A BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA

2006 – 2010

 

 

 

 

 

 

Másodlagos publikálás, csak a forrás megjelölésével történhet!

 

 

                                                          

 

Készült a „Bácsalmási Foglalkoztatási Partnerség” című, ROP-321-05/1-2005-03-0007/34. regisztrációs számú projekt keretében a

Regionális Fejlesztés Operatív Program

támogatásával

 

Készítette a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ

 

 

Felelős kiadó:

Dr. Feleky Pál

Bács-Kiskun Megyei

Munkaügyi Központ

igazgatója

 

 

A Bácsalmási Kistérség Képzési Stratégiája 2006-2010 elkészítésében a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ alábbi munkatársai – mint megbízott szakértők – vettek részt:

 

 

Busch Irén - a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ általános igazgató-helyettese

Dr. Pál László - a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségének vezetője

Baracsi István - a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Képzési Osztályának vezetője

Farkas István - a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci Programok és Elemzések Osztályának vezetője

Szabóné Szőke Ilona - a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Költségvetési Osztályának vezetője

Brandicsné Urbán Anikó - a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci Programok és Elemzések Osztályának munkatársa, elemző közgazdász

dr. Rózsa Attila - a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci Programok és Elemzések Osztályának munkatársa, jogász

Bakos Zoltán - a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségének munkatársa, közvetítő

Herczeg Attila - a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Számítástechnikai Osztályának munkatársa, számítástechnikus

Barabás Csilla – a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségének munkatársa, aktív eszköz koordinátor

Csák Istvánné – a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségének munkatársa, aktív eszköz koordinátor

Mészáros Gabriella – a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségének munkatársa, ellátási ügyintéző

Mészáros Pongrác - a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségének munkatársa, aktív eszköz koordinátor

 

 

Kecskemét, 2006. szeptember 18.

TARTALOMJEGYZÉK

 

 

 

I.

A Bácsalmási Kistérség képzési stratégiájának alapgondolata (bevezető)

5. – 8. oldal

 

 

 

II.

ÖSSZEFOGLALÁS

9.-13. oldal

 

 

 

III.

KISTÉRSÉGI HELYZETELEMZÉS

14. oldal

 

 

 

III.1.

Lakosság összetétele, gazdasági aktivitása

 

III.1.1.

Település szerkezet

14. oldal

III.1.2.

Népesség, népmozgalom

14. – 15. oldal

III.1.3.

A lakosság összetétele

15. – 18. oldal

III.1.4.

Népesség iskolai végzettsége

18. – 19. oldal

III.1.5.

A foglalkoztatottak főbb összetétel jellemzői

19. – 21. oldal

III.1.6.

A lakosság gazdasági aktivitása

21. – 23. oldal

III.1.7.

A kistérség egészségügyi, szociális főbb jellemzői az utóbbi években

24. – 25. oldal

III.1.8.

A tanulási hajlandóság alakulása a kistérségben

26. – 35. oldal

 

 

 

III.2.

Képző intézmények (iskolák) felmérése

 

III.2.1.

Településenkénti bontásban az alapfokú oktatás jellemzői

35. – 40. oldal

III.2.2.

A kistérségen belüli területre hatást gyakorló iskolák és képző intézmények

40. - 42. oldal

III.2.3.

A kistérségen kívüli iskolák és képzők jellemzői

42. – 49. oldal

III.2.4.

A pályakezdő álláskeresők képző intézmény szerinti megoszlása

49. – 50. oldal

 

 

 

III.3.

A gazdasági szerkezet elemzése, a foglalkoztatási szerkezet felmérése és várható változása

 

III.3.1.

A gazdasági szervezetek struktúrája és főbb jellemzői

50. – 52. oldal

III.3.2.

A mezőgazdasági tevékenységet folytatók

52. – 53. oldal

III.3.3.

A munkáltatók főbb munkaerő-gazdálkodási jellemzői

53. – 59. oldal

III.3.4.

A térségben foglalkoztatott munkaerő jelen, valamint 2010-ig várható összetétele

59. – 63. oldal

 

 

 

III.4.

A kistérség jelenlegi fejlesztési tervei, prioritások, konkrét fejlesztési elképzelések

 

III.4.1.

Felső-Bácska, Bácsalmási kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja

63. – 66. oldal

III.4.2.

Bácsalmás és térsége gazdaságfejlesztési programja, illetve Bácsalmás gazdaságfejlesztési programja

66. - 68. oldal

III.4.3.

Bácsalmás Kis-régiós Területfejlesztési és Önkormányzati Társulás felzárkóztatási fejlesztési programja

68. – 70. oldal

III.4.4.

Kistérségi szociális felzárkóztató program

70. – 71. oldal

III.4.5.

A Bácsalmási Kistérség Turisztikai Koncepciója

71. – 72. oldal

 

 

 

IV.

KISTÉRSÉGI KÉPZÉSI STRATÉGIA (KKS)

 

 

 

 

IV.1.

KISTÉRSÉGI helyzetelemzésEN ALAPULÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK

73. – 78. oldal

 

 

 

IV.2.

A munkaadók jövőbeni igényeinek részletes elemzése, a konkrét képzési irányok, és arányok meghatározásához

78. – 88. oldal

 

 

 

IV.3.

A szakképzett munkaerő biztosításának céljából a 2010-ig végrehajtandó feladatok meghatározása

88. – 90. oldal

 

 

 

IV.4.

A KépZÉSI STRATÉGIA (KKS) KAPCSOLÓDÁSA A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TERVEKHEZ

90. – 92. oldal

 

 

I.                   A BÁcsalmÁsi KistÉrsÉg KÉPzÉsi stratÉgiÁjÁnak alapgondolata (bevezetŐ)

 

 

 

A Bácsalmási Kistérség a hozzá tartozó 8 településsel a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén, a szerb határ mentén fekszik.  Az a tény, hogy a körzet a Baját Szegeddel összekötő 55-ös számú főúttól délre az országhatár mellett helyezkedik el, meghatározza az itt élő polgárok lehetőségeit, mozgásterét.

 

A térséget illetően az elmúlt 15-16 évre jellemző, hogy a településeken korábban működött vállalkozások megszűntek, jelentős mértékben átalakultak. A korábban meghatározó nagyüzemek (termelőszövetkezetek - ipari szövetkezetek - gyáregységek – telephelyek) helyett, új nagyobb létszámot felvenni, és foglalkoztatni képes vállalkozások nem alakultak ki, nem indultak.

 

Az elmúlt évtizedben jellemzővé vált, hogy a települési önkormányzatok a legjelentősebb foglalkoztatóvá váltak a településeken. Ez a jellemző kép 2004-2006-ban sem változott, nem javult.

Jellemző még, hogy a kistérséghez tartozó települések közül az alacsony létszámú lakossággal rendelkező (Bácsszőlős - Csikéria - Kéleshalom – Mátételke) községek további hátrányokat kénytelenek elviselni (pl.: gyakorlatilag az önkormányzati munkahelyeken kívül nincs számottevő munkáltató, illetve munkahely ezeken a településeken).

 

A Bácsalmási Kistérségre változatlanul jellemző, hogy a Bács-Kiskun megyében található kistérségi körzetek közül a regisztrált munkanélküliek száma, illetve a munkanélküliséget jellemző ráta alapján évek óta az utolsó (legrosszabb helyezésű) helyen található. A munkanélküliséget jellemző ráta a kistérségben az elmúlt három évben bekövetkezett változások eredményeként tartósan a 17-21 % között ingadozik.

 

A kistérségben hagyományosan a mezőgazdasági tevékenység dominál, illetve található néhány kisebb ipari üzem is. A halmozottan hátrányos helyzetű kistérségben több mint 18 ezer lakos él.

 

A Bácsalmási Kistérséget 8 település alkotja: ezek Bácsalmás (város – a kistérség központja), Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Tataháza (községek). A nyolc település közül 5 közvetlenül a szerb-magyar államhatár mellett fekszik.

A többszörösen hátrányos helyzetből adódóan az alacsony jövedelmű lakosság nehéz körülmények között él. A szociális ellátó rendszer fejletlensége miatt rossz az itt élő emberek egészségügyi állapota, magas a depressziós, és szenvedély betegek száma.

 

A kistérségben az aktivitási ráta 57-58%. A felmérések szerint az aktív korú népesség számának növekedése várható annak ellenére, hogy magas a kistérségben az elöregedési mutató.

Magas a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya. Ezen belül a nők aránya 54 %, akiknek többsége a 40-49 év közötti korosztályhoz tartozik, magas az 50-59 év közöttiek száma is.

 

Az Európai Unióhoz csatlakozásunk eredményeként megismert európai foglalkoztatási stratégia szerint a munkahelyteremtés és a munkanélküliség kezelése regionális és helyi szinten történhet a leghatékonyabban.

 

A stratégia a foglalkoztatás növelésében kulcsszerepet játszó helyi intézmények, civil szervezetek és a gazdasági élet más szereplői összefogásának és aktivizálásának a fontosságát hangsúlyozza, amelynek módja a partnerségre épülő innovatív helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása, létrehozása lehet.

 

A foglalkoztatási partnerség, paktum (benne a lehetséges együttműködés) a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása. Legfontosabb célja a gazdasági és foglalkoztatási folyamatok együttes befolyásolása partnerségben, a helyi szereplők bevonásával.

 

A paktum (a lehetséges együttműködés) abból indul ki, hogy minden térségnek megvan a fejlődési potenciálja, melyet a helyi aktivitás fejlesztésével kell mozgásba hozni. A paktum filozófiája, hogy a társadalmi tőkét hasznosítja - mert hogy ez bővebb, mint az üzleti tőke - és megtérülésében is nem üzleti, hanem társadalmi. Így megvalósítja a helyi szolidaritást, s létrejön a motivált partnerség. Egyben kapcsolatot teremt a térségi foglalkoztatáspolitika és a területfejlesztés között. Az Uniós tapasztalat szerint várható prognózis, hogy a térségben az egyik leghatékonyabb eszköze lehet a második munkaerőpiac fejlesztésének.

 

Az együttműködő partnerek a térség gazdasági és társadalmi életének szereplői, akik kiemelt, közös feladatuknak tartják a térség foglalkoztatási helyzetének javítását, a foglalkoztatás szintjének emelését, a munkanélküliség csökkentését, a gazdasági- és humán erőforrások bevonását.

 

A foglalkoztatási paktum célcsoportjai lehetnek a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, az alacsony képzettségi szinttel rendelkezők, a roma származásúak, a megváltozott munkaképességűek, a nők, a 40 év feletti korosztály és a pályakezdő fiatalok.

 

Az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság bizonyos társadalmi csoportok, így a megváltozott munkaképességűek és az alacsony képzettségű romák körében különösen súlyos problémát jelent, és területileg is koncentráltan jelentkezik.

A tartós, illetve alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek aránya szintén az elmaradott térségekben a legmagasabb.

Különösen nehezen találnak munkát a kis településeken élők, az 500 fő és 1000 főnél kisebb községekben a területi mutató[1] kettő-háromszorosa az országos átlagnak.

Ugyanakkor a hagyományos aktív munkaerő-piaci eszközök nehezen érik el a tartós munkanélküliek jelentős részét.

Elsősorban számukra nyújthatnak lehetőséget a szociális gazdaság típusú, non-profit foglalkoztatási projektek, amelyekben a foglalkoztatást igény szerinti képzés és szociális, mentálhigiéniás felkészítés egészítheti ki.

 

Az alapul szolgáló intézkedés a helyi közösségi igények foglalkoztatási potenciálját kihasználva kívánja elősegíteni a munkaerő-piaci hátrányokkal küzdő csoportok foglalkoztatását a gazdaság fejlesztésén keresztül.

A szociális gazdaság esetleges fejlesztése kettős funkciót tölthet be. Egyrészről a közösség számára fontos, piaci alapon nem megvalósuló tevékenységeket valósít meg, különösen a szociális szolgáltatások terén, ezáltal javítja a helyi életminőséget.

 

Másrészről a non-profit szektor helyi foglalkoztatási projektjei állást biztosítanak a tartós munkanélküliek számára, javítják foglalkoztathatóságukat, esélyt teremtve ezáltal az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésre. Ugyanakkor a szociális gazdaság tartós foglalkoztatási lehetőségeket kínál azok számára, akik hosszú távon sem képesek a hagyományos munkaerőpiac szereplőivé válni.

 

A tervezett együttműködés hozzájárulhat az önkormányzati feladatok magasabb színvonalú és szélesebb körű ellátásához, a foglalkoztatás bővítéséhez. Az alacsonyabb státuszú településeken, ahol magas a hátrányos helyzetűek aránya, a szociális gazdaság fejlesztése jelentősen javíthatja az életminőséget. Az intézkedés a településfejlesztési akciókkal szinergikus hatást kifejtve célzottan és hatékonyan érheti el a legszegényebb településeket és az ott élő hátrányos helyzetű csoportokat.

 

 

A Bácsalmási Kistérség életében-működésében meghatározóan szerepet játszó partnerek (települési önkormányzatok, Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, egyéb gazdálkodók, civil szervezetek képviselői) évek óta keresik kutatják a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy közösen megoldást keressenek a helyi gazdasági és foglalkoztatási problémák enyhítésére, javítására.

 

 

A 2004. július hónapban megtartott workshop alkalmával (előzetesen egyeztetve a települések polgármestereivel) határozták el, hogy partneri együttműködésük eredményeként létre kívánják hozni a Bácsalmási Kistérségi Foglalkoztatási Megállapodást, kialakítva a kistérség Foglalkoztatási Stratégiáját.

A partnerek eltökélt szándéka szerint az együttműködés során a humánerőforrás gazdálkodási céljaikat egyeztetik és összhangba hozzák a térség gazdaságfejlesztési elképzeléseivel.

 

A projekt pozitív eredménye érdekében kialakításra kerülnek az információs, kommunikációs és együttműködési csatornák, amelyek hosszú távon hálózati szerepet fognak betölteni az együttműködésben.

 

Az együttműködő partnerek a Bácsalmási Kistérségre korábban kidolgozott gazdasági és szociális felzárkóztatási programokkal összhangban és helyi összefogással készítik el a:

 

1.      Kistérségi Egyesített Foglalkoztatási Adatbázist

2.      Bácsalmási Kistérségi Képzési Stratégiát

3.      Bácsalmási Kistérségi Foglalkoztatási Stratégiát

4.      Bácsalmási Kistérségi Foglalkoztatási Megállapodást

 

A helyi gazdasági és társadalmi élet szereplőinek összefogásával és a várható folyamatos együttműködés eredményeként (a kutató és elemző munka eredményeként) első szakaszban elkészül a Kistérségi Egyesített Foglalkoztatási Adatbázis, valamint a foglalkoztatás bővítését segítő Bácsalmási Kistérségi Képzési Stratégia.

A projekt második szakaszában készül el a Bácsalmási Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája, valamint erre alapozva kerül megkötésre a Bácsalmási Kistérségi Foglalkoztatási Megállapodás.

 

 

A Bácsalmási Kistérség Képzési Stratégiája 2006-2010 teljesebb körű megfogalmazása érdekében a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munkatársai három felmérést is végeztek. Ennek keretében megkérdezésre került a lakosság köréből 268 fő (tanulási hajlandóság felmérésére), a térség összes alapfokú oktatási intézménye, és 738 gazdasági szervezet. A kérdőívek az 1., 2., 3. számú mellékletekben találhatók.

 

A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ ezen Képzési Stratégia megalkotásához az alábbi adatforrásokat használta fel:

 

A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ, és Bácsalmási Kirendeltségének

·        ügyfélforgalmi nyilvántartó rendszere, statisztikai adatai,

·        negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérése,

·        prognózis felmérése,

·        kimondottan erre a projektre készült

o       képző intézmények felmérése,

o       tanulási hajlandóság kérdőíves felmérése,

o       gazdálkodó szervezetek kérdőíves felmérése.

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

·        KSH népszámlálási adatai,

·        Mikrocenzus,

·        KSH Statisztikai Évkönyvek,

·        KSH Adatközlések.

II.                ÖSSZEFOGLALÓ

 

 

A Bácsalmási Kistérség Képzési Stratégiája (2006-2010) a „Bácsalmási Foglalkoztatási Partnerség” című, ROP-321-05/1-2005-03-0007/34. regisztrációs számú projekt keretében készült, a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ – mint a projektben résztvevő partner – részéről.

 

Jelen Képzési Stratégia II. fejezete tartalmazza a kistérség helyzetelemzését, amelynek főbb megállapításai:

 

A Bácsalmási Kistérség a hozzá tartozó 8 településsel (1 város, és 7 község) az országhatár mellett helyezkedik el, amelyből 5 közvetlenül a határ mellett fekszik.  Területe 381 km2, a megye 4,5 %-a.

 

A perifériális fekvésű, halmozottan hátrányos kistérségben közel 2004. év végén 18.294 lakos élt, ez a megye lakosságának 3,4 %-a. A bácsalmási statisztikai kistérség lakónépessége az elmúlt években a megyeinél nagyobb mértékben csökkent. A 14 éven aluliak aránya 0,1%-ponttal, az aktív korúak (15-64 évesek) 2,3%-ponttal kisebb a megyei átlagnál, az idősebb generáció részesedése 2,4%-pottal magasabb.

 

A Bácsalmási kistérség megyén belüli gazdasági aktivitási helyzetében 2004-től az alábbi főbb változások következtek be. Elsősorban a munkanélküliek aránya fokozatosan emelkedik: 2004-ben még a megyei munkanélküliek 5,6%-a tartozott Bácsalmás térségébe, 2006. első negyedévében 6,1%-a. A térségi és megyei munkanélküliségi és aktivitási ráta közötti különbség egyre tágul. A foglalkoztatottak térségi részaránya stagnál, a foglalkoztatási rátája viszont szintén fokozatosan süllyed.

 

A kistérség lakosságának átlagos iskolai végzettségi szintje a megyeinél kedvezőtlenebb. A kistérség nem rendelkezik szakközépiskolával, egy gimnázium és 6 általános iskola működik. Helyi székhelyű felsőfokú intézmény nincs a kistérségben.  A foglalkoztatottak iskolázottsága tekintetében a középiskolával, és a diplomával rendelkezők aránya a megyei átlagnál alacsonyabb.

 

A térség mezőgazdasági dominanciájú: a foglalkoztatottak gazdasági ág szerinti megoszlása szerint a mezőgazdaság aránya a megyei átlagnál 11,9%-ponttal magasabb, ellenben az ipar, építőipar részesedése  3,8%-ponttal, a szolgáltatás jellegű ágaké 8,1%-ponttal alacsonyabb annál.

 

A térség foglalkoztatási nehézségét tükrözi, hogy lakosainak jelentős része máshol talál munkalehetőséget, a 2001-es népszámláláskor a bácsalmási kistérség közel egyharmada (1653 fő) saját lakóhelyén kívül végezte munkáját, míg a megyei átlag kissé egyötöd feletti volt.

 

Egészségügy, szociális vonatkozásban is hátrányok figyelhetők meg. A kistérségben egyáltalán nem működik kórház. A bácsalmási térségben a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők ezer lakosra jutó száma magasabb a megyeinél, az önkormányzatok által nyújtott szociális támogatások mutatója bácsalmási kistérségben háromötödével magasabb a megyei átlagnál. A rendszeres szociális segélyen élőknek a regisztrált munkanélkülieken belüli aránya is hosszú évek óta nagyobb a megyei számnál.

 

A tanulási hajlandóságot vizsgálva, a projekt keretében lebonyolított kérdőíves felmérés alapján, a válaszadók körében magas a tanulmányaik befejezését követően a tanulással teljesen felhagyók 54 %-ot megközelítő aránya.

A jövőben jelentős részben (22,8%-ban) egyáltalán nem hajlandóak tanulni az emberek a térségben, bizakodásra adhat azonban okot, hogy a válaszadók 58,6%-a nem zárkózik mereven el a képzéstől, de feltételekhez (leginkább anyagi feltételekhez, t.i. legyen ingyenes a képzés) köti azt.

A képzésekre a leginkább fogékony a 21-50 éves korosztály, az 50 év felettiek szinte teljesen elzárkóznak attól. A megkérdezett térség egyetlen városában – Bácsalmáson – valamivel nyitottabbak az emberek a képzések elvégzésére.

Pozitívumnak értékelhető, hogy az adatok alapján leginkább a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők mutattak hajlandóságot leginkább a további tanulásra. Az emberek tisztában vannak a képzések jelentőségével. Összesen a megkérdezettek 94,0%-a véli úgy, hogy a képzés nagy jelentőségű a mindennapi boldogulás tekintetében.

 

A 2001-2006 közötti időszak adatai alapján a kistérségben tanuló általános iskolások közel fele (46-49 %) a bácsalmási általános iskolában tanul. Hat év átlagában a Baján továbbtanulók aránya 48,1 %, Bácsalmáson 28,4 %, és jelentős még a kiskunhalasi, valamint a jánoshalmi középfokú oktatási intézményeket választók aránya.

 

A kistérségen belül egyetlen középfokú oktatási intézmény található.

 

A bácsalmási kistérségben 18 db nyilvántartásba vett gyakorlati képzőhely volt, de ezeknek csupán egy bajai szakképző iskolával volt megállapodásuk, ezen kívül más munkáltatókhoz kihelyezett gyakorlati képzés nem folyik a kistérségben.

 

A felsőoktatás keretében a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara levelező tagozaton folytat kertészmérnöki képzést Bácsalmáson.

 

A bácsalmási kistérségben egyetlen nyilvántartásba vett felnőttképző működik. A kistérség vonzáskörzetében is csak Jánoshalmán, valamint Bácsborsódon találhatóak felnőttképzők.

 

A munkanélküli pályakezdő álláskeresők képző intézmény szerinti megoszlását vizsgálva a középfokú végzettségűek a legnagyobb számban minden évben a bajai, a bácsalmási, a jánoshalmi, és a kiskunhalasi intézményekből kerülnek pályakezdőként nyilvántartásba. A diplomás pályakezdők közül a legnagyobb számban a bajai főiskolán végzettek kérik a nyilvántartásba vételüket.

 

A vállalkozások működésének színtere elsősorban (közel egyharmada) a kereskedelem, javítás; majdnem egyötöde az ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatás ágba sorolt szervezet, 15,7%-a a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban tevékenykedik. A kistérség vállalkozói többnyire kis létszámúak, 9 főnél kevesebbet foglalkoztatók aránya 2004 év végén 96,7%. A vállalkozási aktivitást fejezi ki a vállalkozások ezer lakosra jutó száma, a mutató értéke 2004 év végén a bácsalmási térségben 40,1 volt, szemben a megyei 73,9-cel.

 

Bácsalmás statisztikai kistérségben 20 gazdasági szervezet és 5418 egyéni gazdaság került a gazdaságméretet elérő, mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság kategóriába, az előbbi megyén belüli részesedése 3,6; az utóbbié 5,7%. A kistérség népességének több mint a fele (57,4%-a) 10,3 ezer fő folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Az egyéni gazdaságok termőterülete többnyire kisméretű, közel egyharmada 0,15 hektár alatti.

 

Bácsalmás munkaerőpiaci térségben a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ által bonyolított rendszeres negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben a cégek alkalmazottai közül legtöbben a mezőgazdaságban (38,6%-a), a feldolgozóiparban (27,4%-a), a közigazgatás intézményeiben (18,0%-a) dolgoznak. Az elkövetkező három hónapban a választ adó munkáltatók 36,3%-a növelni  kívánja jelenlegi dolgozóinak számát,  7,6%-a csökkenteni, többségüké (56,4%-a) azonban változatlan marad. A körzet munkáltatóinak aktuális létszáma 2006. június 30-án 2141 fő, amelyet három hónap múlva 4,3%-kal szándékoznak emelni. A következő három hónapban (2006. III. negyedév) újonnan munkába álló dolgozók többnyire egyéb élelmiszergyártók, -feldolgozók és tartósítóipari munkások (21,4%-a), egyéb segédmunkások (20,7%-a); szabó varrónők (13,8%-a), mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelők és fafeldolgozó gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók (egyaránt 5,5%-a), eladók (4,8%-a), valamint kőművesek (3,4%-a).

 

A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ és a Bácsalmási Kirendeltség 2006 tavaszán saját kezdeményezésű felmérése szerint a körzet munkáltatóinál a dolgozók többsége segédmunkásként áll alkalmazásban. A felmérésben közreműködő munkaadók 35,3%-a 2010-ig növelni kívánja a foglalkoztatást. A vállalkozások által tervezett összes létszámfejlesztés megnevezett főbb foglalkozásai között többségében (1/8-a) a vállalkozások segédmunkásokat, eladókat (1/10-e), lakatosokat (9%-a), kőműveseket (8%-a), kereskedőket (7%-a), bútorasztalosokat, gépésztechnikusokat (6-6%-a) szándékoznak felvenni.

 

A cégek háromötöde egy éven belül, közel egyharmada a közel jövőben jelezték belső képzési szándékukat. A munkaadók egy éven belül többnyire egyéb pénzügyi ügyintézőjük (15,3%-a), analitikus könyvelőjük (14,1%) folyamatos és aktuális tájékoztató képzésére tervezik a belső képzést.

