkormányzata

Területe (m²): 1248

Épület bruttó alapterülete (m²): 408

Kiegészítő megjegyzések: az épület legutóbb diák kollégiumként szolgált, újabban Csauser-

házként nevezik, az alapterület csekély részét bérlők hasznosítják

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Bácsalmás, Dobokai út, Hrsz:255/1

Az ingatlan tulajdonosa: Bácsalmás Város Önkormányzata

Területe (m²):13112

 

 

Kunbaja

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Kunbaja, Zrínyi u. 107. Hrsz:473

Az ingatlan tulajdonosa: Martincsek Zoltán 30/9558731, e-mail: martincsek@mkv.hu

Területe (m²): 1,5 ha

Zöldmezős:-

Egyéb: igen

Beépítettség mértéke (%):

Épületek bruttó alapterülete (m²):

Egyes üzemcsarnokok alapterületei: Főépület: 645 m²,

            Összesen: 645 m²

Egyes raktárak alapterületei: Raktár: 120 m²

            Összesen: 120 m2

Egyéb épületek: megnevezése, nettó alapterülete (m²): istálló, garázs: :126 m2

            Összesen: 126 m2

Energia ellátottság:3x35 A, földgáz csatlakoztatás lehetséges terület előtti közterületről

Csatornázottság: nincs

Kiegészítő megjegyzések: a területen saját mélyfúrású ivóvízkút található: talpmélysége 132

            méter

            az ingatlan köves úton közelíthető meg, a belső út kielégítő minőségű

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Kunbaja, Dózsa Gy u. 50. Hrsz:389

Az ingatlan tulajdonosa: Kunbaja Község Önkormányzata

Területe (m²):1111

Épületek bruttó alapterülete (m²): 400

Parkolóterület alapterülete (m²): 500

Odavezető út, legközelebbi főút elérhetősége: kövesút

Energia ellátottság: az utcai villamos energiahálózatra csatlakoztatva

Csatornázottság:

Település lélekszáma: 1828

Kiegészítő megjegyzések: Az épület belsőben korábban 10 kisebb helyiséget alakítottak ki.

            Az épületet két oldalról kövesút veszi közre, parkolóhelyek a kerítésen belül alakíthatók ki.

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Kunbaja község külterülete, Hrsz:1041-1043

Az ingatlan tulajdonosa: Kunbaja Község Önkormányzata

Területe: 12 ha

Kiegészítő megjegyzések: pedagógus földek, amelyen jelenleg a község pedagógusai

haszonbérleti formában növénytermesztést folytatnak.

3 oldalról megközelíthető terület, két oldalán kövesút, egyik oldalán földút határolja.

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Kunbaja Község belterülete, Hrsz:672-689

Az ingatlan tulajdonosa: Kunbaja Község Önkormányzata

Területe (m²):26573

Kiegészítő megjegyzések: a kövesúttól kb. 100 méterre található, a legelőt körben vízelvezető

árok övezi

 

Madaras

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Madaras, Dózsa Gy. u.

Az ingatlan tulajdonosa: Bajor Pál, 30/5654077

Kiegészítő megjegyzések: Lakás+üzlet

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Madaras, Szent István u. 3.

Az ingatlan tulajdonosa: Papp Ferenc, Baja, 20/3963793

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Madaras, Báthory u. 3.

Az ingatlan tulajdonosa: Juhász István, 30/6394071

Kiegészítő megjegyzések: lakóház

 

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése:Madaras, Báthory u. 6.

Az ingatlan tulajdonosa:Csőke András, 79/458076

Kiegészítő megjegyzések:

 

Az ingatlan elhelyezkedése:Madaras Község külterülete, Hrsz:044/2

Az ingatlan tulajdonosa: Madaras Község Önkormányzata

Területe:42,45 ha, 606,92 AK

Kiegészítő megjegyzések:

 

Mátételke

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Mátátelke, József A. u. 5. Hrsz:182

Az ingatlan tulajdonosa: Mátételke Község Önkormányzata

Területe (m²):2014

Épületek bruttó alapterülete (m²):300

Odavezető út, legközelebbi főút elérhetősége: a Tataháza-Bácsbokod közút mellett

helyezkedik el az épület

Belső utak minősége, hossza: a bekerített területen belül jó minőségű belsőségi út található

Energia ellátottság: villany: 380/220, földgáz csatlakozás kiépítve, üzemen kívül

Csatornázottság: gyűjtő rendszerű, egyedi

Telefon fővonalak száma:

Település lélekszáma:624

Kiegészítő megjegyzések: az épületet jelenleg hasznosító bérlő raktárként használja

 

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Mátételke, volt varroda épülete

Az ingatlan tulajdonosa:Gonda és Gonda, 20/2173355

Település lélekszáma:624

Kiegészítő megjegyzések:

 

 

Tataháza

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Tataháza,……………., Hrsz:334

Az ingatlan tulajdonosa: Tataháza, Község Önkormányzata

Területe (m²): 1376

Beépítettség mértéke (%): 50-60

Energia ellátottság: villany 380/220

Telefon fővonalak száma: 1

Település lélekszáma: 1420

Kiegészítő megjegyzések: az ingatlan-belső kialakítása több irodahelyiség létesítését teszi

lehetővé

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Tataháza, szélmalom, Hrsz: 106

Az ingatlan tulajdonosa: Nagy Zoltán és neje, 79/344204,

Területe (m²):3991

Kiegészítő megjegyzések: Műemlékvédelmi felügyelőségi védettség alatt áll

            az ingatlanhoz tartozó részek:malom, lakóépület, gazdasági épület, megközelítő

bejárati út

a malom előtt található tó más személy tulajdonában van

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése: Tataháza, belterület, legelő

Az ingatlan tulajdonosa: Tataháza Község Önkormányzata

Területe (m²):10049

Kiegészítő megjegyzések: a legelő elhelyezkedése belterületen a lakott terület

szomszédságában

 

 

Az ingatlan elhelyezkedése:Tataháza Község külterülete, Hrsz: 033/1, 045/3, 032/17

Az ingatlan tulajdonosa: Tataháza Község Önkormányzata

Területe: 11 ha 2620 m2, 259,24 AK

3 ha 9676 m2, 127,36 AK

       2482 m2,      6,48 AK