 

A kistérségnek jelenleg agrár-, vidékfejlesztési; gazdaságfeljesztési; felzárkóztató fejlesztési; szociális felzárkóztató; és turisztikai fejlesztési tervei állnak rendelkezésre. Ezek: Felső-Bácska, Bácsalmási kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja; Bácsalmás és térsége gazdaságfejlesztési programja, illetve Bácsalmás gazdaságfejlesztési programja; Bácsalmás Kis-régiós Területfejlesztési és Önkormányzati Társulás felzárkóztatási fejlesztési programja; Kistérségi szociális felzárkóztató program; A Bácsalmási Kistérség Turisztikai Koncepciója.

 

A Képzési Stratégia III. fejezete a Kistérségi Képzési Stratégia (KKS), amely a kistérségi helyzetelemzésből levonható összefüggéseket, javaslatokat tartalmazza.

 

A helyzetelemzésből kiindulva egy csökkenő népességű, elöregedő, valamennyi népességi-, és települési-, és munkaerőpiaci mutató tekintetében hátrányos helyzetű kistérség képe rajzolódik ki. Erre a helyzetre az alábbi válaszok kínálják magukat, melyek a képzési stratégia számára is megfogalmaznak feladatokat. A felvetett gondolatok megfontolása annál is inkább indokoltnak látszik, mert a gazdaság és a kapcsolódó infrastruktúra általános fejlődése/fejlesztése nélkül önmagában a képzés és az általa elérhető lehetőségek meglehetősen korlátozottak.

 

 

  • Országhatár melletti fekvés

Az átmenő forgalom számára logisztikai központ(ok) létesítése. Ez logisztikus, szállítmányozási képzési szakirányok indítását feltételezi.

  • Hiányos közlekedési infrastruktúra

A közúthálózat fejlesztése, a kistérség gyorsforgalmú úttal történő bekapcsolása.

  • Fokozatosan csökkenő gyermek létszám, a 2007-2010 évi időszakra kimutatható a tanulói létszám további 2-3 %-os csökkenése.

Át kell gondolni a térségen belüli általános iskolai képzés racionalizálásának szükségességét. A további létszámcsökkenés, valamint az ebből adódó forráshiány (normatíva) szükségessé teszi a kis létszámú általános iskolák beintegrálását a nagyobb települések intézményeibe.

  • Idősebb korosztály (45 év feletti népesség) aránya egyre növekszik.

Nem csupán képzési feladat az idősebb korosztálynak az aktivitását növelni. Képzési téren az emberekben tudatosítani kell, hogy az „egész életen át tartó tanulás” a munkahely megtartás, illetve megszerzés első számú eszköze.

Másrészt szükség van az idősgondozásra, a szociális ágazatra nagyobb hangsúlyt fektetni, és színvonalas – más kistérségekre vonzást gyakorló – ellátási intézményeket kialakítani. Ez a szociális szolgáltatás szakirányba tartozó képzések (szociális gondozó és ápoló) beindítását jelenti.

Érdemes megfontolni az idősebb korosztályok igényeihez illeszkedő gyógyfürdő(k) létesítését.

  • Mezőgazdasági dominancia

Földterület koncentráció elősegítése, együttműködés, összefogás erősítése, és szövetkezés kialakítása. Az uniós, és hazai források kihasználása érdekében vállalkozási ismeretek, pályázatírási kurzusok indítása agrárkistermelők számára.

  • Szakképzési téren elérhető közelségben megfelelő lehetőség áll rendelkezésre.

A kistérségben nincs szakközépiskola, és gyakorlatilag felnőttképzés sincsen. A kistérségen belül Bácsalmás város központi szerepét erősíteni kell képzési téren is, a meglévő középfokú intézményben szakközépiskolai képzés elindítása mindenképpen indokolt, nagyobb figyelmet kell szentelni a „hiányszakmák” oktatására.

A környező, és a kissé távolabbi iskolacentrumokban (Baja, Jánoshalma, Kiskunhalas, Szeged, Pécs, Kecskemét) valamennyi felmerülő képzési igényhez megtalálható a profilnak megfelelő középfokú oktatási intézmény.

Ezért együttműködést, összefogást kell kialakítani a térségi, valamint a környékbeli települések (Baja, Jánoshalma, Kiskunhalas) oktatási, képző intézményeivel.

  • Alacsony tanulási hajlandóság.

Amennyiben képzésbe szeretnénk vonni az itt élő embereket, akkor az anyagi terhek csökkentése, illetve kiküszöbölése a legfontosabb, de nem az egyetlen feladat. Reális elhelyezkedési lehetőséget nyújtó, egyéb (főleg otthoni, családi teendőkkel) elfoglaltságokkal összeegyeztethető képzési lehetőségekre van szükség. Tanulási hajlandóságot növelő motivációs tréningek szervezése is indokolt lehet.

  • Magas az alacsony iskolai végzettséget igénylő segéd, vagy betanított munkák aránya.

Ösztönözni kell a helyi szakmunkát, illetve magasabb végzettséget igénylő vállalkozások fejlődését gazdaságpolitikai eszközökkel, illetve betelepülésüket segíteni. Erre jelenleg kevés lehetőség látszik, addig is azokat a kitörési pontokat kell megtalálni, melyek egy-egy konkrét projekt megvalósítása mentén alakulhatnak ki. Jelenleg a munkáltatók konkrét munkaerőigényének megfelelő felzárkóztató, betanító képzések, szakképesítést nyújtó felnőttképzésekre kell összpontosítani.

 

 

A Képzési Stratégia egyéb megállapításai:

 

  • Ösztönözni kell a térség munkáltatóit, hogy a saját dolgozók képzésére nagyobb arányban használják fel a szakképzési hozzájárulásban biztosított lehetőséget.
  • A javasolt képzési irányokban továbbtanulók részére ösztöndíjrendszer kialakítása.
  • Folyamatos mérési rendszer kialakítása. (Továbbtanulók, szakképzésben résztvevők száma, rendelkezésre álló képzési lehetőségek, szakképzésből kikerülő pályakezdők létszáma – a beiskolázási szakirányok, felnőttképzési arányok tervezhetősége érdekében.)
  • Képzési igények folyamatos figyelemmel kísérése.
  • Kistérségi információs központ (Kistérségi Szolgáltató Iroda) létrehozása, amelynek feladatai közé tartozna a képzési igények folyamatos követése. Ez azért is nagyon fontos, mert a térségből rendkívül magas arányban ingáznak, és az ő képzésükre is gondot kell fordítani.
  • A fejlesztési tervek megvalósítása során ezen Képzési Stratégia figyelembe vétele.

 

III.             KISTÉRSÉGI HELYZETELEMZÉS

 

 

III. 1. LakossÁg ÖsszetÉtele, gazdasÁgi aktivitÁsa

 

III.1.1. Település szerkezet

 

A bácsalmási statisztikai kistérség nyolc, az I. fejezetben említett településből áll, területe 381 km2, a megye négy és fél százaléka. A kistérség egy várossal rendelkezik (Bácsalmás) és hét községből áll. A kistérség települései többnyire kis lélekszámúak: egy még az 500 főt sem éri el, egy 5-10 ezer fős, a többi (2-2-2) az előbbi két településtípus közé tartozik. 2004-ben előző évhez annyi változás történt, hogy egy 1000-1999 fős település lecsúszott az 500-1000 fős kategóriába.

 

 

III.1.2. Népesség, népmozgalom

 

A bácsalmási statisztikai kistérség lakónépessége 2005 év elején 18294 fő volt, 2001 évinél kettő és fél százalékkal kevesebb, a térség népessége a megyeinél nagyobb mértékben apadt. A térség egy városának népessége 7463 fő volt 2005 év elején, mely egy év alatt fél százalékkal fogyatkozott, míg a megye városi népessége nem változott. A települések átlagos népessége (2287 fő) is a megyeinél jobban (0,1%-ponttal) csökkent a kistérségben, összességében 0,3%-kal.  A népsűrűség – mind a térségben, mind a megyében - a két megfigyelt évben szinten maradt (48, 64 fő/km2 ). 

A belföldi vándorlási különbözet évi átlagának ezer lakosra jutó fogyása az utóbbi két évben a térségben kissé mérséklődik, a megyében azonos, 2000-2003 és 2000-2004 átlagához képest mindkét területen mérséklődik. A 60 évnél idősebbek aránya fokozatosan emelkedik.

 

 

III.1.3 A lakosság összetétele

 

A bácsalmási statisztikai kistérség lakónépessége 2005 év elején 0,3%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A népességfogyás egy év alatti mértéke 0,1%-ponttal nagyobb mértékű a megyei átlagosnál. A kistérség legnépesebb korosztálya a 45-49, 50-54 és az 55-59 éveseké, a kistérség 7,8; 7,3 és 7,1%-a. Ezzel szemben Bács-Kiskun megyében a legtöbben a 25-29 éves fiatalok vannak (a megyei lakosok 7,9%-a), őket a 45-49 (7,6%) és az 50-54 (7,5%) évesek követik.

 

A bácsalmási kistérségben 2005 év elején a négy éven aluli gyermekek, a 15-44 éves, és az 50-54 évesek aránya alacsonyabb volt, mint a megyében. Az összevont korcsoportok figyelembe vételével a 14 éven aluliak aránya 0,1%-ponttal, az aktív korúak (15-64 évesek) 2,3%-ponttal kisebb a megyei átlagnál, az idősebb generáció részesedése 2,4%-pottal magasabb. 

Az összevont életkor csoportok utóbbi két évben történt változását vizsgálva megállapítható, hogy a bácsalmási kistérségben nagyobb gyermek népesség (száma 2005 év elején 2891 fő) fogyás (3,7%-os) jellemző, mint a megye egészében (2,2%-os),  az aktív korúak száma (12038 fő) valamelyes jobban emelkedett (0,2%-kal), az időseké  (65 év felettiek száma 3365 fő) viszont a megyeivel azonos mértékben bővült (0,7%-kal).

 

 

 

Összességében 2005 év elején a bácsalmási statisztikai kistérség lakónépességének többsége (65,8%-a) aktív korú, a gyermekek aránya 15,8%, az idős népesség a térség 18,4%-át alkotja.

 

A bácsalmási kistérségben a gyermekek aránya csökken, a megyei átlagnál az aktív korúakra nagyobb eltartási teher nehezedik, a népesség gyorsabban öregszik.

A gyermek népesség eltartási rátája 2005 elején 24,0 a megyei átlagot 0,6%-ponttal múlta felül. Egy év alatt 1,0%-pontot, a népszámlálás óta 2,7%-pontot esett vissza. Az idős népesség eltartottsági mutatója a térségben tavaly 28,0; míg a megyében 23,5 volt, a 2001-es népszámlálás óta aránya 0,4%-ponttal kisebb, ugyanakkor a kistérségi ráta a megyeinél valamelyest kevésbé (0,1%-ponttal) mérséklődött. Összességében az eltartottsági ráta  Bácsalmás térségben 52,0 szemben a megyei 46,8-cal, az előbbi 2001-hez képest 3,1; az utóbbi 1,7%-ponttal csökkent. A térségben az öregedési index nagysága 2005-ben 116,4; a megyei átlagnál 15,9%-ponttal magasabb, a népszámlálás óta a térségi és a megyei mutató egyaránt 10,0%-ponttal emelkedett.

 

A kistérség települései közül az egyes indexek alakulása 2005 év elején a következő:

A gyermek eltartási ráta legalacsonyabb Bácsszőlősön (21,2), legmagasabb Katymáron (28,7). Az idősek eltartottsági szintjét kifejező mutatató legkisebb értéke Kunbajára (24,9), legnagyobb rátája Bácsszőlősre (32,6) jellemző.  Az eltartott népesség rátájának szélső értékei Bácsalmás (48,3) és Katymár (57,0) települések között szóródik. A térségben legöregedőbb településnek számít Bácsszőlős, a legfiatalabbnak Katymár, mert az öregedési indexeik 153,4 és 98,6 voltak. 

 

 

A lakosság nemenkénti összetétele

 

A bácsalmási statisztikai kistérségben is a népesség nemenkénti megoszlásában nőtöbblet jellemző. 2005 év elején a lakosok 52,6%-a nő (számuk 9628 fő), 47,4%-a férfi (8666 fő), ugyanakkor a 2001-es népszámláláshoz képest a férfiak aránya 0,4%-pontot emelkedett. A főbb korcsoportokra a térségben is a statisztikai demográfia általános jellemzői érvényesülnek, vagyis a gyermek korosztályra fiú többlet (arányuk 2005. év elején 51,4%), az idősekre nőtöbblet (arányuk 65,3%), az aktívak esetében fele-fele arányban kiegyenlítődés  jellemző. A legutóbbi népszámlálás óta a 15 év alatti fiúk aránya 0,5 az aktív férfiaké 0,9  százalékpontot emelkedett, míg az idős férfiak esetében - a legnagyobb mértékű a változás - részesedésük 1,2%-ponttal csökkent.

 

 

 

 

A nemek arányát kifejező mutató az 1000 nőre jutó férfiak száma, a megyeinél valamelyest alacsonyabb, azonban a kistérség tendenciája kedvezőbb. Bácsalmás statisztikai kistérségben 2005. év elején ezer nőre összességében 900 férfi jutott, szemben a 2001. népszámláláskori 886 fővel. A megyei mutató értékei 904 és 911 voltak. A főbb korcsoportokat vizsgálva a bácsalmási kistérség relatív kedvezőbb képet mutat, miszerint a munkavállaló korú népesség körében a mutató 2001 óta emelkedett, míg a megyében stagnált, a gyermek és idős népesség körében a tendencia azonos irányú, az előbbi emelkedő, az utóbbi fogyatkozó. Bácsalmás térségben a 2005-ös mutató értékei a 15 év alattiak (13-mal) és a 15-64 év közöttiek esetében (26-tal) meghaladta a megyei átlagot, ellenben a 65 év felettieknél 38-cal kevesebb.

 

A lakosság nemenkénti összetétele Bácsalmás statisztikai kistérségben,

2005 év elején

 

 

III.1.4. Népesség iskolai végzettsége

 

A 2001-es népszámlálás alapján a kistérség lakosságának átlagos iskolai végzettségi szintje a megyeinél alacsonyabb: 8,46 osztályszám, míg ez a mutató Bács-Kiskun megyében 9,08 (a 7 évesnél idősebb népesség alapján). 

Részletesebben vizsgálva is megállapítható, hogy a bácsalmási kistérség iskolázottsági szintje alatta marad a megyei átlagnak. Miszerint a 10 év feletti népesség általános iskola első osztályát be sem fejezőknek az azonos korú népességhez viszonyított aránya magasabb (0,2%-ponttal), mint a megyében általában, a legalább nyolc osztályt, középiskolát végzetteké, valamint a diplomásoké kevesebb annál (5,0; 7,6 és 3,8%-ponttal).  A főbb korcsoportonként és iskolai végzettség szintenként a megfelelő korúak százalékában mért mutató tanúsága szerint, a nők iskolázottsági szintje a férfiakénál is kedvezőtlenebb, a diplomások kivételével, ahol a 25 év feletti női népesség aránya (3,0%-ponttal) a megyei átlagtól kisebb mértékben tér el, mint a férfiaké (4,7%-ponttal).

Legnagyobb végzettségi hátrány (7,6%-os) a megyeihez képest, az érettségivel rendelkező 18 életévüket betöltött lakosság körében tapasztalható, azon belül a nők elmaradása (8,1%-pontos) egy százalékponttal nagyobb, mint a férfiaké. Ugyanakkor ezen korcsoportban a bácsalmási kistérségben - a megfelelő korúakat figyelembe véve – a nők nagyobb hányada (23,0%-a) végzett legalább középiskolai érettségit adó iskolában, mint férfi társaik (19,3%-a). 

 

 

A kistérség oktatási főbb jellemzői az utóbbi években  

 

A megyeinél kevésbé zsúfoltak a bácsalmási kistérség óvodái. Míg a megyében emelkedett a 100 óvodai férőhelyre beírt óvodások száma, addig a kistérségben közel egytizedével visszaesett. A mutató értéke 2004-ben 73 volt csak, a megyei pedig 91.

A kistérség nem rendelkezik szakközépiskolával, egy gimnázium és szakiskola, valamint 6 db általános iskolai feladatellátó hely[2] működik.  

 

A térségben az általános iskolai tanulók száma erőteljesebben csappant meg, a megyeinél 2004 évben ezer lakosra mindössze 87 általános iskolai tanuló jutott, míg előző évben 90. Középfokú intézmények hallgatóinak mutatószáma a megfigyelt években nem változott sem a kistérségben (15), sem a megyében (39). Felsőfokú intézmény nincs a kistérségben, azonban a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karának 2004 év óta működik Bácsalmáson kihelyezett tagozata, ahol kertészmérnököket képeznek.

 

III.1.5. A foglalkoztatottak főbb összetétel jellemzői (szakmai végzettség)

 

A 2001-es népszámlálás idején munkaviszonyban állók többsége (közel egyharmada) a bácsalmási kistérségben 40-49 éves volt, ez kettő százalékponttal több, mint a megyében. Ugyancsak az ötvenes évtizedeiben járók, megyeinél nagyobb aránya (0,8%-ponttal) volt állásban még a 2001-es felméréskor.  Leginkább a legfiatalabbak (15-29 éves) aránya tért el (-2,1%-ponttal) a  megyében jellemzőtől, a foglalkoztatottak egynegyede tartozott közéjük.  A közel egynegyedes 30-39 évesek aránya majdnem azonos a megyeivel.

 

A foglalkoztatottak megyéhez viszonyított iskolázottsága a népességével hasonló képet mutat, miszerint a középiskolával (érettségi nélküli szakmai oklevéllel és érettségivel együtt), és a diplomával rendelkezők aránya a megyei átlagnál alacsonyabb, az előbbieké 1,2; az utóbbiaké 3,5%-ponttal. Az általános iskola 8 osztályát kijárt dolgozók részaránya a térségben 4,7%-pottal magasabb, mint a megyei átlag. Az ennél alacsonyabb iskolázottságú foglalkoztatottak hányada azonos (másfél százalék).

A 2001-es népszámláláskor a bácsalmási kistérségben foglalkoztatottak többsége (több mint egyharmada) érettségi nélküli szakmai oklevéllel bír (számuk 1690 fő), háromtizede (1510 fő) elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, közel egynegyedének (1227 fő) legmagasabb végzettsége az érettségi.  A foglalkoztatottak egytizedet meghaladó része felsőfokú végzettségű (523 fő).

 

A bácsalmási térség mezőgazdasági dominanciáját mutatja a foglalkoztatottak gazdasági ágas megoszlása is, melynek aránya a megyei átlagnál 11,9%-ponttal magasabb, ellenben az ipar, építőipar részesedése  3,8%-ponttal, a szolgáltatás jellegű ágaké 8,1%-ponttal alacsonyabb annál. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 2001-ben a térségben foglalkoztatottak

több, mint egynegyedének (1285 főnek) adott kenyér kereseti lehetőséget, 28,6%-át (1437 főt) az ipar, építőipar látta el munkával, a fennmaradó 45,8% (2302 fő)  a lakosság szolgálatában tevékenykedett. 

 

Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva a kistérségben a megyeinél az egyéb jellegű (3,2%-ponttal), az ipari, építőipari (2,9%-ponttal) és a mezőgazdasági (0,8%-ponttal) foglakozásúak aránya   nagyobb, a vezető értelmiségiek (2,2%-ponttal), az egyéb szellemi (2,6%-ponttal) és a szolgáltatási (kettő százalékponttal) foglalkozásúak hányada kisebb.  A foglalkoztatottak többsége (35,5%-a 1782 fő) a bácsalmási térségben ipari, építőipari; 14,2%-a (711 fő) szolgáltatás jellegű munkát végzett, 13,5%-a (678 fő) valamely más  foglalkozást gyakorolt. A térségben 671 vezető dolgozott még 2001-ben (aránya 13,4%), szellemi munkakörben 669 főt alkalmaztak (13,3%), a többi (egytizede) mezőgazdasági dolgozó volt  (513 fő). 

 

A helyben lakó és más településre eljáró foglalkoztatottak jellemzői:

Az ingázásra vonatkozó ismereteink szintén a népszámlálási adatfelvételből ismertek, melynek tanúsága szerint a bácsalmási statisztikai kistérség foglalkoztatottai a megyeinél nagyobb arányban (12,1%-ponttal) más településekre járnak dolgozni, ezen belül is a főként férfiak, a fiatalok, az érettséginél alacsonyabb végzettségűek és az iparban, építőiparban alkalmazottak (12,5; 20,7; 12,7 és 20,6%-ponttal nagyobb arányban).

A térség foglalkoztatási nehézségét tükrözi, hogy lakosainak jelentős része máshol talál munkalehetőséget, a 2001-es népszámláláskor a bácsalmási kistérség közel egyharmada (1653 fő) saját lakóhelyén kívül végezte munkáját, míg a megyei átlag kissé egyötöd feletti volt. A térségben foglalkoztatott férfiak 37,2%-a (1066 fő), a nők 27,2%-a (587 fő) más településen vállalt munkát. Elsősorban a fiatalabbak: 15-29 éves alkalmazásban állók 47,3%-a településétől távolabb jár dolgozni, de jelentős a középkorúak (30-49 éves) háromtizedes  és az idősebbek (50 év felettiek) több, mint egyötödös  részesedése is. Többnyire az alacsonyabb (érettséginél kisebb) végzettségűek kénytelenek máshol munkát keresni (arányuk 35%), de a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők háromtizede is mobil munkaerő. Legfőként az ipar és az építőipar nyújt kenyérkeresetet a térségből máshol munkát végzőknek, az e gazdasági ágban dolgozók közel felének. A szolgáltatás a kistérség foglalkoztatottainak 28,2%-ának, a mezőgazdaság 22,3%-ának tudott lakhelyén kívül munkát biztosítani. 

Részletes adatok a 4. számú mellékletben.

 

III.1.6. A lakosság gazdasági aktivitása

 

Rendszeresen a foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján 2006. I. negyedévben a Bácsalmás statisztikai kistérségben – a 15-74 éves népesség körében - a foglalkoztatottak száma 6942 fő: a megyei 3,6%-a,  a munkanélküliek száma 1212 fő: 6,1%-a, az inaktívaké 6073 fő, ez a megyében inaktív keresők három százalékát teszi ki. A statisztikai kistérség foglalkoztatási rátája 48,79; a munkanélküliségi ráta 14,86 és a lakosság aktivitási rátája 57,31. A bácsalmási térség valamennyi gazdasági aktivitási mutatója magasabb a megyei átlagnál, ez a foglalkoztatási ráta esetében kedvező, a munkanélküliségi rátáéban pedig kedvezőtlen, az aktivitási rátára az előbbi kettő hat.

2006 első negyedévben a bácsalmási statisztikai kistérségben - az előző év azonos negyedévéhez képest - a foglalkoztatottak száma 1,9%-kal csökkent, a munkanélküliek és az inaktívak száma 7,4%-kal és 0,8%-kal növekedett. A térség munkanélküliségi rátája egy év alatt 1,11%-pottal feljebb kúszott, a foglalkoztatási és aktivitási rátája 0,95 és 0,36%-ponttal kisebbedett. Ezzel egyidejűleg a megyei tendenciák is a fenti folyamatokat mutatják, azonban a munkanélküliek számának, rátájának emelkedése a fenti térséginél kevésbé, a foglalkoztatás azonos mértékben apadt (rátája valamelyest kevésbé), azonban az inaktívak száma jobban nőtt, a gazdasági aktivitási mutató is intenzívebben csökkent.

 

 

Teljes év folyamatait figyelembe véve 2005 évben a Bácsalmási statisztikai kistérségben a munkanélküliek száma (1146 fő) egy év alatt a megyeinél nagyobb mértékben nőtt, az előbbié

30,1%-kal, az utóbbié 25,2%-kal. Mind a kistérség, mind a megye kevesebb embert foglalkoztatott (egyaránt 3,2%-kal), mint egy évvel korábban. A gazdaságilag aktívak száma míg a térségben 0,4%-kal emelkedett, a megyében 1,1%-kal fogyatkozott, az előbbit a munkanélküliek számának  erőteljesebb emelkedése befolyásolta.  Az aktivitási arány a térségben 57,76% volt, szemben a 2004. évi 57,52%-kal. A KSH módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta a kistérségben 2005. évben 13,94% volt, 3,2%-pottal magasabb az előző évnél, a megyei emelkedés eközben 1,9%-pontos volt.  Az inaktívak száma a térségben 0,6%-kal mérséklődött, a megyében ellenben 1,2%-kal emelkedett.

 

A Bácsalmási kistérség megyén belüli gazdasági aktivitási helyzetében 2004-től az alábbi főbb változások következtek be. Elsősorban a munkanélküliek aránya fokozatosan emelkedik: 2004-ben még a megyei munkanélküliek 5,6%-a tartozott Bácsalmás térségébe, 2006. első negyedévében 6,1%-a. A térségi és megyei munkanélküliségi és aktivitási ráta közötti különbség egyre tágul. A foglalkoztatottak térségi részaránya stagnál, a foglalkoztatási rátája viszont szintén fokozatosan süllyed. A bácsalmási inaktívak megyéhez viszonyított hányada szintén változatlan.

 

Az aktív munkaerőpiaci támogatási eszközökkel érintett, illetve támogatott létszám az 5 év alatt az alábbi táblázat szerinti folyamatos csökkenést mutat. A 2005. évi szerény növekedés meg sem közelíti a 2001-2002-2003 tényleges számait, eredményeit.

 

Belépők

2001

2002

2003

2004

2005

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

Bértámogatás

96

49

77

45

82

49

87

35

90

54

Közhasznú

341

219

327

203

267

184

241

167

306

192

Képzés

354

194

271

181

270

163

108

71

194

138

Munkahelymegőrző

0

0

40

0

0

0

76

76

6

0

Munkatapasztalat

69

40

47

30

63

32

42

28

39

21

Vállalkozóvá válás

23

12

18

15

7

4

5

1

9

5

Helyközi utazás

4

3

3

1

3

3

0

0

0

0

DEC Fa program

15

0

0

0

60

20

0

0

0

0

HEFOP 1.1.

0

0

0

0

0

0

0

0

33

25

Összesen

902

517

783

475

752

455

559

378

677

435

Összesen: A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltség illetékességi területén (11 település) érintett létszám

Kistérség: A bácsalmási statisztikai kistérség területén (8 település) érintett létszám.

A munkaerőigények elmúlt 5 évi adatait az alábbi táblázat alapján vizsgálva úgy gondoljuk, hogy az eltérések a munkaerőpiac többszörösen hátrányos helyzetéből, valamint az emiatt évtizede meglévő hektikus működésből erednek.

Az általunk ismert (a közvetítés miatt beazonosított konkrét külföldi foglalkozatásra törekvés) külföldiek munkavállalási adatai semmilyen jelentős mozgást nem mutatnak. Az öt év alatt évente 51 fő -28 fő - 43 fő - 38 fő - 35 fő volt érintett, ebből az utolsó két év szinte ugyan akkora létszámot mutat.

 

Közvetítés típusa

2001

2002

2003

2004

2005

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

száma

fő

száma

fő

száma

fő

száma

fő

száma

fő

száma

fő

száma

fő

száma

fő

száma

fő

száma

fő

Általános

96

444

53

267

112

565

51

260

75

365

40

123

67

613

29

123

101

522

37

123

Külföldi

16

52

15

51

12

35

6

28

17

45

15

43

24

46

20

38

25

180

15

35

Bértámogatás

78

114

36

40

74

100

32

42

78

116

40

43

72

136

27

33

91

130

36

46

Közhasznú

88

156

54

104

76

96

43

62

83

133

52

72

68

84

41

56

82

173

45

99

Munkahely-teremtő

6

7

1

2

7

50

2

2

4

7

3

6

7

13

3

9

11

37

1

1

Munkata-pasztalat

71

82

29

35

49

51

21

21

57

67

21

25

43

44

16

17

42

43

15

15

Közmunka

4

19

 

 

8

63

1

1

26

155

20

99

9

32

5

17

27

166

16

111

Rehabilitációs

2

2

2

2

3

3

2

2

3

5

1

3

2

2

1

1

1

3

1

3

Kistérségi program

1

15

 

 

 

 

 

 

3

60

1

20

3

58

1

18

 

 

 

 

Közcélú

 

 

 

 

20

37

5

16

34

75

4

15

34

72

1

6

37

116

8

58

Munkaki-próbálás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

78

123

39

66

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

21

1

1

10

23

8

11

Összesen

362

891

190

501

361

1000

163

434

380

1028

197

449

331

1121

145

319

505

1516

221

568

Összesen: A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltség illetékességi területén (11 település) érintett létszám

Kistérség: A bácsalmási statisztikai kistérség területén (8 település) érintett létszám

 

A bejelentett létszámleépítések az előbb már hivatkozott tendenciáknak megfelelő mozgást mutatnak, az alábbi táblázat alapján. Talán kiemelésre, figyelemre érdemes, hogy a Bácsalmási Kistérség számai is folyamatos leépítést (leépülést) jeleznek.

 

 

2001 (fő)

2002 (fő)

2003 (fő)

2004 (fő)

2005 (fő)

 

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

Összesen

Kistérség

 

37

37

33

33

1

1

2

2

49

1

 

30

9

11

1

 

 

5

5

1

2

 

9

18

1

5

 

 

1

1

2

57

 

18

 

5

2

 

 

1

16

63

20

 

 

 

2

5

 

 

16

 

1

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

18

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

57

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

összesen:

94

64

57

46

1

1

25

24

212

80

Összesen: A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltség illetékességi területén (11 település) érintett létszám

Kistérség: A bácsalmási statisztikai kistérség területén (8 település) érintett létszám

 

 

III.1.7. A kistérség egészségügyi, szociális főbb jellemzői az utóbbi években  

 

Egészségügy

 

A házi orvosok leterheltsége fokozódott a bácsalmási kistérségben, 2004 évben 8,7%-kal több beteget kellett ellátnia egy házi orvosnak és gyermekorvosnak, miközben éves szinten a járóbeteg szakellátás rendelési órái majdnem egytizedével volt kevesebb 2004-ben, mint az azt megelőző évben.

Megyei szinten ezen időszak alatt ugyan minimális, 0,2%-os mérséklődés alakult ki az egy házi orvosra és gyermekorvosra jutó mutató alapján, a járóbeteg szakellátás rendelési órái viszont 0,8%-kal emelkedtek. 

 

A bácsalmási térségben (3%-kal) a megyeinél (0,6%-kal) kisebb mértékben csökkent a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők ezer lakosra jutó száma. 2004 évben 1000 lakos közül 64 fő gyógyellátása ilyen igazolvánnyal történt, amely 18,5%-kal magasabb a megyei átlagnál, előző évben is hasonló nagyságrendi (17,9%-os) különbség állt fenn a kistérség javára.

 

A kistérségben egyáltalán nem működik kórház.

 

Az emberek egészségügyi állapota nagymértékben befolyásolja életvitelüket, munkaképességüket. A megváltozott munkaképességre információnk csak a regisztrált munkanélküliek, és nyilvántartott álláskeresők között előfordulókra van.

A bácsalmási munkaerőpiaci körzetben 2005 év végén a munkaügyi nyilvántartásban 90 fő megváltozott munkaképességű személy szerepelt, számuk az előző 1-2 évhez képest kettő fővel lett több. Arányuk a körzet nyilvántartott álláskeresőihez viszonyítva az utóbbi két évben négy százalék, 2003-ban közel öt százalék volt. A körzetben míg 2003 végén a megváltozott munkaképességűek 53,4%-a OSZI (Országos Orvosszakértői Intézet), és 46,6%-a Foglalkozás Egészségügyi Szakrendelés alapján minősül megváltozott munkaképességű személynek, ezek az arányok  2004 végén 58 : 42%, és 2005 végén már 60 : 40%-ot tettek ki. Az OSZI által a megváltozott munkaképességűek többségének (53,2, 62,7; 70,4%-ának) – a megfigyelt három évben - a megváltozott munkaképességének mértéke 50%-os, további 36,2; 31,4; 24,1%-ának: 40%-os, s kevesebb hányadának (10,6; 5,9; 5,6%-ának) 67%-os volt. Ezzel szemben a megyei átlagban 2005 végén: az 50%-os kategóriába közel fele tartozik, a 40%-osban közel egyharmada, s a 67%-osba közel egyhatoda. 

Ezen adatok ismeretében az alacsonyabb és a magasabb „leszázalékolás” aránya fokozatosan csökken, a közepesé ellenben emelkedik. (Ez a folyamat nem tudni, az egészségügyi állapot romlásának, vagy a leszázalékolás megszigorításának következménye-e?)

 

A bölcsődébe beíratott gyermekek száma a bácsalmási kistérségben annyira alacsony, hogy a kifejezésére szolgáló 1000 lakosra vetített mutató még az egyet sem éri el.   

 

Szociális ellátás

 

A szociális ellátással kapcsolatban kevés statisztikai információ áll rendelkezésre. Egyik fontos mutató az önkormányzatok által nyújtott egyéb támogatások 1000 lakosra jutó esetei, amely az utolsó ismert adat szerint 2004 évben 368 volt, közel egyötödével kevesebb, mint egy évvel korábban. Azonban a bácsalmási kistérségben a mutató háromötödével magasabb a megyei átlagnál, 2003-ban majdnem háromnegyedével. Megyei szinten is csökkenés jellemző, de mértéke kisebb (13,9%-os). 

Ezen felül ismert még az idősek klubja férőhelyeinek száma, mely a vizsgált időszakban nem változott a bácsalmási kistérségben, ezer lakosra 12 férőhely jut, a megyei 20, 22-vel szemben.  

 

 

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma ugyanezen időszakban a bácsalmási munkaerőpiaci körzetben is jelentősen megemelkedett 2005. évi átlagos létszám (752 fő), egyötödével haladta meg az egy évvel korábbit, 2004. évben még ennél is nagyobb mértékű (több mint egyharmados) létszám növekedés tapasztalható.

A megyei folyamatok szintén a szociális segélyben részesülők létszám bővülését mutatják, ahol a vizsgált időszakban szintén 2004-ben volt a legnagyobb, azonban mértéke lényegesen alacsonyabb a bácsalmási munkaerőpiaci körzetnél. A térség hátrányos munkaerőpiaci helyzetét jelzi, hogy a rendszeres szociális segélyen élők a regisztrált munkanélkülieken belüli aránya hosszú évek óta egyharmad körül mozog – emelkedő tendenciájú -, amely a megyei szociális segélyesek egytized körüli hányadát jelentik.

 

 

 

III.1.8. A tanulási hajlandóság alakulása a kistérségben

 

A bácsalmási kistérségben a 16-64 éves korosztály körében vizsgáltuk, hogyan alakul(t) a tanulási hajlandóságuk. A vizsgálatban 268 válaszadó segítette a munkánkat, ez a térség azonos korú lakosságának valamivel több, mint 2%-a. (A kérdőívet az 1. sz. melléklet tartalmazza) A felmérés jellegét tekintve megkereséses, illetve a helyi munkaügyi kirendeltségre betérő ügyfél megkérdezésének módszere kombinálódott, így a válaszadási hajlandóság nem volt mérhető.

A válaszadók 38,9 %-a munkában állt, 41,0 %-a nem rendelkezett munkahellyel, 8,2 %-a inaktív és 11,9 %-a eltartott volt a megkérdezés napján.

A kor összetétel szerint a válaszok zömét a 21-30, a 31-40 és a 41-50 évesek adták (30%-25%-21%). A nemek aránya a nők felé tolódott el erősen (62%-38%).

 

A vizsgálat során az egyik legfontosabb kérdéskör annak tisztázása volt, hogy az iskolarendszerű tanulmányaik befejezését követően – függetlenül annak időpontjától – mennyire tartják fontosnak az iskolarendszeren kívüli képzést. E kérdéskörben először a múltbéli tanulási hajlandóságot vizsgáltuk, vagyis az iskolarendszerű tanulmányokat követően részt vettek-e más jellegű képzésben, tréningen. Ezután arra is rákérdeztünk, hogy amennyiben a jövőben erre módjuk lenne élnének-e ezzel a lehetőséggel (iskolarendszeren kívüli képzés, tréning). Végül a képzésekkel kapcsolatos általános vélekedést is megvizsgáltuk, vagyis azt, hogy mennyire tartják fontosnak a képzéseket a mindennapi boldogulás tekintetében. Ez a hármas bontás – múltbéli hajlandóság, jövőbeli hajlandóság és az általános vélekedés adja az első kérdéskör átfogó értékelését.

 

A válaszadók 46,9%-a vett részt iskolarendszerű tanulmányai befejezését követően képzésben, 22,4%-uk pedig már több ilyen képzést, vagy tréninget is elvégzett. Amennyiben minősíteni kívánjuk ezeket az adatokat, akkor az „Élethosszig tartó tanulás” szükségességének tudatában – különösen egy olyan térségben, ahol országosan is magasnak számít a regisztrált álláskeresők gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya - magasnak mondható a tanulmányaik befejezését követően a tanulással teljesen felhagyók 54 %-ot megközelítő aránya.

A kapott adatok szerint a férfiak körében nincs szignifikáns eltérés a tekintetben, hogy az iskolarendszerű tanulmányaik befejezését követően részt vettek-e iskolarendszeren kívüli képzésben, hiszen 50,5% a további képzésen részt nem vevők aránya. A nők körében ez az arány magasabb/rosszabb 55,8 %.

Akik részt vettek iskolarendszeren kívüli képzésben, azok jelentős része, férfiaknál 45 %, a nők körében 51 % nem csak egy, hanem több ilyen jellegű képzésnek/tréningnek is alanya volt már, vagyis ennél a rétegnél a tanulási hajlandóság magas (függetlenül attól, hogy ez kényszerű, vagy önkéntes hajlandóság volt). Ez a mutató - több iskolarendszeren kívüli képzésen való részvétel - az összes válaszadóra (csak iskolarendszerű, valamint iskolarendszerű és iskolarendszeren kívül képzésben egyaránt résztvevők összesen) vetítve a férfiaknál és a nőknél egyaránt 22%.

 

A korosztályra vetített adatok szerint 60 év felett és 21 év alatt – a várakozásoknak/tapasztalatoknak megfelelően – alacsony volt az iskolarendszeren kívüli képzésekben való részvétel, vélhetően a fiatal korosztály még nem, az idősebb korosztály már nem hajlandó részt venni. A fiatalabbak még többnyire iskolarendszerben tanulnak, az idősebbek pedig a különböző nyugdíj lehetőségeket keresik, vagy dolgoznak, és nem látják a képzés szükségességét.

A középső korosztály(ok) esetében azonban, számottevő a felnőttképzésben részt vettek aránya. A 21-30 évesek esetében 42%, a 31-40 éveseknél 56%, a 41-50 éveseknél pedig 58%.

 

Az iskolai végzettség szerinti bontásban vizsgálva a helyzetet, azt kapjuk, hogy magasabb képzettségi szint esetén nagyobb volt az iskolarendszeren kívüli képzési hajlandóság. A törésvonal a szakmunkásképző és a szakközépiskola között húzódik meg. (főiskola egyetem: 74%, gimnázium: 52%, szakközépiskola, technikum: 64%, szakmunkás: 40%, 8 általános: 22%, 8 általánosnál kevesebb: 33%)

 

Érdekes képet kapunk, ha a múltbéli tanulási hajlandóságot a válaszadó jelenlegi státusza szerint bontjuk meg. Ugyanis azok, akik jelenleg dolgoznak korábban nagy számban vettek részt (63,5%) iskolarendszeren kívüli képzésben. (A felmérés kérdései sajnos arra nem világítottak rá, hogy van-e összefüggés a munkahely megszerzése/megtartása és a képzések elvégzése között.) A munka nélkül levők esetében ez a tendencia éppen fordított, 41,8% képezte csak át/tovább magát. A jelenleg inaktívak, illetve az eltartottak esetében szintén alacsony az iskolarendszeren kívüli képzési arány, mindkét esetben 22% körüli a továbbtanulók részesedése.

 

A jövőbeni tanulási hajlandóság tekintetében a múltbélihez hasonló képet kapunk, vagyis (csak az igen/nem válaszokat vizsgálva) nagyobb részt nem hajlandóak tanulni az emberek a térségben. (igen: 18,6%, nem: 22,8%) Ami bizakodásra adhat okot, hogy a válaszadók 58,6%-a nem zárkózik mereven el a képzéstől, de feltételekhez köti azt.

 

A jövőbeni tanulási hajlandóság korcsoportos megbontásban,

az egyes korcsoportokra vetítve

 

Korosztály

Nem

A feltételektől függ

Igen

16-20 évesek (fő)

7

17

4

arány %

25,0

60,7

14,3

21-30 évesek (fő)

17

49

15

arány %

21,0

60,5

18,5

31-40 évesek  (fő)

8

47

11

arány %

12,1

71,2

16,7

41-50 évesek (fő)

11

29

17

arány %

19,3

50,9

29,8

51-60 évesek (fő)

17

14

2

arány %

51,5

42,4

6,1

61- évesnél idősebb (fő)

1

0

0

arány %

100,0

0,0

0,0

Összesen (fő):

61

156

49

 

A korosztályos megbontást vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a 21-50 évesek a legkevésbé elzárkózók, ők mondtak legkevésbé kategorikus „nem”-et a képzésekre (12,1-21,0% között), de csupán a 41-50 évesek voltak igazán nyitottak, esetükben 29,8% mondta azt, hogy feltételek nélkül részt venne egy iskolarendszeren kívüli képzésben. A többi korosztály esetében 20% alatt maradt a képzésre igent mondók aránya, a legalacsonyabb az 51-60 és a 61 évnél idősebb korcsoportban (6,0%, 0,0%) volt ez az adat. Érdekesség az is, hogy a legfiatalabbak 16-20 éves korosztály sem érzi igazán (még?) a szükségességét ezeknek a képzéseknek, esetükben 14,3% (a harmadik legalacsonyabb) volt a képzésre igent mondók aránya.

 

A feltételekhez leginkább a 16-40 éves réteg köti a képzés megkezdését (60,5-71,2% között). Innen is kiemelkedik a 31-40 évesek tábora, akik 71,2%-ban (!) kötik feltételhez az át/továbbképzésüket. 50 év felett már a feltételek teljesítése sem jelent áttörést, a feltételek teljesítése esetén is magasabb lenne a nem választ adók aránya az igenhez képest, hiszen az 51 évesnél idősebbek esetében 51,5% teljesen elzárkózik 42,4% feltételekhez köti képzését és csupán 6,1% mondott feltétel nélküli igent.

A fiatalabb korosztály(ok)ban éppen ellenkezőleg a feltételek teljesítésével a korosztály jelentős többsége képzésbe vonható.

 

A jövőbeli tanulási hajlandóság az összes válaszra vetítve, amennyiben minden korosztályból azonos mennyiségű válasz érkezett volna be

(a korcsoportonként mért adatok által mutatott arányoknak megfelelően kiszámított adatok)

 

Korcsoport

Nem

Feltételekkel

Igen

Összesen

fő

%

fő

%

fő

%

fő

16-20

17

4,3

40

10,1

9

2,3

66

21-30

14

3,5

40

10,1

12

3,0

66

31-40

8

2,0

47

11,9

11

2,8

66

41-50

13

3,3

34

8,6

19

4,8

66

51-60

34

8,6

28

7,1

4

1,0

66

61-65

66

16,7

0

0,0

0

0,0

66

összesen:

152

38,4

189

47,7

55

13,9

396

 

Ha minden korcsoport azonos súllyal szerepelt volna a válaszoknál, akkor a fenti értékeket kaptuk volna a képzést elutasítók, feltételekkel elvállalók, és feltétel nélkül elfogadók számáról és arányáról. Ebből még inkább jól látszik, hogy a térség inkább elutasító, mint befogadó a képzések vonatkozásában, különösen igaz ez a népességben a legjelentősebb arányt képviselő 45 év felettiek esetében.

A számított adatok szerint a 41-65 évesek 28,6%-a elzárkózik a képzés elől, a fiatalabb korosztály ugyan kevésbé, de ők még gyakran az iskolarendszerű tanulmányaikat folytatják, így nem is érintettek közvetlenül e kérdésben. Ugyan ezt az idősebb korcsoportot nézve a 15%-ot meghaladja a bizonyos feltételek teljesülése esetén képzésbe vonható személyek aránya. A képzés iránt rövidtávon teljesen nyitottak aránya ugyanezen korcsoportban (41-65 évesek körében) 5,8%. 

 

Amennyiben a megkérdezettek státusza alapján vizsgáljuk az adatokat, azt tapasztaljuk, hogy a munka nélkül levők a legkevésbé elzárkózóak a képzésektől (17,2%) és egyben ők a legnyitottabbak is (29,1%). Az inaktívak és az eltartottak kötik (63,6% és 71,9%) leginkább feltételekhez a képzés megkezdését.

 

A megkérdezett térség egyetlen városában – Bácsalmáson – valamivel nyitottabbak az emberek a képzések elvégzésére. Itt 22,1%-uk vállalná feltételek nélkül a képzést, míg a községekben csupán a válaszadók 16%-a. Ez a különbség a feltételekkel képzést vállalóknál kompenzálódik, tehát összességében megállapíthatjuk, hogy a feltételek teljesítése, a korlátok megszüntetése esetén nincs különbség a képzés „bevállalása” tekintetében attól függően, hogy községben, vagy városban él az adott személy.

 

Az iskolai végzettség szerint a 8 általánost be nem fejezők zárkóztak el legkevésbé a képzések elől és egyben ők voltak a legnyitottabbak is ezen a területen. A nyitottság a 8 általánost befejezők körében is relatíve magas, ám itt az elzárkózás is viszonylag magas arányt képviselt.

Rendkívül érdekesnek mondható, hogy a várakozásokkal ellentétben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők voltak a leginkább elzárkózók és e mellett a legkevésbé nyitottak is a jövőbeli iskolarendszeren kívüli képzések elvégzése tekintetében.

 

Jövőbeni tanulási hajlandóság iskolai végzettség szerint

 

Végzettség

Nem

A feltételektől függ

Igen

8 általánosnál kevesebb (fő)

1

3

2

arány %

16,7

50,0

33,3

8 általános (fő)

16

33

20

arány %

23,2

47,8

29,0

szakmunkás, szakiskola  (fő)

16

45

9

arány %

22,9

64,3

12,8

szakközép, technikum (fő)

9

27

8

arány %

20,5

61,4

18,1

gimnázium (fő)

7

21

5

arány %

21,2

63,6

15,2

főiskola, egyetem (fő)

11

26

5

arány %

26,2

61,9

11,9

Összesen (fő):

60

155

49

 

 

Összességében megállapítható, hogy az iskolai végzettségi szint emelkedésével nagyjából párhuzamosan csökken a nyitottság a képzések iránt, vagyis a képzési hajlandóság. Ez alól kivételt csupán a szakmunkások jelentenek, akik vélhetően bíznak az alapszakmájukban, annak piaci értékében, ezért kevésbé érzik szükségességét az át/továbbképzésnek. A feltételes képzésbe lépés tekintetében nincs szignifikáns különbség a szakmunkás végzettségtől felfelé az egyes végzettségek között, ugyanakkor a 8 általános, vagy az alatti végzettség esetén kötnek ki feltételeket legkevésbé a választ adók.

Mindent egybe vetve elmondhatjuk, hogy az adatok alapján leginkább a 8 általánost, vagy azt sem befejezők hajlandóak leginkább a további tanulásra. Ami végül is pozitívumnak értékelhető, azonban a gyakorlatban nem ezt érzékeljük. Ez az adatsor már csak azért is érdekes, mert a múltban elvégzett képzések adataival összevetve éppen fordított képet kaptunk, a tény adatok alapján ugyanis a magasabb iskolai végzettségűek közül többen végeztek iskolarendszeren kívüli képzést. Ez annak a gondolatnak adhat szabad teret, mely szerint a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb arányban dolgoznak, így kevésbé érzik a szükségességét a felmérés pillanatában a tovább/átképzésnek. Amennyiben azonban változás áll be – akár valamilyen kényszerítő körülmény – a helyzetükben, akkor könnyebben bekapcsolódnak valamilyen szükségesnek ítélt képzésbe. Illetve valószínűsíthető az is, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek a napi megélhetési munkavégzésük miatt, valójában adott lehetőség esetén sem „érnek rá” elvégezni egy képzést, vagy ha meg is kezdik azt, kimaradnak onnan. Meg kell azonban jegyezni, hogy a munkaügyi szakma e tapasztalatát a kapott adatok (későbbiekben részletezve) nem - legalább is nem egyértelműen - támasztották alá. (Az anyagiak az elsődleges, az elhelyezkedés a másodlagos és az idő tényező csupán a  harmadik legfontosabb szempont volt az alacsony iskolai végzettségűeknél.)

 

A válaszadók összességét vizsgálva – a képzés elvégzésének feltételhez kötése esetén - a feltételek zöme az anyagi, illetve az időbeni korlátokra mutat rá. A feltételek sorrendben: 1. „ha nem kell anyagilag hozzájárulnom” (28,5%), 2. „ha időben össze tudom egyeztetni a feladataimmal”(23,6%), 3. „amennyiben rövidtávon el tudok vele helyezkedni”(19,3%), 4. „amennyiben kapcsolódik jelenlegi végzettségemhez”(13,1%), 5. „amennyiben kapcsolódik jelenlegi munkámhoz”(12,1%), 6. „amennyiben teljesen más területtel kerülök kapcsolatba” (3,0%), 7.„egyéb ok”(0, 4%).

Az adatok közül talán a legérdekesebb, hogy a tovább tanulás indokai között – a jelenleg dolgozók között vizsgálva - 26 százalékot alig meghaladó aránnyal szerepel, hogy a jelenlegi munkájához kapcsolódjon a képzés. Vagyis akik dolgoznak, azok munkája úgy tűnik, nem igényli a tovább/átképzést. Ennek némileg ellentmond az általuk megadott óhajtott képzések listája, ahol magasan vezetnek a különböző számítástechnikai, valamint a nyelvi képzések, melyek csak igen ritkán képesek önálló szakmaként funkcionálni. Az említett 2 képzési típust összesen 22-en jelölték meg, a többi 30 féle (többnyire szakmai) tanfolyamot pedig összesen 50 fő igényli.

 

Ha a státusz szerint bontjuk fel az adatokat, akkor azt látjuk, hogy az álláskeresők (munkanélküliek) számára a legfontosabb feltétel, hogy anyagilag ne kelljen hozzájárulni a képzéshez (33%). Csak második szempont a rövid időn belüli elhelyezkedés (29%) és közel azonos súllyal szerepel a harmadik-negyedik helyen, hogy időben össze tudja egyeztetni az elfoglaltságaival (17%), illetve a végzettségéhez igazodjon (16%). (Az előbbi adat alkalmi munkavállalásra és/vagy fekete munkavégzésre is enged következtetni az állás nélkül levők esetében.)

Fontos tudni még azt is, hogy a feltételeket kikötő személyek sorrendben 1 db (39,9%), 2 db (33,3%), 3 db (19,9%) feltételt támasztottak a képzés megkezdéséhez.

Összességében megállapítható tehát, amennyiben képzésbe szeretnénk vonni az itt élő embereket, akkor az anyagi terhek csökkentése, illetve kiküszöbölése a legfontosabb, de nem az egyetlen feladat.

 

A második legfontosabb szempont (idő korlát) esetében már differenciálható a vizsgált csoport, hiszen a férfiaknál a második helyen az elhelyezkedést jelölték meg a legtöbben, míg a nőknél az egyéb elfoglaltságokkal való összeegyeztethetőséget. Ez vélhetően a hagyományos „beidegződésekkel” van összhangban, vagyis a férfi a családfenntartó, számára fontosabb az elhelyezkedés, míg a nő a családi élet, az otthoni feladatok ellátásában vállal nagyobb szerepet, így a szabad ideje korlátozottabb.

A város-község megbontásban az anyagiak egyformán fontosak és teljesen azonos arányt képviselnek (28,5-28,5%), viszont a városban az elhelyezkedés kevésbé fontos szempont egy képzés kiválasztásánál, hiszen itt csak a harmadik-negyedik szempont (17-17%) holtversenyben a jelenlegi végzettséghez való kapcsolódással, jelentősen elmaradva a második helyen szerepeltetett indok (az időtényező 25,4%) mögött. A kistelepüléseken ez a szempont (elhelyezkedés) szintén a harmadik helyen szerepel, de szorosan, fej-fej mellett a második helyen álló idő korláttal. Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy a városi emberek elfoglaltabbak a kis településen élőkhöz képest, számukra az időtényező fontosabb, mint a falvakban élők számára. Itt 3 százalékpontos különbség mérhető város-falu viszonylatban. Érdekesség még az is, hogy a kistelepüléseken élők a jelenleg végzett tevékenységükhöz tartják fontosabbnak a képzés kapcsolódását, ugyan ez a városban a jelenlegi végzettséghez erősebb.

 

Az iskolai végzettség szerinti bontás azt mutatja, hogy a felsőfokú végzettségűek számára a képzés elvégzésének legnagyobb gátja az időtényező (27%). A képzés elvégzésének második feltételeként a kapcsolódást a jelenlegi munkához és az anyagi terhek alóli mentesítést szerepeltették (22,2-22,2%) holtversenyben. Az elhelyezkedés csupán az ötödik volt a rangsorban nagyon alacsony 6,3%-os aránnyal. A fontossága szignifikáns különbséget mutat az ezt megelőző szempont: „amennyiben kapcsolódik jelenlegi végzettségemhez” 19,0%-hoz képest. Ebből arra is következtethetünk, hogy a pálya elhagyás, pályamódosítás nehezen elfogadható a térség diplomásai számára, igaz – vélhetően - jelenleg nagy többségük dolgozik is, melyekre már a korábbi adatsorok kapcsán is következtettünk.

A gimnáziumi végzettségűek esetén nincs jelentős különbség az anyagi és az idő korlátok, valamint az elhelyezkedés és a végzettséghez kapcsolódás fontossága terén. E négy szempont 19,1-23,4% között mozog esetükben.

A szakközépiskolát, technikumot végzettek körében egyértelműen két szempont a meghatározó, az anyagi és az időbeli korlátok, melyek egyaránt 28,6-28,6%-ot képviselnek.

A szakmunkások esetében is kettős indoklással találkozunk. Itt az anyagiak mellett azonban a sikeres elhelyezkedés a legfontosabb szempont (37,3%, és 28,0%).

Az általános iskolai végzettségűek esetében is az előzőhöz hasonló a tapasztalat. Azonban itt a sorrend változott a legfontosabb szempont az elhelyezkedés (31,0%), második az anyagi korlát (25,8%) és itt megjelenik harmadik tényezőként az elfoglaltság, az idő korlát (22,4%). (A 8 általánost be nem fejezettek válaszai nem értékelhetőek az alacsony válaszadási szám (3 db) miatt. A válaszok egyébként az anyagi és idő korlátra szorítkoztak.)

Az iskolai végzettség szerinti bontás esetében a fentiekben leírt összefüggéseken/indokokon túl az is vélelmezhető, hogy az alacsony iskolai végzettségűek valamilyen rendszeres, vagy alkalmi munkavállalásuk okán nehezen vonhatók képzésbe az idő korlátaik miatt. Tehát esetükben nemcsak képzés költségeit kellene megtéríteni, de a képzésükhöz ki kell váltani a megélhetési munkájuk díját is.

A legfontosabb következtetés pedig a fenti adatsorból a felsőfokú végzettségűek kivételével a teljes válaszadói körre: a térségben tapasztalható alacsony kereseti/jövedelmi viszonyok, rányomják bélyegüket a képzési hajlandóságra is.

 

A feltételes képzésbe lépést a negatív oldalról is megvizsgáltuk. Eddig azt vizsgáltuk, hogy milyen feltételt támaszt a képzéssel szemben, mely feltételek teljesülése mellett kapcsolódna be, alább pedig azokat az adatokat mutatjuk be, amelyeket a „Miért nem venne részt a képzésben?” kaptunk. E kérdéskörön a „1. közlekedési nehézségeket, 2. jelenleg dolgozom, nincs rá szükségem, 3. idő hiányában, 4. családi okok miatt, 5. egyéb okok miatt” válaszok szerepeltek. Az általában megállapítható, hogy a fenti négy konkrét válasz lehetősége – tapasztalataink ellenére - nem fedte le a valós problémákat, mert a választ adók jelentős hányada (37,5 %) egyéb okokra hivatkozva nem venne részt az 1 hónapon belül induló képzésen.

Amennyiben a megkérdezettek státusa szerint vizsgálódunk, azt látjuk, hogy a jelenleg dolgozók körében éppen a munkájukra hivatkozva ítélik úgy a legtöbben, hogy nincs is szükségük képzésre. A munkanélküliek és az inaktívak körében – a konkrét magyarázatok közül - családi okok miatt nem tudnának a legtöbben egy rövid időn belül induló képzésben részt venni (35,0%, illetve 40,0%). (55,0 és 40,0% hivatkozott egyéb, de meg nem határozott indokokra a munkanélküliek és az inaktívak esetében.)

 

Város, község viszonylatban ugyan ez az adatsor – az „egyéb ok miatt” választ nem számítva – a következőket látjuk. A közlekedési nehézségek nem játszanak különösebb szerepet a megkérdezett térségben. Mindösszesen a kistelepülések egyik lakója jelölte meg ezt a választ a 64 válaszadóból. A falvakban a megkérdezettek 24,2%-a családi okok miatt nem menne képzésbe. Ezt követi a „jelenleg is dolgozom ezért nincs rá szükségem” válasz 21,2%-val. A városban kevésbé okoznak gondot a családi problémák 9,7% (csupán a 3. számú magyarázat), ezt megelőzi az „idő hiányában” 32,3% és a „jelenleg is dolgozom, ezért nincs rá szükségem” 29,0%.

 

A képzést kizáró indokok iskolai végzettség szerinti bontásban

 

 

Közlekedési nehézségek miatt (fő)

Jelenleg is dolgozom, ezért nincs rá szükségem (fő)

Idő hiányában (fő)

Családi okok miatt (fő)

Egyéb ok miatt (fő)

Összesen (fő)

Nincs válasz

0

0

0

0

1

1

8 általánosnál kevesebb

0

0

1

0

0

1

arány %

0,0

0,0

100,0

0,0

0,0

100,0

8 általános

1

1

1

5

8

16

arány %

6,3

6,3

6,3

31,1

50,0

100,0

szakmunkás, szakiskola

0

4

3

2

8

17

arány %

0,0

23,5

17,6

11,8

47,1

100,0

szakközépiskola, technikum

0

3

1

3

2

9

arány %

0,0

33,3

11,1

33,3

22,3

100,0

Gimnázium

0

4

2

0

3

9

arány %

0,0

44,4

22,3

0,0

33,3

100,0

főiskola, egyetem

0

4

4

1

2

11

arány %

0,0

36,4

36,4

9,1

18,1

100,0

Összesen:

1

16

12

11

24

64

arány %

1,5

25,0

18,8

17,2

37,5

100,0

 

A fenti táblából jól kitűnik, hogy a magasabb iskolai végzettséggel jobb az elhelyezkedési esély ebben a munkaerő-piaci szempontból nehéz térségben is. (A számok által jelzett tendencia alapján, annak ellenére is mondható ez, hogy ezek az adatok csak a képzést kizárók válaszait tükrözik.) Az is szembetűnő (ezt a vizsgált kérdésre adott válaszok más szempontú megbontásai is alátámasztják), hogy a jelenlegi munkájuk és az ennek következtében beálló szabadidő hiánya a legjelentősebb kizáró ok. Különösen igaz ez a felsőfokú végzettségűeknél, a gimnáziumot végzetteknél és a szakmunkásoknál. Ezt a magyarázatot követik a különböző családi problémák, mely – az egyes csoportoknál ugyan differenciáltan (pl. nőknél 23,7%, míg a férfiaknál csak 7,7%) -, de összességében kevésbé jellemzően akadályozzák az egyes személyek képzésbe lépését.

 

A képzések fontosságáról való általános vélekedés azt mutatja, hogy az emberek tisztában vannak a képzések jelentőségével. Összesen a megkérdezettek 94,0%-a véli úgy, hogy a képzés nagy jelentőségű a mindennapi boldogulás tekintetében. Ezek közül 38,8% tartja elengedhetetlenül fontosnak és 55,2% fontosnak, de nem elsődlegesnek.

A megítélés a férfiak esetében egy kicsit „lazább”, közülük 10,8% gondolja úgy, hogy az át/továbbképzések teljes mellőzésével is lehet boldogulni az életben, míg a nőknél ez az arány csupán 1,8%.

 

A korosztályos megbontás szerint egyértelmű a tendencia a „képzés nélkül is lehet boldogulni” válasz tekintetében. Minél idősebb a válaszadó annál inkább bízik saját kapcsolataiban, és annál kevésbé érzi szükségességét a képzéseknek.

A „fontos, de nem ez a döntő” válasz esetében a fiatalabb korosztály a ragaszkodóbb a képzésekhez és a kor előre haladásával nagyjából párhuzamosan csökken ez a vélekedés. Vélhetően ez a vélekedés megy át az „egyáltalán nem fontos” válaszokhoz, hiszen az „elengedhetetlenül fontos” választ adók arányai között nincs jelentős szórás (36,4-40,9% között mozog).

Ha területi alapon vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy a kis településeken a két szélső válasz felé kategorikusabban foglalnak állást az emberek. Jobban bíznak a képzés nélküli boldogulásban, mint a városban, de egyúttal többen vannak azok is – a városhoz képest -, akik elengedhetetlennek érzik valamilyen képzés elvégzését. A városban élők bizonytalanabbak, a „fontos, de nem ez a döntő” vélekedés nagyobb hangsúlyt kapott, mint a falvakban.

 

Ha az iskolai végzettség szerint vizsgáljuk az adatokat, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a végzettségi szint növekedésével az emberek egyre inkább érzik a képzések szükségességét. E tekintetben a legalacsonyabb végzettségűek között a legmagasabb az érdektelenség, ők vélhetően azt tapasztalhatták, hogy különösebb képesítés nélkül is el lehet boldogulni különböző segéd, vagy betanított munkák felvállalásával, esetleg alkalmi munkavégzéssel. A szakmunkások, szakiskolások, szakközépiskolások és technikumot végzettek körében a legmagasabb az a vélekedés, hogy fontos a képesítés, de nem ez az elsődleges (60,0-61,4%). A gimnáziumi, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a legmagasabb a „képzés elengedhetetlen a mindennapi boldogulás tekintetében” vélekedés (42,5-42,9%).

 

Összegzésként a vizsgált három terület (múltbeli képzési hajlandóság, jövőbeli képzési hajlandóság, általános megítélés) tekintetében megállapíthatjuk, hogy a tanulási hajlandóság tekintetében kategorikus megfogalmazás(oka)t nem tehetünk. Nem emelhetünk ki és nem is zárhatunk ki egyetlen célcsoportot sem a képzésbe vonás tekintetében. Az valószínűsíthető azonban, hogy a 25-30 éves korosztálynál idősebbek, de az 50-55 évesnél nem idősebbek esetében van igazán értelme iskolarendszeren kívüli képzésről beszélni, ők voltak és a jövőben is ők lesznek várhatóan a leginkább képezhetőek. Az alacsony iskolai végzettségűek esetében bár a munkaerőpiac és a mindennapi boldogulás is ezt igényelné, mégis a magas elvi hajlandóságot a napi valóság jelentős kordában tartja. (Itt némi ellentmondást csak az jelent, hogy a magas jövőbeni tanulási hajlandóság mellett az ő körükben a leggyengébb a képzés fontosságának általános megítélése.)

A második kérdéskörön azt vizsgáltuk, hogy mennyi idő telt el az utolsó tanulmányok befejezését követően.

 

Az utolsó iskolai végzettség megszerzésétől eltelt idő

 

Az utolsó képzés befejezése

Utolsó iskola rendszerű végzettség

%

Utolsó nem iskola rendszerű végzettség

%

Utolsó végzettség

%

 Év

fő

 

fő

 

fő

 

Nincs

47

17,54

189

70,52

28

10,45

20< éve

70

26,12

7

2,61

58

21,64

16-20 éve

19

7,09

2

0,75

14

5,22

11-15 éve

21

7,84

2

0,75

18

6,72

6-10 éve

28

10,45

13

4,85

31

11,57

1-5 éve

63

23,51

38

14,18

83

30,97

0 éve (2006)

20

7,45

17

6,34

36

13,43

Összesen:

268

100,00

268

100,00

268

100,00

 

Az adatokból az olvasható ki, hogy vagy az elmúlt tíz évben, vagy 20 évnél régebben szerezték meg a legtöbben legutolsó végzettségüket/képesítésüket. Az iskolarendszerben megszerzett végzettség is ugyan ezt a trendet követi, azonban az iskolarendszeren kívüli képesítések, már teljesen más képet mutatnak. Ebből az olvasható ki, hogy a képzéseknek e típusa csak az utóbbi időben nyert nagyobb teret, csupán az elmúlt 5 évben használták ki ezt a lehetőséget a térségben. Ebből az adatsorból azonban ennél komolyabb következtetéseket nem vonhatunk le, mert a megkérdezettek 70,5%-a (!) nem adott választ erre a kérdésre.

A tanulási hajlandóság ilyen értelemben az elmúlt 5 évben volt a legmagasabb, illetve több mint 20 évvel ezelőtt bírt még jelentőséggel.

 

A tanulmányok befejezésével együtt vizsgáltuk, hogy az iskolarendszerű képzés befejezését követően milyen jellegű tovább/átképzésen vettek részt a megkérdezettek. A felmérésből az látszik, hogy a legtöbben (47 fő) egy új szakmai képzésen, ezt követően 28 fő valamilyen továbbképzésen, 26 fő informatikai, 14 fő nyelvi képzésen vett részt.

 

Az elvégzett képzések tekintetében 28 féle képzési irányt jelöltek meg a megkérdezettek, ezek a következők voltak:

 

Képzés

Fő

Képzés

Fő

Informatika

13

Gimnáziumi befejezett 11. osztály

1

Kereskedelem

8

Gyógymasszőr

1

Pénzügy, számvitel

7

Hegesztő

1

Személy és vagyonőr

6

Közigazgatási alapvizsga

1

Nehézgép kezelés

5

Községi szakvizsga

1

Vendéglátás

5

Külkereskedelmi ügyintéző

1

Szociális munkás, ügyintéző

3

Méhészet

1

Gépész

2

Mérleg – raktárkezelő

1

Belső képzés

2

Pék

1

Gyógypedagógiai asszisztens

2

TB ügyintéző

1

Szakács

2

Töltőállomás kezelő

1

Angol nyelv

1

Tűzvédelmi képzés

1

Fényképész

1

Vállalkozói

1

Fogtechnikus

1

Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó

1

 

Az egyes irányokon belül tovább is lehetett differenciálni a megszerzett képesítéseket. Például az informatikán belül elkülöníthető volt a számítógép kezelő, és az ECDL, a pénzügyi, számviteli területnél a képesített könyvelő, mérlegképes könyvelő, könyvvizsgáló, vagy a kereskedelemnél a bolti eladó, boltvezető, üzletvezető, gépészeknél a gépész, illetve a mezőgazdasági gépész.

 

Az elvégzett képzések mellett érdekes a tanulási hajlandóság szempontjából az is, ha egy hónapon belül elindulna a térségben egy képzés, akkor milyen szakirányt választanának szívesen a megkérdezettek.

Az egyes képzési irányok itt még jobban differenciálódtak, mint az elvégzett képzések esetében. Például:

-az informatikán belül: számítógép kezelő, ECDL, programozó, programozó matematikus (?),

-az idegen nyelv tekintetében: angol és német,

-a kereskedelem esetében: eladó, boltvezető, üzletvezető,

-az adminisztratív területen: általános irodai adminisztrátor, TB ügyintéző, vám ügyintéző, logisztikai ügyintéző,

-a gépkezelőknél: targonca, nehézgép, földgépkezelő, mezőgazdasági gépkezelő.

 

Képzés

Fő

Képzés

Fő

Informatika

51

Épületburkoló

2

Szociális gondozás

16

Gyermekpszichológia

2

Idegen nyelv

14

Szakmai (nem derült ki milyen)

3

Kereskedelem

12

Autószerelő

1

Pénzügy, számvitel

8

Cukrász

1

Vendéglátás

7

Esztergályos

1

Adminisztráció

6

Faipari

1

Személy és vagyonőr

6

Fazekasság

1

Gépkezelő, gépkocsi vezetés

6

Gimnázium

1

Mezőgazdaság, kertészet

4

Gyógypedagóiai asszisztens

1

Állattenyésztés

2

Halászat

1

Szakács

5

Hegesztő

1

Pedagógia

3

Klímaszerelés

1

Villanyszerelő

3

Kommunikáció

1

Egészségügy

3

Kozmetika

1

Fodrász

3

Környezetvédelemmel kapcsolatos tanfolyam

1

Gyermekgondozás

3

Lakatos

1

Marketing

3

Mediátor képzés

1

Pék

2

Méhészet

1

Turisztika

2

Műkörömépítő

1

Vállalkozási ismeretek

2

Műszaki

1

Masszőr, gyógymasszőr

2

Vegyszerezéssel kapcsolatos

1

Dajka

2

Virágkötő

1

Cukrász

2

 

 

 

 

III. 2. Képző intézmények (iskolák) BEMUTATÁSA

 

Egy térség megalapozott képzési stratégiájának felállításához elengedhetetlen a meglévő kapacitások vizsgálata. A fejezetben bemutatásra kerül a kistérség alapfokú oktatatása, a térségre hatást gyakorló középfokú, felsőoktatási, felnőttképző intézmények kínálata, valamint a nappali rendszerű képzésből kikerülő pályakezdők intézményenkénti megoszlása. A térség alapfokú oktatásának elemzéséhez közvetlenül az általános iskolák szolgáltattak adatokat. (A kérdőívet a 2. számú melléklet tartalmazza.) A középfokú a felsőoktatási, és a felnőttképzési intézményekre vonatkozó elemzések a különböző internetes nyilvántartások, adatbázisok (EPÁLYA, FELVI, OM), valamint az intézmények saját honlapjain elérhető adatok alapján készültek.

 

III.2.1. Településenkénti bontásban az alapfokú oktatás jellemzői

 

A felmérés az általános iskolai képzésben résztvevők, és ezen belül a végzős, valamint tovább tanulókra terjedt ki. A továbbtanulókra vonatkozó adatok feldolgozását nehezíti, hogy a továbbtanulásra választott iskolák adatai nem teljes körűek, azaz az ott feltüntetett létszám kevesebb, mint a ténylegesen továbbtanulók létszáma.

 

A Bácsalmási kistérséghez tartozó települések nem mindegyikében folyik alapfokú oktatás, Bácsszőlősön nincs általános iskola. Az alapfokú oktatási intézmények mindegyike önkormányzati fenntartású. Bácsalmás és Mátételke közös intézményfenntartó társulás keretében működteti az alapfokú oktatást ellátó általános iskolákat. A kistérségben összesen 6 alapfokú oktatási intézmény működik, amelyek mindegyike szolgáltatott adatot az alapfokú oktatás felméréséhez.

 

Az általános iskolák létszámának időbeni alakulása:

 

A kistérség általános iskoláiban tanulók adatait 2001 évtől vizsgálva, a létszám összességében folyamatosan 2-4 % között csökkenő tendenciát mutat, kivéve a 2006 évet, amikor is stagnál a tanulói létszám. A nagyobb iskolákban (Bácsalmás, Katymár, Madaras), a katymári 2003. évi 20 fős növekedést kivéve 1-8 %-os folyamatos létszámcsökkenés figyelhető meg. Növekedés a három legkisebb település Csikéria, Kunbaja, Tataháza iskoláiban tapasztalható. 2002-2004 évben 3-6 %, de ez, az alacsony tanulói létszámok miatt csak 3-4 főt jelent. 2006 évben a Bácsalmási Általános Iskolát kivéve, a térség valamennyi iskolájában növekedett, vagy stagnált a tanulói létszám. Azoknak az iskoláknak az adatai alapján, amelyek további 2007-2010 évi időszakra megadták a várható tanulói létszámaikat, egyértelműen kimutatható a tanulói létszám további 2-3 %-os csökkenése.

Az általános iskolai tanulók létszámának időbeni alakulását az 5. sz. melléklet tartalmazza.

 

A tanulók intézmények közötti megoszlása:

 

A 2001-2006 közötti időszak adatai alapján a kistérségben tanuló általános iskolások közel fele (46-49 %) a Bácsalmás-Mátételke Intézményfenntartó Társulás Vörösmarty Mihály Általános Iskolájában tanul. A tanulók másik fele a kistérség fennmaradó 5 iskolája között oszlik meg. A legkevesebb tanulói létszámmal - 63-75 fő, ez átlagban 8-9 fős osztálylétszám - a Csikériai Általános Iskola működik, amely a térség általános iskolai tanulóinak 4-5 %-át jelenti.

 

A 2007-2010 közötti időszakban az adatok alapján tovább növekszik a Bácsalmási iskola súlya 52 %. Sajnos a két legkisebb iskola (Csikéria, Kunbaja) nem szolgáltatott adatot, de a jelenlegi tanulólétszámok alapján vélhetően a továbbiakban Tataházával együtt a létükért fognak küzdeni. Az általános iskolai tanulók létszámának intézmények szerinti arányát a 6. sz. melléklet tartalmazza.

 

A tanulók nemek közötti megoszlása:

 

A kistérség általános iskoláiban tanulók közül 2001-2006 időszakban közel azonos a nemek aránya 2001, valamint a 2004-2006 időszakban minimális mértékben (50,1-51,4 %) a fiú tanulók voltak többen. 2002-2003 években viszont a lányok (50,6-50,5 %). A 2007-2010 időszakban, az iskolák által adott várható létszámok alapján növekszik a fiúk aránya. 2007 évben 52,4 % míg 2010 évben már 53 % várható. A kistérség egyes iskoláiban már sokkal árnyaltabb a tanulók nemek szerinti aránya. A legnagyobb intézményben, a Bácsalmási Általános iskolában kismértékben a fiúk javára, de közel azonos a nemek aránya. A kisebb létszámú iskolákban sokkal nagyobb ingadozások figyelhetőek meg a nemek között (Csikérián 2001 évben 65-35 %), de pont az alacsony tanulói létszámok miatt, ez összeségében nem befolyásolja jelentősen a nemek arányát. Az általános iskolai tanulók létszámának nemek szerinti arányát a 7. sz. melléklet tartalmazza.

 

Vidéki bejárók:

 

A térség három iskolájában vannak nagyobb létszámban bejáró tanulók. A legnagyobb arányban (és létszámban is) Bácsalmáson, ahol a tanulóknak mintegy egyhetede bejáró. Ezen kívül Csikérián és Tataházán jelentős a bejárók létszáma, az összes tanuló nyolcada-kilencede, viszont ezekben az iskolákban alacsony a tanulói létszám.

 

Az általános iskolát befejezők:

 

A vizsgált időszakban az iskolák adatai alapján, valamennyi diák végigjárta az általános iskolát, és egyetlen iskolában sem volt kimaradó diák.

 

Az oktatáson belül nyújtott kiegészítő ismeretek:

 

A térség valamennyi általános iskolájában oktatnak informatikát. Az informatikán belüli internet ismeretek oktatására viszont nincs minden iskolában lehetőség. Csikérián és Madarason nem szereznek internet ismeretet az általános iskolai tanulók.

 

Nyelvi képzés minden iskolában folyik. Legjellemzőbb a német nyelv. Tataháza kivételével minden település iskolájában van német nyelv oktatása. Kunbaján német nemzetiségi nyelvet is oktatnak. Angol nyelvet Bácsalmáson, Madarason, és Tataházán oktatnak. Horvát nyelvet pedig Bácsalmáson és Katymáron.

 

Összeségében a Bácsalmási Kistérségben az elkövetkező 4-5 év időszakában a jelenlegihez hasonló arányú általános iskolai létszámcsökkenés várható, azaz évente 1-2 osztálynyi létszámmal csökken a tanulók száma. Ez egyben felveti a térségen belüli általános iskolai képzés átgondolásának, racionalizálásának szükségességét. A további létszámcsökkenés, valamint az ebből adódó forráshiány (normatíva) szükségessé teszi a kis létszámú általános iskolák beintegrálását a nagyobb települések intézményeibe.

 

Végzős tanulók adatai:

 

A kistérség iskoláiban a 2001-2006 időszakban évente 200 fő körüli tanuló fejezte be az általános iskolai tanulmányait, ami az összes tanuló 11-13 %-a. 2010-ig az iskolák előrejelzése szerint (figyelembe véve az adatot nem szolgáltató iskolák jelenlegi tanuló létszámát) továbbra is minden évben 200 fő körüli végzős tanuló létszám várható.

A végzősök nemek szerinti megoszlása már nem olyan egyenletes, mint az összes tanulóé. Kiugróan magas a fiúk aránya 2001-2002, valamint 2005 évben mintegy 53-54 %-kal. 2003-ban és 2004 évben viszont a lányok aránya volt 55-56 %. A legkiegyensúlyozottabb az idei év 50-50 %. A 2007-2010 évre vonatkozó előrejelzések szerint a nemek közötti arány már kiegyensúlyozottabbá válik 48-52 %. Az általános iskolai végzős tanulók létszámának adatait a 8. sz. melléklet tartalmazza.

 

A továbbtanulók adatai:

 

A 2001-2006 időszakban az iskolák által a továbbtanulókra megadott adatok alapján valamennyi végzős tanuló továbbtanult (megjegyzés: a madarasi Petőfi Sándor AMK. nem adott erre vonatkozó adatot) A 2007-2010 időszakra is 100 %-os továbbtanulási arányt jeleztek az iskolák. A továbbtanulókra vonatkozó részletes adatok így megegyeznek az előző pontban tárgyalt végzős tanulókkal.

 

A továbbtanulók által választott középfokú iskolák esetében a 2001-2006 időszakra vonatkozóan összesen 1033 fő diákról adtak adatot az iskolák (az ugyanebben az időszakban végzősök összlétszáma 1193 fő). A továbbtanulók által választott középiskolák létszámadatait a 9. sz. melléklet tartalmazza.

 

A továbbtanulók által választott középfokú oktatási intézmények területi megoszlása:

A térségből 2001-2006 időszakban továbbtanuló általános iskolások részletes adatai alapján megállapítható, hogy elsősorban a Bács-Kiskun megyei középfokú oktatási intézményekben tanulnak tovább, és ezen belül is a térségben lévő (Bácsalmás, Jánoshalma), valamint a környékbeli (Baja, Kiskunhalas) középfokú oktatási intézményeket részesítik előnyben. A 2001-2006 időszakban az összes továbbtanulón belül a megyén belül továbbtanulók aránya 80,8 és 92,3 % között volt, a hat év átlaga 85,9 %. A megyében továbbtanulók mintegy fele a bajai középiskolákban tanul tovább. A vizsgált időszakban 37,5 és 53,9 % (a hat év átlagában 48,1 %) a Baján továbbtanulók aránya. Összességében a második legnagyobb a Bácsalmáson továbbtanulók létszáma. A megyén belüli továbbtanulók ¼-e, 1/3-a választja a térség egyetlen középfokú oktatási intézményét. Jelentős még a Kiskunhalasi, valamint a Jánoshalmi középfokú oktatási intézményeket választók aránya. Kiskunhalason 5,6-19,2 %, átlagban 9,4 %, míg Jánoshalmán 7-11,3 %, átlagban 7,8 % a megyén belüli továbbtanulók aránya.

 

A Bácsalmási Kistérségben az általános iskolát befejező továbbtanulók létszáma és megoszlása a megyén belüli továbbtanulás helyszíne szerint

 

Település

Létszám

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Összesen

Bácsalmás

fő

53

36

37

42

44

40

252

%

37,3%

23,4%

25,2%

25,0%

28,2%

33,3%

28,4%

Baja

fő

66

83

71

81

81

45

427

%

46,5%

53,9%

48,3%

48,2%

51,9%

37,5%

48,1%

Jánoshalma

fő

10

17

8

19

8

7

69

%

7,0%

11,0%

5,4%

11,3%

5,1%

5,8%

7,8%

Kalocsa

fő

0

2

3

0

1

0

6

%

0,0%

1,3%

2,0%

0,0%

0,6%

0,0%

0,7%

Kecel

fő

0

0

0

1

1

0

2

%

0,0%

0,0%

0,0%

0,6%

0,6%

0,0%

0,2%

Kecskemét

fő

3

3

6

4

6

1

23

%

2,1%

1,9%

4,1%

2,4%

3,8%

0,8%

2,6%

Kiskőrös

fő

0

0

0

1

1

0

2

%

0,0%

0,0%

0,0%

0,6%

0,6%

0,0%

0,2%

Kiskunfélegyháza

fő

1

2

6

4

4

2

19

%

0,7%

1,3%

4,1%

2,4%

2,6%

1,7%

2,1%

Kiskunhalas

fő

8

11

16

16

9

23

83

%

5,6%

7,1%

10,9%

9,5%

5,8%

19,2%

9,4%

Kiskunmajsa

fő

1

0

0

0

1

2

4

%

0,7%

0,0%

0,0%

0,0%

0,6%

1,7%

0,5%

Összesen

fő

142

154

147

168

156

120

887

 

Bácsalmás, Baja, Jánoshalma, Kiskunhalas együtt

fő

137

147

132

158

142

115

831

% megye

96,5%

95,5%

89,8%

94,0%

91,0%

95,8%

93,7%

% összes

80,1%

87,5%

72,5%

80,6%

76,3%

88,5%

80,4%

 

A felsorolt négy település (Baja, Bácsalmás, Jánoshalma, Kiskunhalas) középfokú oktatási intézményei a legjelentősebbek a továbbtanulás terén. A 2001-2006 időszak átlagában a megyén belül továbbtanulók 93,7 %-a, az összes továbbtanulók 80,4 %-a választja a 4 település, valamelyik középiskoláját. A megye távolabbi települései közül meg kell említeni a Kecskeméten, valamint Kiskunfélegyházán továbbtanulókat. Az időszak átlagában 2-2 %-ban választják a továbbtanulók a két település oktatási intézményeit.

 

A megyén kívül továbbtanulók:

 

Egy-egy iskola esetében nem számottevő, de összességében jelentősnek mondható a Csongrád megyei középiskolákban továbbtanulók száma. A Csongrád megyében továbbtanulók elsősorban Szeged, valamint Ásotthalom oktatási intézményeit választották. A 2001-2006 időszakban a Csongrád megyében továbbtanulóknak az összes továbbtanulón belüli aránya 7 és 13 % között volt, a hat év átlagában 10,6 %. Az összes továbbtanulón belül a Bács-Kiskun, valamint a Csongrád megyében továbbtanulók aránya 92,4 % és 98,8 % között volt, a hat év átlagában 96,5 %. A fennmaradó továbbtanulók közül a Baranya megyében (Pécs, Mohács) továbbtanulók képviselnek nagyobb arányt. A hat év átlagában az összes továbbtanuló 1,7 %-a tanult tovább Baranya megyében.

 

A Bácsalmási Kistérségben az általános iskolát befejező továbbtanulók létszáma és megoszlása megyénként

 

Megye

Létszám

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Összesen

Bács-Kiskun

fő

142

154

147

168

156

120

887

%

83,0%

91,7%

80,8%

85,7%

83,9%

92,3%

85,9%

Baranya

fő

7

1

5

3

2

0

18

%

4,1%

0,6%

2,7%

1,5%

1,1%

0,0%

1,7%

Budapest

fő

1

0

1

1

2

0

5

%

0,6%

0,0%

0,5%

0,5%

1,1%

0,0%

0,5%

Csongrád

fő

16

12

27

22

25

8

110

%

9,4%

7,1%

14,8%

11,2%

13,4%

6,2%

10,6%

Fejér

fő

0

1

0

0

1

1

3

%

0,0%

0,6%

0,0%

0,0%

0,5%

0,8%

0,3%

Heves

fő

0

0

0

0

0

1

1

%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,8%

0,1%

Jász-Nagykun-Szolnok

fő

1

0

0

0

0

0

1

%

0,6%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,1%

Pest

fő

1

0

1

1

0

0

3

%

0,6%

0,0%

0,5%

0,5%

0,0%

0,0%

0,3%

Somogy

fő

1

0

0

0

0

0

1

%

0,6%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,1%

Tolna

fő

2

0

1

1

0

0

4

%

1,2%

0,0%

0,5%

0,5%

0,0%

0,0%

0,4%

Összesen

fő

171

168

182

196

186

130

1033

 

Bács-Kiskun, Csongrád megye együtt

fő

158

166

174

190

181

128

997

%

92,4%

98,8%

95,6%

96,9%

97,3%

98,5%

96,5%

 

A továbbtanuló diákok nemek szerint területi eloszlását vizsgálva az összesített adatokhoz hasonló arányokat kapunk. A 6 év átlagában a fiúk 87,4 %-a választott Bács-Kiskun megyei iskolát, és az összes továbbtanuló fiú 96,9 %-a Bács-Kiskun illetve Csongrád megyei intézményt. A lányok esetében ezek az adatok 85,7%, valamint 95,3 %. A 2001-2006 időszak egyes éveiből három évet, mint kiugró adatot érdemes kiemelni. 2002-ben, és 2006-ban az összes lány, 2003-ban pedig az összes fiú Bács-Kiskun, vagy Csongrád megyei középiskolába ment továbbtanulni.

 

A továbbtanulók által választott középiskolák évenkénti rangsorát vizsgálva, a hat év alatt 16 középiskola került be a legtöbb továbbtanuló által választott top 10-es listába. A lista élén alig van változás, minden évben a térség egyetlen középiskolája szerepel az első helyen. A 2-5 helyen is évente esetleg egy-egy helycserével, de stabilan ugyanazok a bajai, jánoshalmi, és kiskunhalasi iskolák szerepelnek. A 16 középiskolából mindössze 4 iskola az, amely nem a leginkább preferált Baja, Bácsalmás, Jánoshalma, Kiskunhalas települések iskoláiból került fel a 10-es listára. 3 megyén kívüli (Ásotthalom, Szeged, Mohács) és 1 kecskeméti. A 10 legnépszerűbb középiskola a továbbtanulók létszámán belül is jelentős arányt képvisel. A hat év adatait vizsgálva a végzős diákok 4/5-e ebből a szűk körből választott magának iskolát a továbbtanuláshoz. A továbbtanulók által választott 10 legnépszerűbb középiskolák adatait a 10. sz. melléklet tartalmazza.

 

A továbbtanulók esetében, az elemzés nem tud kitérni arra, hogy a választott középfokú oktatási intézmények hogyan oszlanak meg az intézmény típusa szerint (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola). Az igaz hogy az általános iskolák pontosan, konkrét intézményekre lebontva megadták a továbbtanulók adatait, de a középiskolák szinte mindegyike több intézménytípus szerint végez képzést, és ezért nem lehet megállapítani a továbbtanulók intézménytípus szerinti megoszlását.

 

III.2.2. A kistérségen belüli területre hatást gyakorló középiskolák és képző intézmények

 

Középfokú oktatási intézmények:

 

A kistérségen belül egyetlen középfokú oktatási intézmény található a Hunyadi János Gimnázium, Ipari Szakiskola és Kollégium Bácsalmáson.

Az intézményben 4 és 6 évfolyamú gimnáziumi oktatás, valamint gépészet (fémforgácsoló, géplakatos), építészet (kőműves), könnyűipar (nőiruha-készítő) szakmacsoportokban folyik szakképzés.

Nem tartozik közvetlenül a kistérséghez, de a közelségéből adódó hatása miatt inkább ide sorolandók Jánoshalma középfokú oktatási intézményei, amelyek a következők:

-         FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium,

-         Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola.

 

Az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium kettő szakmacsoportban végez szakképzést. A fő profilja a mezőgazdaság szakmacsoport ezen belül szakiskolai, valamint szakközépiskolai osztályokban van lehetőség a különböző szakképzettségek megszerzésére (gazda II. szakképzés, mezőgazdasági gépész szakképzés, szakiskolai osztály; agrár szakterület; mezőgazdasági szakmacsoport, szakközépiskolai osztály; agrár szakterület; mezőgazdaság szakmacsoport, mezőgazdasági gépésztechnikus szakképzés, mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens szakképzés). Az iskola ezen kívül szakiskolai szinten vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportú szakképzést végez, ezen belül is a térség jellegének leginkább megfelelő falusi vendéglátó szakképzést.

 

A Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskolában 4 és 5 (nyelvi előkészítővel) évfolyamos gimnáziumi oktatás, valamint informatika szakmacsoportban (gazdasági informatikus, és térinformatikus) szakközépiskolai oktatás folyik.

 

Gyakorlati képzőhelyek:

 

A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara 2005 évi nyilvántartása szerint a Bácsalmási Kistérségben 18 db nyilvántartásba vett gyakorlati képzőhely volt, ezen belül 14 Bácsalmáson, 2 Tataházán, és 1-1 Katymáron, illetve Madarason. A 2006 évi nyilvántartás szerint a Bácsalmási Kistérségben már csak 9 db nyilvántartásba vett gyakorlati képzőhely volt, 8 Bácsalmáson, és 1 Kunbaján. A kistérségen belüli gyakorlati képzés jelentőségéről mindent elárul, hogy valamennyi gyakorlati képzőnek a bajai Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolával volt megállapodása. A gyakorlati képzők az iskola profiljának megfelelően főleg a kereskedelmi képzések, valamint a pincér, illetve cukrász képzések keretében vállalták a gyakorlati képzést. Ezen kívül más munkáltatókhoz kihelyezett gyakorlati képzés nem folyik a kistérségben.

 

Felsőoktatás:

 

A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara levelező tagozaton folytat kertészmérnöki képzést Bácsalmáson. Az új képzési rendszernek megfelelő 8 féléves kertészmérnöki (Bsc, alapképzés) levelező tagozatot 2006. évre is meghirdették a bácsalmási helyszínre.

 

Felnőttképzés:

 

A bácsalmási kistérségben egyetlen nyilvántartásba vett felnőttképző működik, a Bácska Gépjárművezető-képző Oktatói Munkaközösség, amely elsősorban különböző kategóriájú gépjárművezető képzéseket végez. Szakképzésként a könnyű-, és nehézgépkezelő képzésekre van engedélye.

 

A kistérség vonzáskörzetében is csak Jánoshalmán, valamint Bácsborsódon találhatóak felnőttképzők.

Jánoshalmán a már említett két középiskola, valamint a Maturandus-plus Oktatási Bt.

-         Az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium jelenleg 29 OKJ képzést szerepeltet a nyilvántartásában, amelyek elsősorban a mezőgazdaság szakmacsoportba tartoznak (20 db), de megtalálhatóak az ipari, és a vendéglátó szakmacsoport képzései is. A 29 nyilvántartásba vett képzésből 25 képzés belépési szintje 8. általános, vagy annál kevesebb.

-         A Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola a 2 klasszikus számítástechnikai képzéssel (számítógép-kezelő, és számítástechnikai szoftverüzemeltető) szerepel a nyilvántartásban.

-         A Maturandus-plus Oktatási Bt. a kereskedelem valamint vendéglátás szakmacsoportba tartozó képzésekkel szerepel a nyilvántartásban.

Bácsborsódon 2 intézmény van felnőttképzőként nyilvántartásba véve:

-         A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat `Őszi Napfény` Időskorúak Otthona, Módszertani Intézménye, amely a szociális szakmacsoportban végez képzéseket.

-          Vadai Henrietta (COMPTECH) vállalkozó. A fő profilja a számítástechnikai, informatikai képzések, de rendelkezik a különböző szintű nyelvi képzések nyilvántartásával is.

A felsorolt felnőttképzők közül egyedül az FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, akkreditált felnőttképző.

 

A középfokú oktatás behatárolt (gimnázium, mezőgazdaság, ipar, könnyűipar, informatika). A felsőoktatás a jelentkezők létszámától függően. A felnőttképzési kapacitás pedig minimális.

 

III.2.3. Kistérségen kívüli iskolák és képzők jellemzői (Baja, Kiskunhalas, Kecskemét, Szeged, Pécs, Budapest stb.), a középfokú és felsőfokú szakképzésre koncentrálva

 

Középfokú oktatási intézmények:

 

A térséghez legközelebbi, és nagyobb oktatási kapacitással rendelkező település Baja.

Baján 8 középfokú oktatási intézmény van, ezen belül 3 iskolában van gimnáziumi oktatás, 5 iskolában szakképzés, és 1 speciális szakiskola.

A gimnáziumok 4, illetve 5 (nyelvi, informatikai előkészítővel) évfolyamos gimnáziumi oktatást folytatnak.

A szakképző intézményekben szakközépiskolai képzés keretében egészségügy, faipar, gépészet, kereskedelem-marketing, könnyűipar (ruhaipar), környezetvédelem-vízgazdálkodás, közgazdaság, mezőgazdaság (kertészet), művészet, rendvédelem, ügyvitel, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban van képzés. Szakiskolai képzés keretében pedig egyéb szolgáltatás, elektronika-elektrotechnika, élelmiszeripar, építészet, faipar, gépészet, kereskedelem-marketing, könnyűipar (ruhaipar), mezőgazdaság (kertészet), vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokon belüli képzések folynak.

 

A speciális szakiskola a jellegéből adódóan önmagában nagyon sok szakmacsoportban végez képzést a hátrányos helyzetű diákok számára, amelyek a következők: építészet, faipar, gépészet, könnyűipar (ruhaipar), mezőgazdaság, vendéglátás-idegenforgalom

 

A bajai középfokú oktatási intézmények listája:

 

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Speciális Közoktatási, és Szakszolgálati Intézménye

Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági-Gépészeti Szakképző Iskola

III. Béla Gimnázium

Jelky András Szakképző Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó

Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ Gimnáziuma

Szent László Általános Művelődési Központ Gimnáziuma és Szakközépiskolája

Türr István Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola

 

A távolság alapján következő számottevő település Kiskunhalas.

Kiskunhalason 2 gimnázium és 2 szakképző iskola található. A gimnáziumokban 4, 5 (nyelvi előkészítővel), 6, és 8 évfolyamos oktatást végeznek. A 2 szakképző intézetben belügyi rendészet, egészségügy, elektronika-elektrotechnika, informatika, kereskedelem-marketing, könnyűipar (ruhaipar), közgazdaság, közlekedés, mezőgazdaság, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban folyik szakközépiskolai képzés. Szakiskolai képzés keretében egyéb szolgáltatás, elektronika-elektrotechnika, élelmiszeripar, építészet, faipar, gépészet, kereskedelem-marketing, könnyűipar (ruhaipar), vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokon belüli szakképzések folynak.

 

A kiskunhalasi középfokú oktatási intézmények listája:

 

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma

Bibó István Gimnázium

II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma

 

Kecskemét, középfokú oktatási intézményeit, a nagy távolság ellenére is figyelembe kell venni, a megyeszékhelyből adódó helyzetük miatt. Kecskeméten 18 középfokú oktatási intézmény működik. A gimnáziumokban megtalálható a 4, 6, és 8 évfolyamos képzés egyaránt. Szakközépiskolai képzést 11 intézmény folytat a következő szakmacsoportokban: egészségügy, elektronika-elektrotechnika, építészet, faipar, informatika, kereskedelem-marketing, könnyűipar (ruhaipar), környezetvédelem-vízgazdálkodás, közgazdaság, közlekedés, mezőgazdaság, művészet, szociális szolgáltatás, ügyvitel, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom.

Szakiskolai képzést 6 iskola végez. A szakmacsoportok a következők: egyéb szolgáltatás, építészet, elektronika-elektrotechnika, faipar, gépészet, kereskedelem-marketing, könnyűipar (ruhaipar), környezetvédelem-vízgazdálkodás, közlekedés, mezőgazdaság, nyomdaipar, vendéglátás-idegenforgalom.

Kecskeméttel kapcsolatban meg kell még említeni, hogy 2006. szeptemberétől kezdi meg a működését a megye jelenleg egyetlen Térségi Integrált Szakképző Központja (TISZK), amelyen belül a gépészet, valamint az építészet szakmacsoportba tartozó képzések bírnak jelentőséggel.

 

A megyén kívüli számottevő, a térség képzési szükségleteinél figyelembe veendő szakképzési kínálattal rendelkező városok Szeged, és Pécs.

Szegeden 28 középfokú oktatási intézmény működik, amelyből 18 végez szakképzést. A már eddig felsorolt megyei képzőknél felsorolt szakmacsoportok - akár szakközépiskolai, akár szakiskolai – mindegyike megtalálható a szegedi középiskolák kínálatában. Ami viszont Szegeden elérhető, és Bács-Kiskun megyében nem az a szakközépiskolai képzéseken belül a nyomdaipar szakmacsoport, a szakiskolai képzésben pedig a vegyipar szakmacsoport.

 

Pécsen 29 középfokú oktatási intézmény működik. A szakképzést is végző iskolák száma 19. A pécsi középiskoláknál hasonlóan a szegediekhez valamennyi eddig felsorolt szakmacsoport megtalálható. A pécsi középiskolák közül, annak ellenére, hogy nem foglalkozik szakképzéssel kiemelendő a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium, amely kimondottan a roma fiatalok gimnáziumi képzésével foglalkozik.

 

Felsőoktatás:

 

A bácsalmási kistérséghez legközelebb Baján található felsőoktatási intézmény. Baján két fakultással – pedagógiai, és műszaki – működik az Eötvös József főiskola.

A pedagógiai fakultás andragógia, informatikus könyvtáros, tanító, óvodapedagógus, szakokon indít nappali, és levelező oktatást. A tanító, és óvodapedagógus képzés szerb, német, illetve horvát nemzetiségi szakon is folyik. A pedagógiai fakultásnak a következő felsőfokú szakképzésekre van engedélye: csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó, ifjúságsegítő, intézményi kommunikátor, képzési szakasszisztens.

A műszaki fakultás környezetmérnöki és építőmérnöki, valamint gazdálkodás és menedzsment szakokon indít nappali és levelező képzést. A műszaki fakultáson elérhető felsőfokú szakképzések: hulladékgazdálkodási technológus, logisztikai műszaki menedzserasszisztens, számviteli szakügyintéző.

 

Kecskeméten a főiskola három karral működik.

A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karon anyagmérnöki, gépészmérnöki, mérnök informatikus, műszaki menedzser, és műszaki szakoktató szakokon indul nappali, és levelező képzés. Az indítható felsőfokú szakképzések, pedig a következők: gépipari mérnökasszisztens, logisztikai műszaki menedzserasszisztens.

 

A Kertészeti Főiskolai Kar gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, kertészmérnöki környezetgazdálkodási agrármérnöki szakokon indítja a képzéseit nappali és levelező rendszerben. A kar nem végez felsőfokú szakképzést.

 

A Tanítóképző Főiskolai Kar tanító, és óvodapedagógus szakokat indítja nappalin, és levelezőn, valamint ifjúságsegítő felsőfokú szakképzést is.

 

A Szegedi Tudományegyetem 11 karon 102 szakon indít képzést. Az induló képzések karonként részletezve a következők.

 

Állam- és Jogtudományi Kar: jogász, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, nemzetközi tanulmányok, politológia.

 

Általános Orvostudományi Kar: orvos, fogorvos.

 

Bölcsészettudományi Kar:

·        anglisztika

·        germanisztika

·        informatikus könyvtáros

·        keleti nyelvek és kultúrák

·        kommunikáció és médiatudomány

·        magyar

·        néprajz

·        ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia)

·        pedagógia

·        pszichológia

·        romanisztika (francia)

·        romanisztika (olasz) 

·        romanisztika (spanyol)

·        szabad bölcsészet

·        szlavisztika (bolgár)

·        szlavisztika (orosz)

·        szlavisztika (szerb) 

·        szlavisztika (ukrán)

·        szociológia 

·        történelem 


 

Egészségügyi Főiskolai Kar: ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, szociális munka.

 

Gazdaságtudományi Kar: gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel.

 

Gyógyszerésztudományi Kar: gyógyszerész.

 

Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar:


·        andragógia,

·        ének-zenetanár (főiskolai)

·        ének-zenetanár, karvezetés (főiskolai)

·        gyógypedagógus

·        óvodapedagógus 

·        rajz (főiskolai)

·        rekreáció-, életmód- és egészségfejlesztés

·        romanisztika (román) 

·        szlavisztika (szlovák) 

·        tanító 

·        tanító (német nemzetiségi) 

·        tanító (román nemzetiségi) 

·        tanító (szlovák nemzetiségi) 

·        társadalmi tanulmányok 

·        testnevelő-edző

 

Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Hódmezővásárhely): mezőgazdasági mérnöki, vadgazda mérnöki.

 

Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar: élelmiszermérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki.

 

Természettudományi Kar:
  • anyagmérnöki
  • biológia
  • fizika 
  • földrajz 
  • földtudományi 
  • gazdaságinformatikus 
  • kémia 
  • környezettan 
  • matematika 
  • mérnök informatikus 
  • programtervező informatikus 

 

Zeneművészeti Főiskolai Kar: 38 különböző hangszerhez kötődő szak.

 

A 102 egyetemi, főiskolai szakkal szemben az egyetem mindössze 13 felsőfokú szakképzést indít, amelyek a következők.

·        képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens

·        szülésznő

·        banki szakügyintéző

·        kis- és középvállalkozási menedzser

·        pénzügyi szakügyintéző

·        számviteli szakügyintéző

·        ifjúságsegítő

·        médiatechnológus asszisztens

·        mezőgazdasági menedzserasszisztens

·        mezőgazdasági műszaki menedzser-asszisztens

·        műszaki informatikai mérnökasszisztens

·        élelmiszer-ipari menedzser

·        informatikai statisztikus és gazdasági tervező

 

A Pécsi Tudományegyetem 9 karján 78 szak indul.

 

Állam- és Jogtudományi Kar: jogász.

 

Általános Orvostudományi Kar: orvos, fogorvos, gyógyszerész.

 

Bölcsészettudományi Kar:

·        anglisztika 

·        germanisztika 

·        kommunikáció és médiatudomány 

·        magyar 

·        néprajz 

·        ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia) 

·        pedagógia 

·        politológia 

·        pszichológia 

·        romanisztika (francia) 

·        romanisztika (olasz) 

·        romanisztika (spanyol) 

·        romológia 

·        szabad bölcsészet 

·        szlavisztika (horvát) 

·        szlavisztika (orosz) 

·        szociális munka 

·        szociológia 

·        társadalmi tanulmányok 

·        történelem 


 

Egészségügyi Főiskolai Kar: ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervező, orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, rekreáció-, életmód- és egészségfejlesztés, szociális munka.

 

Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar: andragógia, informatikus könyvtáros.

 

Közgazdaságtudományi Kar: alkalmazott közgazdaságtan, gazdálkodási és menedzsment, gazdaságinformatikus, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel.

 

Művészeti Kar: 24 különböző szak.

 

Pollack Mihály Műszaki Kar: anyagmérnöki, építész, építészmérnöki, építőmérnöki, gépészmérnöki, környezetmérnöki, mérnök informatikus, villamosmérnöki.

 

Természettudományi Kar:
  • biológia
  • fizika 
  • földrajz 
  • kémia 
  • környezettan 
  • matematika 
  • programtervező informatikus 
  • sportmenedzser,
  • testnevelő-edző.

 

A Pécsi Tudományegyetemnek 20 akkreditált felsőfokú képzés indítására van jelenleg engedélye, amelyek a következők:

·        jogi asszisztens

·        intézményi kommunikátor

·        moderátor

·        sajtótechnikus

·        csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó

·        orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus

·        szülésznő

·        ifjúságsegítő

·        képzési szakasszisztens

·        reklámszervező szakmenedzser

·        sportkommunikátor

·        kereskedelmi szakmenedzser

·        pénzügyi szakügyintéző

·        vendéglátó szakmenedzser

·        gépipari mérnökasszisztens

·        hulladékgazdálkodási technológus

·        médiatechnológus asszisztens

·        televíziós műsorgyártó

·        villamos mérnökasszisztens

·        idegenforgalmi szakmenedzser

 

Budapesten 26 felsőoktatási intézmény 278 szakon indítja az egyetemi, főiskolai képzéseit, míg ezzel szemben 35 különböző felsőfokú szakképzés indítását tervezik.

 

Felnőttképzés:

 

Baján 18 nyilvántartásba vett felnőttképző intézmény található, közülük 6 intézmény rendelkezik akkreditációval.

 

A legjelentősebb bajai képző az akkreditációval rendelkező Oktatási Centrum Kft, amely 125 (gyakorlatilag a felnőttképzés teljes spektrumát lefedő) képzéssel szerepel a nyilvántartásban, és ebből 116 OKJ-s képzés. A képzővel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a képzéseit nem csak Baján szervezi, hanem Kalocsa, Kiskunhalas, Bácsalmás térségében is, valamint a megye piaci képzői közül azon kevesek egyike, amely foglalkozik a 7-8. osztályos felzárkóztató képzéssel.

 

A FIT Számítástechnika Kft. szintén akkreditált képző, a fő képzési profiljai az informatika, valamint a kereskedelem-marketing szakmacsoportba tartozó képzések, és a nyelvi képzések. A FIT Kft-vel kapcsolatban is kiemelendő, hogy Baján kívül Bácsalmás, Kalocsa térségekben is folytat képzéseket.

 

A további bajai akkreditált képzők és képzési irányaik:

  • Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja: nyelvi képzések, informatika, kereskedelem-marketing szakmacsoport
  • Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat: egészségügy, szociális szolgáltatások, gépészet, építészet, könnyűipar, faipar, összesen 64 nyilvántartásba vett OKJ képzés.
  • Eötvös József Főiskola: szociális szolgáltatások, oktatás, vendéglátás-idegenforgalom, informatika, nyelvi képzések, valamint a pedagógusok akkreditált továbbképzései.

Mindhárom képző közös jellemzője, hogy a képzéseiket magas színvonalon bonyolítják le, de csak a saját intézményi bázisukon, azaz Baján végzik a képzéseiket.

 

A további csak nyilvántartással rendelkező képzők is a saját intézményi, oktatói bázisukra támaszkodnak, azaz Baján indítják a képzéseiket. Jellemzően egy-egy képzési irányra szakosodtak, azaz néhány képzéssel szerepelnek a nyilvántartásban: nyelvi képzés, gépjárművezetés, informatika, kereskedelem-marketing. Kivételt képez a Bereczki Máté Kertészeti, Élelmiszeripari és Mezőgazdasági-Gépészeti Szakképző Iskola, amely több mint 50 a mezőgazdaság, valamint az élelmiszeripar szakmacsoportba tartozó képzéssel szerepel a nyilvántartásban.

 

Kiskunhalason 11 nyilvántartásba vett felnőttképző működik, közülük 3 intézmény rendelkezik akkreditációval.

 

A kiskunhalasi akkreditált felnőttképzők a következők:

A II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola informatika, és kereskedelem-marketing szakmacsoportba tartozó felnőttképzéseket végez.

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma egyelőre a szociális szolgáltatások szakmacsoportba tartozó képzéseket végzi, de folyamatban van a felnőttképzési tevékenységének a kiterjesztése az iskola profiljába tartozó építészet, gépészet, könnyűipar, kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokba is.

A Halas ATI Kft. csak gépjárművezető képzésekkel foglalkozik.

 

A csak nyilvántartásba vett kiskunhalasi felnőttképzők, hasonlóan a bajai képzőkhöz egy-egy képzési irányra szakosodtak, azaz néhány képzéssel szerepelnek a nyilvántartásban: informatika, kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom, gépjárművezető képzés, nyelvi képzés.

 

Valamennyi kiskunhalasi felnőttképzőre igaz, hogy elsősorban a saját intézményében végzi a képzéseket, és a kihelyezett képzéseik minimálisak.

 

Kecskeméten 90 nyilvántartott felnőttképző intézmény található, ebből 27 intézmény akkreditált. A megyeszékhely felnőttképzőinek jelentős részére szintén jellemző, hogy szinte csak a saját intézményében végez képzést. A kecskeméti felnőttképzők közül mindössze négy intézmény végez kihelyezett, azaz a megye más településein is képzést, és így az ő képzési kapacitásuk az, ami elsősorban figyelembe vehető. Mind a négy képző rendelkezik akkreditációval is.

 

A Kecskeméti Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ a megye egész területén folytat felnőttképzési tevékenységet. Gyakorlatilag a hatósági képzések kategóriájába tartozó gépjárművezető képzések kivételével bármilyen felnőttképzési feladat ellátására alkalmas. Jelenleg 659 képzés szerepel a nyilvántartásukban, amelyből 304 az OKJ-s képzés.

 

Az Öveges Képző és Tervező Kft. a nyelvi képzésekkel, valamint a szociális szolgáltatások, informatika, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, közgazdaság, közlekedés, vendéglátás-idegenforgalom, ügyvitel szakmacsoportba tartozó képzésekkel foglalkozik.

 

A KISOSZ Oktatási Alapítvány fő képzési profilja a kereskedelem-marketing, és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportba tartozik, de emellett időnként végez a közgazdaság, és az ügyvitel szakmacsoportokba tartozó képzéseket is.

 

A KISKUN-NEXT Szolgáltató Kft a megyében hat képviseleti irodával rendelkezik. Fő profilja a különböző kategóriájú gépjárművezető képzések.

 

A kecskeméti felnőttképzők közül még meg kell említeni a gazdasági kamarákat, és az oktatási szervezeteiket, mivel a különböző vállalkozási tevékenységekhez szükséges mestervizsgára felkészítő képzéseket, és a mestervizsgákat csak ők végezhetik a hatályos jogszabályok szerint.

 

Egyéb kihelyezett képzéssel is foglalkozó felnőttképzők:

 

A kiskunfélegyházi székhelyű Szintézis Felnőttképzési Központ Oktatói Munkaközösség nyelvi képzésekkel, valamint az informatika, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, közgazdaság, vendéglátás-idegenforgalom, ügyvitel szakmacsoportba tartozó képzésekkel foglalkozik.

 

A budapesti székhelyű Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzõ Kft. (KIT Kft.) az egész országra kiterjedően végez felnőttképzést, és rendelkezik Bács-Kiskun megyei képviselettel, amely az egész megyében szervez tanfolyamokat. A KIT Kft. képzései a nyelvi képzések, valamint szociális szolgáltatások, informatika, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, közgazdaság, közlekedés, vendéglátás-idegenforgalom, mezőgazdaság, élelmiszeripar, ügyvitel szakmacsoportokba tartoznak.

 

Szintén budapesti székhelyű a Magyar Iparszövetség Oktatási és Szolgáltató Központ Kft. (MIOK). A Kft-nek Szegeden van képviselete, amely Bács-Kiskun megyére kiterjedően is szervezi a képzéseket. A MIOK-nak jelenleg 350 képzés szerepel a nyilvántartásában, gyakorlatilag ez a képző is minden felnőttképzési igény kielégítésére alkalmas. A képzővel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a 7-8., valamint a ma már egyre időszerűbbé váló 9-10. osztályos felzárkóztató képzéssekkel is foglalkozik.

 

A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó ZRt. kecskeméti irodája elsősorban Kecskeméten, de a megye más településein is szervez képzéseket. A megyei képviselet által szervezett képzések fő profilja a közgazdaság szakmacsoportba tartozik, de ezenfelül foglalkozik az informatika, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, ügyvitel szakmacsoportokba tartozó képzésekkel is.

 

 

Összefoglalás:

 

Az iskolarendszerű szakképzés a térségben nagyon szűk keresztmetszetű (1 szakképző iskola), viszont a környező, és a kissé távolabbi iskolacentrumokban (Baja, Jánoshalma, Kiskunhalas, Szeged, Pécs, Kecskemét) valamennyi felmerülő képzési igényhez megtalálható a profilnak megfelelő középfokú oktatási intézmény.

 

A felsőoktatás képzési rendszerében történt változást követően (alapképzés, mesterképzés bevezetése) jelenleg csak az alapképzési szakokat lehet figyelembe venni, mint felsőoktatási képzési lehetőségeket. A mesterképzésről jelenleg még maguk az intézmények sem tudnak mit mondani, mivel a mesterképzések akkreditációja hátra van. Az alapképzésekkel kapcsolatban azt viszont meg kell jegyezni, hogy a munkaerőpiaci értéke nem ismert. Jelenleg nem lehet tudni, hogy az alapképzés diplomái mit fognak érni, és hogyan fogadják majd őket a munkáltatók.

A térséggel kapcsolatban vizsgált felsőoktatási intézmények közül a két tudományegyetem (Szeged, Pécs) karjain, az egységesítés miatt gyakorlatilag ugyanazok a szakok érhetőek el (de ez ország összes egyetemére igaz). Ugyanez mondható el a Kecskeméti Főiskola, valamint a bajai Eötvös Főiskola pedagógus képzéseiről. A mezőgazdasági felsőfokú képzés elérhető Bácsalmáson, Kecskeméten (ugyanaz a szak, és Bácsalmáson csak megfelelő létszám esetén indul), és a Szegedi Tudomány Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán, ami viszont Hódmezővásárhelyen van. A felsőoktatási képzésekhez tartozó akkreditált felsőfokú képzések kínálatáról, viszont minden intézmény esetében elmondható, hogy nagyon szegényes a kínálat, és annak is megkérdőjelezhető a munkaerőpiaci értéke (inkább az egyetemre, főiskolára történő későbbi bejutást segítő kvázi „0” évfolyam szerepét töltik be).

 

A felnőttoktatási képzési kínálat szintén minimális a térségben, viszont a közeli települések (Baja, Kiskunhalas) felnőttképzőivel, valamint a kihelyezett képzéseket is vállaló felnőttképzőkkel a térség valamennyi felnőttképzési igényére található megoldás.

 

 

III.2.4. A  pályakezdő álláskeresők képző intézmény szerinti megoszlása

 

 

A regisztrált pályakezdők utolsó képző intézményének rögzítését a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ 2003. évben kezdte meg. Az adatgyűjtés az adott év június-november időszakában először nyilvántartásba bekerülő pályakezdőket kibocsátó oktatási intézményekre terjed ki. Így jelenleg már 3 éves adatsor áll rendelkezésre a pályakezdők képző intézmény szerinti megoszlásáról. A továbbiakban a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Bácsalmási Kirendeltségén nyilvántartásba vett regisztrált pályakezdők képző intézmények szerinti megoszlása kerül bemutatásra.

 

2003. év június-november időszakában 82 fő pályakezdő kérte a nyilvántartásba vételét Bácsalmáson. Közülük 64 fő középfokú 18 fő pedig felsőfokú iskolai végzettséget szerzett. A 64 középfokú végzettségű pályakezdő 20 különböző oktatási intézményben végzett. A 8 legnagyobb kibocsátó iskolában ebből 54 fő végzett, míg a fennmaradó 12 intézményben csak 1-1 fő. A 18 diplomás pályakezdő összesen 6 felsőoktatási intézményben végzett. 9 fő Baján, míg a másik 9 fő, a többi 5 intézményben.

 

2004. év június-november időszakában csökkent a nyilvántartásba bekerült regisztrált pályakezdők létszáma: 75 fő. Közülük 62 fő középfokú végzettségű 15 oktatási intézményben végzett, a 13 fő diplomás végzettségű pedig 9 intézményben. A középfokú végzettségűek esetében 7 iskola bocsátott ki 54 főt, és a többi 8 intézményben 1-1 fő végzett.

 

2005. év június-november időszakában az előző évhez képest több mint tíz fővel emelkedett a nyilvántartásba vett regisztrált pályakezdők létszáma. A 87 főből 78 fő középiskolai végzettséget, 9 fő pedig diplomát szerzett. A 78 középfokú végzettségű 22 középiskolában a 9 diplomás pedig 6 intézményben tanult.

 

A végzős pályakezdők képző intézmények szerinti megoszlását a 11., 12., 13. számú mellékletek tartalmazzák.

 

Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a Bácsalmási Kirendeltségen a középfokú végzettségűek a legnagyobb számban minden évben a bajai, a bácsalmási, a jánoshalmi, és a kiskunhalasi, az alábbi táblázatban szereplő intézményekből kerülnek pályakezdőként a munkanélküli nyilvántartásba:

 

Képző neve

Város

Hunyadi János Gimnázium, Szakiskola és Kollégium

Bácsalmás

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Speciális Közoktatási, és Szakszolgálati Intézménye

Baja

Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Baja

Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat

Baja

Türr István Gazdasági Szakközépiskola

Baja

FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Jánoshalma

Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola

Jánoshalma

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma

Kiskunhalas

II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Kiskunhalas

 

A diplomás pályakezdők közül a legnagyobb számban a Bajai Eötvös József Főiskolán végzettek kérik a munkaügyi szervezetbe nyilvántartásba vételüket. Az összességében kis létszámból, még kiemelhető a Kecskeméti Főiskola, a Pécsi, valamint a Szegedi Tudományegyetem.

 

 

 

III. 3. A gazdasági szerkezet elemzÉse, a foglalkoztatÁsi szerkezet felmÉrÉse És vÁrhatÓ vÁltozÁsa

 

 

III.3.1. A gazdasági szervezetek struktúrája és főbb jellemzői

 

A működő vállalkozások száma a bácsalmási kistérségben 2004 év végén 734 db darab (az előző év azonos időpontjánál 3,9%-kal kevesebb), amiből 180 működő társas vállalkozás volt, ez utóbbiak száma egy év alatt 5,9%-kal emelkedett, aránya közel egynegyed.

Gazdálkodási formájukat tekintve a vállalkozások többsége (több mint háromnegyede) egyéni vállalkozás: 554 db, 14,2%-a betéti társaság: 104 db, nyolc százaléka kft: 59 db, s a szövetkezetek (száma 6 db) aránya még az egy százalékot sem éri el. 

 

 

A vállalkozások működésének színtere elsősorban (közel egyharmada) a kereskedelem, javítás; majdnem egyötöde az ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatás ágba sorolt szervezet, 15,7%-a a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban tevékenykedik.  Előző évhez képest főleg a kereskedelmi és javítással foglalkozó (11,8%-kal), valamint az ipari  (11,0%-kal) cégek száma csökkent, de az építőiparban is hárommal, az  ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatás terén héttel kevesebb működik. A többi gazdasági ág csak egy néhány vállalkozással bővült.  

 

 

A kistérség vállalkozói többnyire kis létszámúak, 9 főnél kevesebbet foglalkoztatók aránya 2004 év végén 96,7%, előző évhez képest kissé (0,7%-ponttal)  csökkent, ezen felüli a 20-49 fős létszám-kategóriába 1,6%-uk tartozik, az ennél kisebb (10-19 fős) és nagyobb (50-249 fős) vállalkozások aránya egy százalék alatti.

 

 

A vállalkozási aktivitást fejezi ki a vállalkozások ezer lakosra jutó száma, a mutató értéke 2004 év végén a bácsalmási térségben 40,1 volt, szemben a megyei 73,9-cel. A működő vállalkozások aktivitási mutatója 2003-hoz viszonyítva a térségben (1,5%-ponttal) nagyobb mértékben csökkent, mint a megyében (0,8%-ponttal).   Az egyéni vállalkozások aktivitási indexe még alacsonyabb, mely szintén kisebbedett, ahol az előbbinél is nagyobb aránycsökkenés figyelhető meg, szintén a térség hátrányára. A társas vállalkozásoknál javulás tapasztalható (7,2%-pontos), miáltal a kevés számú társas vállalkozás számának emelkedése a megyeinél nagyobb mértékű arányemelkedést eredményezett.

 

 

III.3.2. A mezőgazdasági tevékenységet folytatók

 

Mivel a bácsalmási statisztikai kistérség jellegzetesen mezőgazdasági terület, mely az ott élő lakosság nagy részének nyújt megélhetési forrást, ezért fontos a térség mezőgazdasági tevékenységének bemutatása is.

 

A mezőgazdasági tevékenységről teljes körű információ kistérségi szinten a 2000 áprilisában zajló (2000. március 31-ei eszmei időponttal) Általános Mezőgazdasági Összeírás (AMO 2000.) eredményéből áll rendelkezésre.

 

Bácsalmás statisztikai kistérségben 20 gazdasági szervezet és 5418 egyéni gazdaság került a gazdaságméretet elérő, mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság kategóriába, az előbbi megyén belüli részesedése 3,4; az utóbbié 5,7%.  Az adatfelvétel idején a kistérség népességének (17,9 ezer fő) több, mint fele (57,4%-a) 10,3 ezer fő folytatott mezőgazdasági tevékenységet.

Az egyéni gazdaságok termőterülete többnyire kisméretű, közel egyharmada 0,15 hektár alatti, egynegyede 0,15-0,50 és egyötödöt meghaladó az 1,1-5 hektár közöttiek megoszlása. A gazdasági szervezetek felének termőterülete 1000-5000 hektár, közel egyötöde 100-300 és egynyolcada 500-1000 hektárt művel. A megyei legkisebb termőterülettel (0,15 hektárnál kevesebb) rendelkező egyéni gazdaságok 5,1%-a  található a bácsalmási térségben, ugyanakkor a nagyobb 1000-5000 hektár közöttiek 29,5%-a is. 

 

A térség összes gazdaságában a termőterülettel rendelkező gazdaságokra átlagosan 7,71 hektár szántó, 6,5 hektár gyep és 4,8 hektár termőterület jutott, az előbbi 2,04-gyel több, az utóbbiak 0,18-cal és 1,51-gyel kevesebbek a megyei átlagnál. A Bácsalmás kistérségi gazdasági szervezetek ellenben a megyei átlagosnál lényegesen nagyobb átlagos szántó és termő területtel rendelkeznek, egy szervezetre átlagosan 1165,4 hektár termő- és 1097,3 hektár szántóterület jut.

 

Az összes gazdaságot tekintve a térség mezőgazdasági hasznosítású földterületének 88,7%-a szántó, 4,8%-a gyep és 3,6%-a erdő, a konyhakert aránya másfél százalék. A szántó aránya lényegesen (34,3%-ponttal), a konyhakerté alig (0,8%-ponttal) nagyobb a megyei átlagnál, a többié (11,3; 19,2%-ponttal)  alacsonyabb. A térség egyéni gazdaságaiban - az összes gazdaságénál – a szántó részesedése kissé kisebb, a gyeppé és az erdőé magasabb. A gazdasági szervezetekben a szántó (94,1%-a) dominál.

 

A térség összes gazdaságának szántóföldi vetésterületének kétötöde kalászos gabona, több, mint egyharmada kukorica, és az ipari növények területének aránya 11,5%. A megyei arányoknál  valamennyi nagyobb (0,53, 5,81 és 2,39%-ponttal). Az egyéni gazdaságokban a kalászosok vetésterülete kisebb, a kukoricáé nagyobb hányadot tesz ki, a gazdasági szervezetekben ennek a fordítottja jellemző, ezen felül egytizedet meghaladó a takarmány vetésterülete is.

 

A bácsalmási kistérségben szőlőtermesztéssel főleg az egyéni gazdaságok foglalkoznak, szőlőterületének közel négyötöde fehér és 16%-a vörös bor szőlőterület. Az ország szőlőterületének csupán 0,37%-a található a térségben, míg a megyében a háromtizede.

 

A bácsalmási kistérség többnyire almatermelő terület, gyümölcsterületének 57,7%-a alma, közel egynegyede őszibarack és hét százaléka meggyes. Az előbbi a megyei arányokat jelentősen meghaladja (21,9; 12,8%-ponttal), az utóbbi alacsonyabb annál (11,5%-ponttal). Ugyanakkor e gyümölcsfajok elenyésző (még a fél százalékot sem éri el) hányadát adják az országosnak.

 

2000 évben a Bács-Kiskun megyei  szarvasmarha állatállomány 7,4%-a, a sertés 15%-a, a kecske 8,8%-a a bácsalmási térségbe tartozott.  A szarvasmarha és a sertés esetében a gazdasági szervezetek megyén belüli részesedése ennél lényegesen nagyobb (11,6%-os, 24%-os) volt. 

 

100 hektár mezőgazdasági területre bácsalmási kistérségben 2000. március 31-én – az összes gazdaság figyelembe vételével - átlagosan 358 tyúkféle, 327 sertés és 18 szarvasmarha jutott. Az egyéni gazdaságokban az átlagosnál lényegesen több tyúkféle, és kevesebb sertés, valamint szarvasmarha jutott. Ez utóbbiból 100 hektáron a gazdasági szervezetek viszont lényegesen többet nevelnek (533, 32).

 

Az AMO részletes adatait a 14., 15., 16. 17., 18., 19. számú mellékletek tartalmazzák.

 

III.3.3. A munkáltatók főbb munkaerő-gazdálkodási jellemzői

 

A munkáltatók munkaerő-gazdálkodása - országosan egységesen az ÁFSZ (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) internetes honlapján - zajló munkaerő-gazdálkodási felmérésekből ismert, amely 2005. nyarától negyedéves gyakoriságú.  A vállalkozások munkavállalóik várható létszámmozgásai a felmérést követő három hónapra, valamint 12 hónapra vonatkoznak.

 

Eddig a négy felmérés alkalmával a bácsalmási munkaerőpiaci körzetben a résztvevő munkaadók 2005 harmadik és negyedik negyedévre egyaránt létszámfogyást jeleztek, 2006 első és második negyedévére már létszámfejlesztést prognosztizáltak. Egy évvel későbbi időszakokra a tendencia iránya azonos, azonban 2006 őszre szóló előrejelzésük nagyobb mértékű csökkenést, az év végi és 2007. első negyedévi várakozásaik alacsonyabb emelkedést mutatnak.  Ezzel szemben a megyei átlagos előrejelzések csak 2005 utolsó negyedévére számoltak létszámleépítéssel (0,9%-os), valamennyi időszakra – ugyan szerényebb – de létszámbővülést helyeztek kilátásba. A különböző irányú várható létszámmozgások intenzitása a bácsalmási munkaerőpiaci körzetben csak 2005. IV. negyedévére vonatkozóan alacsonyabb a megyei átlagnál, az összes többi negyedév alkalmával annál erőteljesebb.

 

 

Bácsalmás munkaerőpiaci körzetben - 2006. áprilisi felmérés alkalmával - 83 munkáltató került bevonásra, a megyében megkérdezettek 8,9%-a, háromnegyedük válaszolt.

Bácsalmás munkaerőpiaci térségben a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vett munkáltatók jelenlegi statisztikai létszáma 2141 fő, ez a körzet 2006. első negyedévi gazdaságilag aktív népességének 14%-a. Míg a felmérésben résztvevő munkáltatók többnyire kis (38%), mikró (36%) és közepes (24%) vállalat, a nagy vállalatok aránya minimális. A munkáltatók által foglalkoztatott létszám megoszlása – a nagy vállalat kivételével - fordított arányú, a többség (több, mint fele) közép vállalatnál dolgozik, egynegyede kis, öt százaléka áll mikró cég alkalmazásában.

 

A munkaadók többségének működési területe a feldolgozóipar (30,9%-a), a mezőgazdaság (18,2%-a), a közigazgatás (16,4%-a) és a kereskedelem, javítás (14,5%-a). A feldolgozóiparon belül a cégek többsége (14,5%-a)  élelmiszergyártással, 5,5 százaléka fafeldolgozással foglalkozik a többi ágazat aránya kettő százalék alatti. A mintában szereplő cégek alkalmazottai közül legtöbben a mezőgazdaságban (38,6%-a), a feldolgozóiparban (27,4%-a), a közigazgatás intézményeiben (18,0%-a) dolgoznak. A feldolgozóiparban a főbb megélhetési forrást az élelmiszeripar, a gumi, műanyag termék gyártás és a gép berendezés gyártás biztosítja ahol a felmérésben szereplő szervezetek jelenlegi létszámának 16,4; 3,5 és 2,8%-a áll munkaviszonyban.

 

A jelen felmérés keretében lehetőség nyílt a közreműködők körében feltérképezni a jellemző atipikus foglalkoztatási formákat. A választ adó munkáltatók leggyakrabban a  részmunkaidős és a határozott idejű alternatív foglalkoztatás eszközeit alkalmazzák, az előbbi a  cégek több, mint egynegyedére, az utóbbi háromtizedére jellemző, ahol a kirendeltségi körzet felmérésében résztvevő munkáltatók jelenlegi  alkalmazottaik 5,1 és 9,4%-a dolgozik ily módon. A vállalkozások további egyhatoda alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel (a térségi létszám 1,1%-a), egytizede megbízási szerződés révén is foglalkoztat (a létszám fél százalék). Távmunkát és EKHO-t (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás), GYES, GYED-ről 8 órában visszavett munkavállalót, bedolgozó munkaerőt a megkérdezésben résztvevők közül senki sem alkalmaz, önfoglalkoztatóként nem működik. Munkaerő kölcsönzés szolgáltatását egy munkaadó egy esetben vette igénybe.

A megyei gyakorlattal szemben a bácsalmási munkaerőpiaci körzetben a válaszadó munkaadóknak a megyeinél kisebb hányada (létszám arány azonos) foglalkoztat részmunkaidőben, a szervezetek nagyobb hányada (kisebb létszám aránnyal) alkalmazza dolgozóit AM (Alkalmi Munkavállalói) könyvvel és megbízási szerződés keretében. Továbbá a határozott idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás a munkáltatók megyeinél nagyobb hányadánál és nagyobb létszámánál gyakorlat. A munkaerő kölcsönzés lényegesen elmarad a megyében jellemzőétől.

 

A kérdőívre érdemben válaszoló Bácsalmás körzet munkáltatóinak aktuális létszáma 2006. június 30-án 2141 fő, amelyet három hónap múlva 4,3%-kal szándékoznak emelni, a várható létszám nagyságát 2232 főre becsülik. Összességében 91 fős többlet foglalkoztatásra számítanak, amely 145 felvétel és 54 fő kilépés következménye lesz. A megye valamennyi munkaerőpiaci kistérsége közül a második legnagyobb mértékű létszámgyarapodásra a bácsalmásiak számolnak.

 

Az elkövetkező három hónapban a választ adó munkáltatók 36,3%-a növelni,  7,6%-a csökkenteni kívánja jelenlegi dolgozóinak számát,  többségüké (56,4%-a) azonban változatlan marad. (A megyei átlagok: 38,9; 6,7 és 54,4%.) A következő három hónapban az összes belépő létszám közel négyötöde a növekvő vállalkozásoknál (a létszám változás alapján besorolt jellemző státusz szerint) létesít munkaviszonyt, a stagnálóknál 23%-a jut munkahelyhez, a létszám csökkentő cégek nem vesznek fel munkaerőt. A meglévő munkahelyüket elhagyók több mint háromötöde a stagnáló, 13%-a a növekvő és egynegyedet meghaladóan a csökkenő cégektől lép ki a munkaerőpiacra.

 

A következő három hónapban újonnan munkába álló dolgozók többnyire egyéb élelmiszergyártók, -feldolgozók és tartósítóipari munkások (21,4%-a), egyéb segédmunkások (20,7%-a); szabó varrónők (13,8%-a), mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelők és fafeldolgozó gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók (egyaránt 5,5%-a), eladók (4,8%-a), valamint kőművesek (3,4%-a).

A kilépők összetétele nagyon hasonló: szabó varrónők (37,0%-a), egyéb segédmunkások (31,5%-a), fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozók (14,8%-a), eladók, villanyszerelők,  irodai adminisztrátorok (egyaránt 1,9%-a).

 

 

 

A növekedő vállalkozások többnyire élelmiszergyártó, -feldolgozó és tartósítóipari munkásokat (31 fő) vesznek fel: az összes belépő létszám több mint egyötöde ide koncentrálódik, továbbá egyéb segédmunkásokat (19,3%), mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelőket (5,5%), eladókat (4,2%) és kőműveseket (3,4%) várnak.

A stagnáló cégek varrónői munkakörben kínálnak állást (a körzeti belépés 13,7%-a: 20 fő), ezen felül csak kisebb létszámban fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozók (5,5%) kerestetnek. Legtöbben a stagnáló vállalatoktól lépnek ki, szintén varrónői és a fafeldolgozó gépkezelő gyártósori munkahelyről, az összes távozok 37 és 14,8%-a.  

 

Az eddigi felmérések egyes negyedéveinek be/kilépései leggyakoribb foglalkozásai erős hasonlóságot mutatnak. Túlnyomórészt segédmunkások (arányuk eléri a be/kilépők egynegyedét-egyharmadát), az egyes negyedévek ezenfelül szezonális jellegzetességet is mutatnak: Pl. 2005. II. negyedévi felméréskor: a tervezett belépők egynyolcada kommunális szolgáltatási foglalkozású, nyolc százaléka felszolgáló volt (de a kilépések egytizede is). 2005. III. negyedévben a körzet munkáltatói által felvenni szándékozott munkaerő közel egynegyede park- és kertépítő, gondozó volt, ugyanakkor az eltávozók 15%-a is közülük került ki. 2005. utolsó negyedévi megkérdezésekor a már említett segédmunkás és varrónői foglalkozásokon felül az épületasztalos munkakörből eltávozók aránya egynyolcad.

A varrónők létszámmozgásait - 2005. II. negyedévi felmérés kivételével - egyaránt erős intenzitás jellemzi valamennyi megkérdezéskor (be/kilépések egytizede-egynegyede). 

 

A következő három hónapban létszámfelvétel elsősorban a feldolgozóiparban (a belépő létszám több, mint fele: 52,8%), a mezőgazdaságban (egyhatoda), a közigazgatásban (13,2%-a) a kereskedelem, javítás ágban (egynyolcada) és az építőiparban (3,5%-a), várható. A feldolgozóiparon belül fő létszámfelvevő az élelmiszeripar (a belépő létszám 29,2%-a), a textil, textília gyártás (13,9%-a) és a fafeldolgozás (6,3%-a). A munkáltatók létszám leadást hasonló területekről jeleztek, elsősorban feldolgozóiparból (a kilépők 62,3%-a), a közigazgatásból (egynegyede), a mezőgazdaságból (5,7%-a) és a kereskedelemből (9,4%-a). A feldolgozóiparon belül ugyanarról a három területről várható kilépés, ahol nagyobb felvételek esedékesek: a textil, textília gyártás (37,7%),  a fafeldolgozás (15,1%) és az élelmiszer, ital, dohány gyártás ágazatokból (9,4%) távoznak.

A közigazgatás gazdasági ágba tartozó önkormányzatok (önkormányzati intézmények) statisztikai állományába beletartozik - rövidebb-hosszabb ideig támogatott foglalkoztatás keretében alkalmazott – a közhasznú, közmunka, közcélú foglalkoztatás, ösztöndíjas pályakezdők létszáma, ezen gazdasági ág létszámbővülése nem a köztisztviselői létszámból adódik. Mind a felvétel, mind a kilépés egyszerű szakképzettséget nem igénylő foglalkozásra vonatkozik.

[3]( „A települési önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerő-paci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (továbbiakban együtt: önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető.”)  A mintában szereplő szervezetek 16,4%-a a közigazgatás ágba tartozik.  

Mindezt tovább árnyalja az elsődleges munkaerő-piacméretét, és annak valós létszám nagyságát.

 

 

 Míg a létszámfelvételek többsége három hónap múlva a kis-, és mikró vállalatoknál (a felvételek közel fele, egyharmada) következik be nagy valószínűséggel, a létszámfogyás többnyire a kis-, és középvállalkozásokat (a kilépők háromötöde, egyharmada) érinti. A kilépések legkisebb arányban a mikró vállalkozásokat érinti, a mintában szereplő egy nagyvállalat alapján nem vonható le következtetés. 

 

A bácsalmási munkáltatók létszám gazdálkodási várható trendje egy év múlva is – ugyan a három hónapos előrejelzésnél kisebb mértékű - emelkedést mutat.  A negyedéves munkaerőpiaci felmérés résztvevői egy év múlva 2,2%-kal szándékoznak emelni a jelen foglalkoztatási szintjükön, az általuk  várható létszám 2188 fő lesz. (Ez a jelenleginél három hónappal későbbre tervezett emelt létszámnál (44 fővel) ellenben kettő százalékkal lesz kevesebb.)

 

Várható létszámmozgások foglalkozásonként 2006 második félévére

 

A foglalkoztatás várható létszámmozgására a munkaügyi szervezetnek két típusú felmérésből, az évente (ősszel) lebonyolító rövid távú prognózis-felvétel, és a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján is van rálátása. Az éves felvétel eredménye szerint a munkaerővel kapcsolatos munkáltatói szándékok előrejelzése 2006. év végére szól, azon belül is féléves ütemezésben.

A legutóbbi felmérés (2005. ősz) alapján Bácsalmás munkaerőpiaci körzetből 18 munkáltató vett részt, a megyei megkérdezettek 6,3%-a. A gazdasági szervezetek egyaránt közel kétötöde a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, valamint a feldolgozóiparba sorolt egység volt, az utóbbin belül a textilipar dominanciája meghaladta a négytizedet.

A munkaadók által foglalkoztatottak létszáma 1480 fő, ahol a nagyobb (101-300 fősnél a 45,9%-uk;  a 301-500 fősnél a 22,0%-uk) és a kisebb (50 fő alattiaknál a 19,6%-uk) vállalkozásoknál dolgoztak  többségben a munkavállalók, a fennmaradók egynyolcada az 50-100 fős cégnél állt alkalmazásban.  

 

 

 

A bácsalmási körzetben megfigyelt munkáltatók egy szervezetre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási intenzitása 2005 évben és 2006. első félévében a megyeinél nagyobb, 2006. második felében alacsonyabb annál, ezen belül ugyan a felvételek aránya szerényebb.  Egyenleget vonva – a megyei átlagnál - a térség vállalkozásainak szélesebb körénél apadt a statisztikai létszám 2005-ben és 2006 elején, ez év második részében a megyei átlagot meghaladóan, többnyire azonos marad az állomány.

A különböző létszámmozgások míg az elmúlt évben a statisztikai létszám 4-11%-át érintették, az idén négy és három százalékig mozog. (Megjegyzés: a felmérés időszaka még 2005. ősze, az adatok az akkori várható előrejelzést tükrözik).

 

 

2006. második félévére a felmérés körzeti résztvevői, a munkáltatót - bármely okból – elhagyók közül 34 fő, a felveendők közül 43 fő foglalkozását nevesítették. Foglalkozás fajtánként csupán néhány jelenik meg, többségük varrónő (31-31 fő), akik egyaránt szerepelnek a keresleti-kínálati oldalon. Ezen felül a félév folyamán egyaránt kettő forgácsolót, egyéb mezőgazdasági foglalkozásút, három növénytermesztőt és négy mezőgazdasági erőgép-vezető, kezelőt szándékoznak felvenni, az utóbbiak közül kettőtől – év végéig - meg is válnak. 

A megfigyelt időszakokban szintén a varrónők körében volt hasonló nagyságrendű mozgás, ezen felül 2005. évben a megfigyelt cégeknél 29 baromfitartó-, tenyésztő felvétel történt, közülük 24-nek és 30 sertéstartó-, tenyésztőnek, valamint 2006 elején 18 park- és kertépítő, -gondozónak szűnt meg a munkaviszonya.  

Az azonos foglalkozásokban, szakmákban a különböző irányú létszámmozgások jelentős része a gazdaság szezonalitása, fluktuáció, minőségi munkaerő csere, határozott idejű munkaviszony megszűnés-keletkezés okaira vezethető vissza.  

(A foglalkozásonkénti kereslet-kínálat a 20. sz. mellékletben található)

 

 

III.3.4. A térségben foglalkoztatott munkaerő jelen, valamint 2010-ig várható összetétele

 

A „Bácsalmási Foglalkoztatási Partnerség” projekt keretében a kistérség Képzési Stratégiájának kidolgozásához a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ és a Bácsalmási Kirendeltség 2006 tavaszán saját kezdeményezésű felmérést végzett a helyi (Bácsalmás munkaerőpiaci körzetben) munkáltatók körében. Összesen 738 db szervezet felkeresésére került sor, amelyből 139 válaszolt, a válaszadási arány 18,8%-os. (A kérdőívet a 3. sz. melléklet tartalmazza.) A megkeresett szervezetek 48%-a egyéni vállalkozás, a többi (52%-a) vállalkozás: Kft, Bt. és egyéb szervezet, valamint intézmények voltak. A kiküldött kérdőívek közül 77 db (egytizede) kézbesíthetetlen volt, ebből az egyéni vállalkozások esetén az arány 16%-os, a többinél öt százalékos volt.

A visszaérkezett információ szerint a megkeresett vállalkozások (egyéni nélkül) közül 12 (3%-a) megszűnt.

A 139 választ adó munkáltató közül 41 egyéni vállalkozó (29,5%-a), a többsége vállalkozás: kft, Bt. és egyéb szervezet aránya 70,5%, az együttműködők válaszadási aránya az előbbieknél 11,6; az utóbbiaknál 25,5%-ot ért el. 

 

A foglalkoztatott munkaerő foglalkozási szerkezete

 

Az együttműködő 139 munkáltató összesen 1839 főt foglalkoztatott, közülük 1019 fő női (aránya 55,41%) és 820 fő férfi (aránya 44,59%)  munkaerő.

 

A felmérésben résztvevő cégekre jellemző foglalkoztatási nőtöbblet oka, lehet az általánosan kialakult alacsonyabb női bér és kereseti viszonyok, vagy a munkáltatók tevékenységéből adódó az egyes munkakörök nemekhez jobban kötődő szerkezetéből fakadó. Továbbá a népességre is nőtöbblet jellemző, valamint általában a vállalkozók esetében férfi túlsúly tapasztalható, amiből adódhat, hogy az alkalmazottak között a nők vannak többségben.

 

A dolgozók többsége (egyharmada) 46-55 éves, egynegyede 36-45 éves, közel egyötöde 26-35 éves. További 12%-uk az aktív korúak felső sávjához tartozik 56 év feletti, a fiatalok foglalkoztatási szerény részesedése a következő: az alkalmazottak 6,2%-a 16-20 és 5,1%-a 21-25 év közötti. Ez a sorrend minkét nemnél azonos.

A nők foglalkoztatási részaránya a megfigyelt kohorszban 26 és 50 év között magasabb, a férfiakénál. Ellenben 20 évnél fiatalabb és 56 évnél idősebb férfiak a nőknél nagyobb arányban állnak munkában. Ez egyrészt (mint általában az országban bárhol) összefügg a fiatalok tanulási, mielőbbi munkavállalási szokásaiban fellelhető változásokban, nemenkénti különbségekben, a továbbtanulási időtartam kitolódásával, az idősebbeknél pedig a nemenkénti eltérő a nyugdíjkorhatárral.

 

 

A megkeresett szervezetek válaszai alapján a körzet munkáltatóinál a dolgozók többsége (7,4%-a) segédmunkásként áll alkalmazásban. A tetszőleges mintában a válaszadók között túlsúlyban szerepelnek oktatási intézmények, ebből kifolyólag a foglalkozások hat százaléka általános iskolai pedagógus. Öt-öt százalékot tesz ki az eladók és textilipari foglalkozások részaránya, egyaránt három százalékot a szociális ápolók, gondozók és a takarító személyzet. A varrónők és az élelmiszergyártó, feldolgozók részesedése alig haladják az összes létszám kettő százalékát.

 

Nemenként a foglalkozások jellege eltérő, a „TOP 10 foglalkozás” között a nőknél inkább humán jellegű (pedagógus 9,6%, szociális gondozó 5,1%, óvónő 3,8%), és ügyintézői foglalkozások (könyvelő 3,3%, igazgatási ügyintéző 2,9%) dominálnak, az eladói (8,1%), a textilipari (6,1%), varrónői (3,9%), intézménytakarítói (4,9%), segédmunkás (3,3%) állásokban is jelentős női munkaerő dolgozik. A férfiak körében főleg a „két kezi” fizikai munka jellemző: segédmunka, (a férfi alkalmazottak közel egyhatoda), lakatos és autóbuszvezető (4-4%), pék (3,7%), mezőgazdasági erőgépvezető (3,5%).

 

Korcsoportonként nemenként vizsgálva a 16-20 év közötti nők körében az alacsonyabb végzettségű fizikai és kereskedelmi foglalkozások jellemzőek: anyagmozgatók, eladók, kereskedők, édesipari termékgyártók (saját korcsoportjukban foglalkoztatottak százalékában: 27, 23, 15%). A 21-25 éves korcsoportban megjelennek a diplomához kötött (pedagógus, közgazdász) és ügyintézői foglalkozások is. A magasabb kor években a nők egészére jellemző foglalkozások viszonylag egyenletes eloszlásban fordulnak elő.

A férfi 16-20, 26-35, 36-45, 46-55 éves alkalmazottak körében első helyen szerepelnek a segédmunkások (saját korcsoportjukon belül arányuk 7,9-39,4% között mozog), a 21-25 éves fiatal férfiak többsége (egyharmada) pékként dolgozik, a megfigyelt 56 évesek egytizede  oktató, nevelő. A férfiak összesített leggyakoribb foglalkozásai szintén fellelhetők az egyes korsávokban. (Részletes adatok a 21. sz. mellékletben.)

 

A munkáltatók foglalkoztatási és képzési szándékai az évtized hátra lévő részében

 

A felmérésben közreműködő munkaadók 35,3%-a 49 db (a szezonális foglalkoztatás nélkül) 2010-ig növelni kívánja a foglalkoztatást. Az esetek ütemezése (az igen választ adók százalékában) az alábbi: egy éven belül a cégek 44,9%-a, 1-3 éven belül 61,2%-a, s három éven túl a 16,3%-a tervezi. Az általuk jelzett létszámbővülés összesen 175 főt érint, ebből 82 fő (46,9%-a) 1 éven belül, 70 fő (40,0%-a) egy-három éven belül és 23 fő (13,1%-a) három éven túl kerül várhatóan a választ adó szervezetek állományába.

A várható felvételek összesen a jelenlegi létszám 9,5%-a, azon belül a részletezett évcsoportokban egyre kisebb részarányt tesz ki: az egy éven belül esedékesé 4,5%-a, három éven belül a 3,8%-a, és annál későbbié csupán 1,3%-a.  (Azért a jelenlegi létszámhoz történik a viszonyítás, mert ezen munkáltatók közül a jövőben csak néhány mérsékli létszámát, az is szerény mértékű. Lásd alább.)

 

A vállalkozások által tervezett összes létszámfejlesztés megnevezett főbb foglalkozásai között többségében (egynyolcada) a vállalkozások segédmunkásokat, eladókat (egytizede), lakatosokat (9%-a), kőműveseket (8%-a), kereskedőket (7%-a), bútorasztalosokat, gépésztechnikusokat (6-6%-a) szándékoznak felvenni, a többi megjelölt foglalkozás részesedése három százalék alatti. Ezen belül az egyes megfigyelt időszakokban a létszámfelvételek a következő foglalkozásokra irányulnak.

Egy éven belül az összeshez hasonló a felvételek foglalkozási összetétele, azonban a létszám nagyság eltérő: várhatóan a felveendők egyaránt 13%-a kőműves és bútorasztalos, 12%-a gépésztechnikus, 11-11%-a segédmunkás és eladó, egytizede lakatos munkakörökben talál majd munkát.

Egy-három év múlva elsősorban segédmunkások, eladók, kereskedők, lakatosok, festő-mázolók, kőművesek kerestetnek, a felvételre kerülők 16, 13-13, egyaránt  4%-a.

Későbbiekben (három éven túl) a kevés (23 fős) létszámfelvétel az előbbiektől részben eltérő foglalkozásokat takar: 4 fő szociális ápoló, 4 fő lakatos, 3 fő tehergépkocsi-vezető, 2 fő segédmunkás, 2 tűzoltó, 2 fő speciális oktató, nevelő a megnevezett tervezett létszámbővítések munkakörei.

 

A felmérés körében négy munkáltató (2,9%-a) öt esetben tervez a jövőben létszámcsökkentést, az érintett létszám is néhány fő: 9, főleg az is csak 1-3 év múlva, két fő (általános iskolai tanár, tanító) még később válna esedékessé. Az összes leépítendő foglalkozás többsége általános iskolai tanár, tanító (4 fő), kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások (3 fő), a fennmaradó egy-egy fő ipari, faipari foglalkozású és segédmunkás. A létszámcsökkenés okaként csupán három válasz érkezett, ezek a következők: a cég megszűnése, a termelés volumenének csökkenése és az általános iskolában a gyermeklétszám csökkenése. (A részletes adatokat a 22. sz. melléklet tartalmazza.)

 

A választ adó munkaadók 10,1%-ánál tapasztalható fluktuáció. A munkáltatók által megnevezett fluktuációval érintett (124 fő) foglalkozások többsége (héttizede) textilipari foglalkozás, négy százaléka segédmunkás, egyaránt 2,4 százaléka kőműves, autóbuszvezető, egyformán 1,6%-os gyakoriságú: az egyéb élelmiszergyártó-, feldolgozó; gyermek-, ifjúsági kisegítő; általános iskolai tanár, tanító;  festő, mázoló; lakatos; szociális ápoló; számviteli, pénzügyi ügyintéző. A fennmaradó létszám egy-egy főre vonatkozik, mely foglalkozások a következők: konyhai kisegítő; eladó; mosónő, vasalónő; könyvelő; óvónő; pék; postai, banki pénztáros. (A részletes adatokat a 23. sz. melléklet tartalmazza.)

 

A felmérés kapcsán megkérdezésre került a munkáltatók dolgozóinak belső képzési terve is, vagyis milyen belső képzést tartanak szükségesnek a meglévő alkalmazotti állomány továbbképzésére. A cégek 195 főre jelezték belső képzési szándékukat. (A részletes adatokat a 24. sz. melléklet tartalmazza.)

Ebből több mint háromötöde egy éven belül, közel egyharmada a közel jövőben, a fennmaradó nyolc százaléka három éven túl lenne aktuális. A munkaadók egy éven belül – 118 főre vonatkozóan - többnyire egyéb pénzügyi ügyintézőjük (15,3%-a), analitikus könyvelőjük (14,4%) folyamatos és aktuális tájékoztató képzésére tervezik a belső képzést. Továbbá a segédmunkásokat könnyűgépkezelőnek (16,9%), a gazdasági pénzintézeti ügyintézőket (10,2%) informatikai ismeretekre oktatnak, bútorasztalosok (8,5%) asztalos, kőművesek (5,1%) kőműves képzésen vesznek majd részt.

Egy-három éven belül kerülne sor (összesen 61 főt érintene) az általános iskolai tanárok, tanítók (12 fő: 19,7%) informatikai, 9 fő (14,8%) építőipari munkás FAM, 4 fő kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó alapfokú informatikai, 4 óvónő fejlesztő pedagógiai, 4 tűzoltó számára tűzoltó, kisgépkezelői tanfolyami képzésére (az utóbbiak aránya a közel jövőben  képzéssel érintettek egyaránt 6,6%-a).

Három év múltán a távolabbi időszakban  az általános iskolai tanárok, tanítók (5 fő) részére szintén informatikai, a gazdasági ügyintézőknek (5 fő) előírt szakmai képzések, óvónőknek (3 fő) német nemzetiségi, horvát nemzetiségi fejlesztő képzések állnak a megkérdezett szervezetek szándékában, az időszak alatt tervezett összes képzendő létszám 16 fő lesz. További foglalkozások körében egy-egy fő képzésére nyílik lehetőség, melyek a következők: raktárost tűzvédelmi szakvizsgára készítenek fel, analitikus könyvelőt könyvelői tanfolyamra, dajkát dajkaképzésre  küldenek. (A részletes adatokat a 25. sz. melléklet tartalmazza.)

 

S végül a bácsalmási munkaerőpiaci körzetben a szervezetek saját megítélésük alapján vállalkozásaik perspektíváját 2010-ig többségük (59%-uk) stagnálónak, 30,9%-uk fejlődőnek, s 10,1%-uk hanyatlónak vélte.

 

Összehasonlításul a Bács-Kiskun megyei munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos jövőbeli szándékairól, a vállalkozások gazdasági helyzetéről szóló  előrejelzésekről ezen anyagban tárgyalt néhány témához hasonló megtalálható a Bács-Kiskun megyei munkarőpiaci prognózis 2006 végéig című kiadványában, amely megtalálható a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ honlapján.  (www.bacsmmk.hu)

 

 

 

III. 4. A kistÉrsÉg jelenlegi fejlesztÉsi tervei, prioritÁsok, konkrÉt fejlesztÉsi elkÉpzelÉsek

 

 

III.4.1. Felső-Bácska, Bácsalmási kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja

 

Prioritások

 

A térség fejlesztésére a régió és a megye területfejlesztési koncepciójával összhangban a prioritások olyan főbb fejlesztési irányokat jelentenek, melyek keretét képezik a programnak és azokon belül az alprogramoknak.  A prioritások sorrendje nem jelent rangsort.

 

Alprogramok

 

A térség programjában megfogalmazott öt prioritás az alábbi alprogramok mentén valósítható meg. Ezen alprogramok időbeli ütemezésére nincsen szükség, a folyamatos megvalósítás hozza meg a várt eredményt.

 

Intézkedések

A prioritások, és alprogramok megvalósítását szolgáló beavatkozási területek.

 

Aláhúzottan szerepelnek azon alprogramok, illetve intézkedések, amelyeket a kistérség kiemelten fontosnak tart, illetve a közeljövőben megvalósítását tervezi.

 

1. prioritás: A mező-, erdő-, vad- és halgazdálkodás fejlesztése, valamint az élelmiszergazdaság fenntarthatóságát, piaci versenyképességét javító beruházások

 

1.1.           alprogram: A mezőgazdasági struktúra fejlesztése, átalakítása, versenyképességének növelése

intézkedések:

1.1.1.           Gép és egyéb technológiai fejlesztés, korszerűsítés

1.1.2.           Építési beruházások, felújítások

1.1.3.           Ültetvénytelepítés

1.1.4.           Üzemi és birtokviszonyok rendezése, racionalizálása, fejlesztése

1.1.5.           Fiatal gazdálkodók támogatása

 

1.2.         alprogram: Környezettudatos (öko-, bio-) gazdálkodás kialakítása, fejlesztése

intézkedések:

1.2.1.                     Technológia fejlesztése

1.2.2.                     Extenzív termelési technológiák kidolgozása

 

1.3.         alprogram: Az élelmiszer feldolgozás modernizálása, az agrártermékek feldolgozottsági fokát, hozzáadott értékét növelő, piacra jutását segítő fejlesztések

intézkedések:

1.3.1.                     Nagy biológiai értékű szaporítóanyag előállítása

1.3.2.                     Az elsődleges termék előállítást követő, helyi vertikumok kialakítása

1.3.3.                     Tájjellegű termék-előállítás

1.3.4.                     Technológiai fejlesztések

1.3.5.                     Marketingfejlesztés

1.3.6.                     Tárolás, raktározás, helyi piacok, logisztikai rendszerek fejlesztése

 

1.4.         alprogram: Termékminőség biztosítása, javítása, eredet-megjelölés támogatása

intézkedések:

1.4.1.                     Termékbiztosítási rendszerek bevezetése, fejlesztése (ISO, HACCP…)

1.4.2.                     Eredet-megjelölés támogatása

1.4.3.                     Élelmiszerbiztonság követelményeinek való megfelelés

1.4.4.                     Állategészségügyi, -jóléti intézkedések megvalósítása

 

1.5.      alprogram: Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

intézkedések:

1.5.1.                     Öntözőrendszerek fejlesztése

1.5.2.                     Útfejlesztések

1.5.3.                     Vállalkozások energiaellátásának fejlesztése

 

1.6.      alprogram: Termelői csoportok kialakítása

intézkedés:

1.6.1.                     Együttműködés, összefogás szintjének növelése

(TÉSZ, BÉSZ, erdőtulajdonos társaságok, gépkörök, hegyközség, stb.)

 

2. prioritás: Vidéki jövedelemszerzés céljából a gazdasági szerkezet módosítása, korszerűsítése – alternatív tevékenységet jelentő fejlesztések – és ezek infrastruktúrájának kiépítése

 

2.1.         alprogram: Kiegészítő (helyi jellegű) gazdasági tevékenységek fejlesztése

intézkedések:

2.1.1.                     Helyi adottságokhoz illeszkedő, speciális mezőgazdasági termékek előállítása

2.1.2.                     Alternatív növény- és állatfajok, fajták termelése, tenyésztése

2.1.3.                     Mezőgazdasági területek erdősítése

 

2.2.         alprogram: A foglalkoztatást és az esélyegyenlőséget biztosító feldolgozó, szolgáltató tevékenység fejlesztése

intézkedések:

2.2.1.                     Helyi üzemek létrehozása a településeken

2.2.2.                     Bedolgozói, műszaki ellátó rendszer kialakítása, hálózat létrehozása

 

2.3.         alprogram: A térség kézműves hagyományainak felelevenítése, a foglalkoztatás növelése

intézkedések:

2.3.1.                     A régi műhelyek bővítése és új műhelyek kialakítása

2.3.2.                     Kézműves tevékenység folytatásához szükséges eszközfejlesztés

2.3.3.                     Termékek értékesítésének megszervezése, tevékenységek bemutatása, közös marketing megvalósítása

 

2.4.         alprogram: Turizmus fejlesztése, vonzerők fejlesztése, fogadóképesség javítása

intézkedések:

2.4.1.                     A turizmus céljára hasznosítható infrastruktúra létrehozása, korszerűsítése

2.4.2.                     Turisztikai információs központ és hálózat létrehozása

2.4.3.                     Turisztikai programcsomagok kifejlesztése, koordinációja

2.4.4.                     Gyógy- és termálturizmus fejlesztése

2.4.5.                     Falusi és tanyai turizmus feltételeinek megteremtése

2.4.6.                     Lovas turizmus összehangolt fejlesztése, létesítményeinek hálózatszerű kialakítása

2.4.7.                     Ökoturizmus feltételrendszerének kialakítása

2.4.8.                     A bor-, gasztronómiai turizmus fejlesztése, helyi adottságokra épülő rendezvényturizmus rendszerének kialakítása

2.4.9.                     A térségi turizmus minőségi feltételeinek, képzési és marketing programjának kialakítása

 

3. prioritás: A térség környezeti állapotának javítása, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás megvalósítása, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programnak való megfelelés

 

3.1.   alprogram: Környezetbarát mezőgazdasági termelés

         intézkedés:

3.1.1.                     NAKP célkitűzéseinek megvalósítása

 

3.2.         alprogram: Természeti, táji értékek megőrzése

intézkedések:

3.2.1.                     A természetvédelmi területek és pufferzónáik gazdálkodásának, földhasznosításának extenzív átalakítása

3.2.2.                     Természetvédelmi területek revitalizációja, a gyenge termőhelyi adottságú területek termeléséből való kivonása, és természetvédelmi célú hasznosítása

 

3.3.         alprogram: Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek hasznosítása és ártalommentes elhelyezése

intézkedések:

3.3.1.                     Nagy tömegű energianövények (megújuló energiaforrás), mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek energetikai hasznosítása

3.3.2.                     Szerves hulladékok, iszapok és hígtrágyák komposztálása és tápanyagpótlásként történő hasznosítása

3.3.3.                     Mezőgazdasági és élelmiszeripari szennyvizek kezelése és öntözéses hasznosítása

3.3.4.                     Veszélyes mezőgazdasági hulladékok kezelése

 

3.4.         alprogram: Vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme, közcélú vízgazdálkodási művek helyzetének javítása

intézkedések:

3.4.1.                     Vízhiányos területeken vízpótló rendszerek megépítése

3.4.2.                     Ár- és belvízvédelmi programok megvalósítása

3.4.3.                     Távlati vízbázisok mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása

3.4.4.                     Víztakarékos vízhasználati technológiák elterjesztése

 

4. prioritás: Humán erőforrás fejlesztése

 

4.1.      alprogram: Szakképzés, szaktanácsadás fejlesztése

intézkedések:

4.1.1.                     A szakképzés rendszerének fejlesztése, feltételeinek megteremtése

4.1.2.                     Szaktanácsadói, szakmai továbbképzési és átképzési rendszer kiépítése és működtetése

4.1.3.                     A térség szakmai intézményeire, főiskolájára és szakközépiskoláira alapozott kutatás-fejlesztési programok a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés érdekében

4.1.4.                     Felső-, közép- és alapfokú, valamint az élethosszig tartó képzési programok kidolgozása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozására, az uniós csatlakozáshoz szükséges ismeretanyag elsajátítására

 

4.2              alprogram: Információs rendszer kiépítése

intézkedés:

4.2.1.   Kistérségi információs központok létrehozása, térségi fejlesztési ügynökség

alapításának támogatása

 

4.3              alprogram: Közösségfejlesztő programok

intézkedés:

4.3.1.                     Egészségmegőrző és rehabilitációs programok kidolgozása

4.3.2.                     Közösségfejlesztő programok (LEADER+) megvalósítása, a civil szervezetek erősítése, az emberek érdekérvényesítő képességének fokozása

 

5. prioritás: A vidéki kulturális örökségek megőrzése, védelme, a települések megújítása

 

5.1.     alprogram: A vidéki kulturális örökség megőrzése, a települések épített örökségének megújítása

intézkedések:

5.1.1.                     A soknemzetiségű térség, gazdálkodási, néprajzi, nyelvi és kulturális hagyományainak megőrzése

5.1.2.                     A szülőföldhöz való kötődést elősegítő közösségi kezdeményezések támogatása, hagyományok újraélesztése, a település teljes lakosságát érintő, hagyományteremtő rendezvények szervezése

 

5.2.     alprogram: Táji elemek, értékek védelme

intézkedések:

5.2.1.                     A kulturális örökség építészeti emlékeinek helyreállítása és értékmegőrző funkció biztosítása

5.2.2.                     A települések közterületeinek, intézményeinek, közösségi létesítményeinek megújítása, fejlesztése, multifunkciós kialakítása

5.2.3.                     A települési környezet, táji elemek védelme, a lakókörnyezet minőségének javítása, a lakhatóság körülményeinek javítása

 

Forrás: Felső-Bácska, Bácsalmási kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja 2004. Készítették a Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége (FEBÖSZ) munkatársai, és megbízott külső szakértők. 31-38. oldal

 

 

III.4.2. Bácsalmás és térsége gazdaságfejlesztési programja, illetve Bácsalmás gazdaságfejlesztési programja

 

 

Stratégiai célkitűzések:

A program keretében megtörtént Bácsalmás város és környezetének jövőbeni fejlődését meghatározó tényezők alapos feltárása, minden adottságra, a gazdasági – társadalmi - környezeti összefüggésekre rámutató helyzetelemzés elkészítése. Ehhez kapcsolódóan került megfogalmazásra a város gazdaságfejlesztésének jövőképe, a célok és feladatok, valamint ezek prioritás-rendszere, a reális jövőképhez rendelt célrendszer.

 

Stratégiai programok:

A reális jövőképhez rendelt célrendszernek megfelelő, a fejlesztés beavatkozási területeit és területi leképeződéseit, és az ehhez kapcsolható programok főbb tartalmi elemeit tartalmazza.

 

Operatív programok/Egyedi projektek

A célkitűzések, és stratégiai programok tartalmi elemeinek megadását jelentik, a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források hatékony felhasználásának megalapozása, illetve tervezése érdekében.

 

Aláhúzottan szerepelnek azon operatív programok, illetve egyedi projektek amelyeket a kistérség kiemelten fontosnak tart, illetve a közeljövőben megvalósítani tervez.

 

 

1.            Stratégiai cél: A határmenti együttműködési szerepkör erősítése kistérségi viszonylatban

 

1.1.  Stratégiai program: Vállalatok közötti együttműködések erősítése

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Információtechnológiai fejlesztések támogatása

-          Konferenciák támogatása

-          Termékbemutatók támogatása

 

1.2.  Stratégiai program: Infrastruktúra fejlesztési projektek létrehozása

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Úthálózati projektek fejlesztése, támogatása

-          Vasúthálózati projekt fejlesztése, támogatása

-          Szennyvízkezelés fejlesztése

-          Öntözés (mezőgazdasági csatornarendszer) reorganizációjának támogatása

 

1.3.      Stratégiai program: Európai Uniós technológiai képzési kistérségi központ kialakítása

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Munkaerőpiaci igényeknek megfelelő felsőoktatási képzés támogatása

-          Európai közigazgatási képzés támogatása

 

1.4.       Stratégiai program: A Schengeni egyezményből fakadó előnyök kiaknázása Román, Szerb és Magyar viszonylatban

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Közvámraktár kialakítása

-          Logisztikai tevékenységek támogatása

-          Csomagolás, továbbfeldolgozás tevékenységi kör támogatása

 

2.            Stratégiai cél: A mezőgazdasági szektor átalakítása

 

2.1. Stratégiai program: Közép-, és felsőfokú képzési programok indítása

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Biogazdálkodási képzési program támogatása

-          Vidékfejlesztési szakirányú felsőfokú képzés (tanfolyam) támogatása

 

2.2. Stratégiai program: Tervezés, projektmegvalósítás, programozás támogatása

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Vidékfejlesztési program térségi összefüggéseinek kidolgozásában vezető szerep vállalása

-          Egyedi agrár – környezetvédelmi projektek támogatása (lobbymunka)

 

2.3.      Stratégiai program: Mezőgazdasági, élelmiszeripari termékbemutatók támogatása

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Hungarikumok (pl.: Borok) termékbemutatójának támogatása

-          Exportorientált élelmiszeripari termékek bemutatóinak támogatása

 

3.            Stratégiai cél: Az oktatás és a képzés fejlesztése

 

3.1. Stratégiai program: Kistérségi integrált oktatási – képzési koncepció megalkotása

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Adatrendszer, elemzés létrehozásának támogatása

-          Képzési koncepció megalkotásának támogatása

 

3.2.      Stratégiai program: Szakirányú át-, tovább-, és szakképzési programok igényfelmérés alapján történő beindítása

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Igényfelmérés támogatása

-          Az egyes Programok támogatása

 

3.3.         Stratégiai program: Együttműködések létrehozása felsőoktatási intézményekkel, technológiai központokkal (EU)

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Konferenciák támogatása

-          Együttműködések támogatása, helybiztosítás

 

4.            Stratégiai cél: Helyi igazgatási modernizáció fejlesztése

 

4.1. Stratégiai program: Feladat-ellátási koncepció alkotása, városháztartási reform megvalósítása

Operatív programok/Egyedi projektek:

-          Adatrendszer, elemzés létrehozása

-          Kistérségi szolgáltató iroda működtetése

-          Új típusú feladat-ellátási normák létrehozása, "városi kincstár modell" meghonosítása, feladat kontrolling rendszer kiépítése

 

Forrás:

Bácsalmás és térsége gazdaságfejlesztési programja, Készítette: EXCELLENCE Rt.,78-105. oldal

Bácsalmás gazdaságfejlesztési programja 2004., Készítette: EXCELLENCE Rt., 97-114. oldal

 

 

III.4.3. Bácsalmás Kis-régiós Területfejlesztési és Önkormányzati Társulás felzárkóztatási fejlesztési programja

 

A pozitív jövőképre, valamint az abból levezethető misszióra támaszkodva ki kell jelölni azokat a célkitűzéseket, amelyek megalapozzák a kistérség fejlődését biztosító fejlesztési prioritásokat.

 

A kistérség missziójának négy kulcsfontosságú tényezője: 1.) a kistérségben élők életkörülményei tartós javítása, 2.) a kistérség belső erőforrásaira építő fejlesztés, 3.), fenntartható erőforrás gazdálkodás, valamint 4.) az egyenlő esélyek biztosítása a kistérség teljes területén.

 

Stratégiai célok:

  1. A kistérség adottságaira támaszkodó versenyképes termelőszektor megteremtése
  2. A térség leszakadásának megállítása, színvonalas életfeltételek biztosítása annak teljes területén
  3. A kistérségi kohézió erősítése, a térségi identitástudat elmélyítése, felkészülés az Európai Unió támasztotta kihívásokra

 

Aláhúzottan szerepelnek azon különös célok, illetve intézkedések, amelyeket a kistérség kiemelten fontosnak tart, illetve a közeljövőben megvalósítani tervez.

 

Fejlesztési prioritások:

 

I. prioritás – Gazdaságfejlesztés

Különös célok:

I./1. Beszállítói hálózatok kialakítása, a KKV-k megerősítése

Intézkedések:

I/1.1 Innováció támogatása

I/1.2 Termelői infrastrukturális fejlesztések támogatása

I/1.3 Beszállítói hálózatok létrehozása

I/1.4 Befektetésösztönzés

I./2. A turisztikai kínálat megteremtése

I/2.1. Turizmus fejlesztési koncepció és marketing terv készítése

I/2.2. Turisztikai kínálat megteremtése

I./3. A szolgáltató szektor megerősítése

I/3.1 Szolgáltatások választékának és minőségének fejlesztése

I/3.2 Színvonalas vendéglátóipari szolgáltatások kialakítása

 

II. prioritás – Mezőgazdaság fejlesztése

Különös célok:

II./1. A mező- és élelmiszergazdaság fenntarthatóságának, piaci versenyképességének javítása

II/1.1 A mezőgazdasági tevékenység fenntarthatósága, a termelés korszerűsítése és a versenyképesség javítása

II/1.2 A mezőgazdasági és halászati termékfeldolgozás és biztonságos élelmiszer-előállítás

II/1.3 A piaci versenyképesség javítása

II./2. Agrárszerkezet átalakítása

II/2.1 A természeti adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása

II/2.2 Földhasználat és tulajdonviszonyok fejlesztése

II/2.3 Fiatal gazdálkodók támogatása

II./3. A térség ökológiai állapotának megőrzése és javítása, a természeti erőforrás-gazdálkodás megvalósítása

II/3.1 A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program helyi viszonyokra történő alkalmazása

II/3.2 Agrár-környezetgazdálkodást, környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló egyéb fejlesztések támogatása

II./4. Mezőgazdaság alapú vidékfejlesztés

II/4.1 A mezőgazdasághoz és a vidékhez kötődő gazdasági potenciál fejlesztése

II/4.2 A mezőgazdasághoz és a vidéki térséghez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése

II/4.3 Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi- és szellemi örökségének védelme és megőrzése

II/4.4 LEADER+

II./5. Humán erőforrás fejlesztése

II/5.1. Szakmai képzés és átképzés támogatása

 

III. prioritás – Műszaki infrastruktúra és a környezetvédelem fejlesztése

Különös célok:

III./1. Minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése

III/1.1 A közúthálózat fejlesztése

III./2. Fejlett környezetvédelmi infrastruktúra megteremtése

III/2.1 A komplex hulladékgazdálkodás teljes vertikumának kiépítése, illetve bevezetése

III/2.2 A levegőszennyezések és zaj- rezgésterhelések mérséklése

III./3. A vízi közművek infrastruktúrájának modernizálása és kiépítése

III/3.1 Az egészséges ivóvízellátás teljes körű megteremtése a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben előírtak szerint 2006, illetve 2009-ig.

III/3.2 Szennyvízcsatorna hálózatok kiépítése illetve bővítése, hatékony szennyvíztisztító hálózat létesítése

III/3.3 A belvízvédelem fejlesztése

III./4. Alternatív energiaforrások kistérségi szintű hasznosítása

III/4.1 A megújuló energiaforrásokat hasznosító megoldások arányának növelése

 

IV. prioritás – Humánerőforrás fejlesztése

Különös célok:

IV./1. Az oktatási, képzési intézményrendszer megerősítése, az egész életen át tartó tanulás és ismeretszerzés biztosítása

IV/1.1 Az alap- és középfokú oktatási rendszer fejlesztése

IV/1.2 A szakképzés, valamint az át- és továbbképzés feltételeinek biztosítása

IV/1.3 Az egész életen át tartó tanulás lehetőségének kialakítása

IV./2. A lakosság egészségügyi-szociális helyzetének javítása

IV/2.1 Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

IV/2.2 Az egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, illetve a szociális ellátórendszer javítása

IV./3. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása

IV/3.1 A nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségének biztosítása

IV/3.2 Különböző okok miatt hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának segítése

IV/3.3 A munkanélküliség kezelése, csökkentése

IV./4. A kulturális hagyományok ápolása

IV/4.1 A lakosság műveltségi és kulturális színvonalának emelése, a helyi örökség védelme

IV./5. A civil szervezetek térségi szerepének megerősítése

IV/5.1 Civil szervezetek támogatása

 

V. prioritás – Határmenti kapcsolatok fejlesztése

Különös célok:

V./1. Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése

V/1.1 Határon átnyúló ipari park és logisztikai központ létrehozása

V./2. Közös infrastrukturális fejlesztések megvalósítása

V/2.1 Határon átnyúló infrastrukturális fejlesztések megvalósítása

V/2.2 Határon átnyúló vasúthálózat újjáépítése

V./3. A határmenti települések közötti kulturális és cserekapcsolatok fejlesztése

V/3.1 Határmenti települések, intézmények, szervezetek testvér-, csere- és szomszédsági kapcsolatainak ösztönzése.

 

VI. prioritás – Szektorsemleges területek fejlesztése

Különös célok:

VI./1. Kistérségi Szolgáltató Iroda létrehozása

VI/1.1 Kistérségi Szolgáltató Iroda létrehozása

VI./2. Komplex infokommunikációs fejlesztések megvalósítása

VI/2.1 Kistérségi infokommunikációs stratégia megalkotása

VI/2.2 A kistérség informatikai infrastruktúrájának fejlesztése

VI/2.3 Kistérségi portál és kommunikációs hálózat létrehozása

VI/2.4 Közösségi elérési helyek fejlesztése

VI./3. Kistérségi befektetés ösztönzés és a térségmarketing fejlesztése

VI/3.1 Térségmarketing fokozása

VI/3.2 Kistérség lakosságának felkészítése az EU-csatlakozás kihívásaira

 

Forrás: Bácsalmás Kis-régiós Területfejlesztési és Önkormányzati Társulás felzárkóztatási fejlesztési programja, 2003. július; Készítette: EXCELLENCE Rt., Koncepció 45-75. oldal, Stratégiai program 19-21. oldal, 28-31. oldal, 42-44. oldal, 52-55. oldal, 61-62. oldal, 69-71. oldal.

 

III.4.4. Kistérségi szociális felzárkóztató program

 

A programban foglalt helyzetelemzésekből és az önkormányzatok által kidolgozott projektekből az alábbi prioritások mentén válhat hatékonnyá a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatása és a területi egyenlőtlenségek mérséklése:

 

I.                   prioritás: A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő szociális ellátórendszer kialakítása és működtetése a településeken.

 

II.                prioritás: A meglévő ellátási formák tárgyi feltételeinek javítása, a helyi igényekre reflektáló szolgáltatások beindítása.

 

Az I. és II. számú prioritáshoz kapcsolódó alprogramok:

 

I/1. és II/1. számú alprogram - a szociális étkeztetés hiányzó feltételeinek megteremtése

I/2. és a II/2. számú alprogram - a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása és fejlesztése

I/3. és II/3. számú alprogram - idősek nappali ellátását biztosító intézmények kialakítása, bővítése, korszerűsítése

I/4. és a II/4. számú alprogram - idősek bentlakásos otthonainak kialakítása és működésének fejlesztése

I/5. és II/5. számú alprogram - a szakellátási formák feltételeinek megteremtése

I/6. és II/6. számú alprogram - szociális alapellátás műszaki infrastruktúrájának fejlesztése

 

 

III.             prioritás: A településeken kialakítandó új szolgálatok létrehozása, illetve a meglévő szolgáltatások bővítéséhez, azok magas színvonalú működtetéséhez a személyi feltételek biztosítása .

 

A III. számú prioritáshoz kapcsolódó alprogram:

 

III/1. számú alprogram - a különböző alap- és szakellátásokhoz kapcsolódóan a szolgálatok megfelelő működtetéséhez szükséges személyi feltételek megteremtése

 

Forrás: Kistérségi szociális felzárkóztató program 2003, 56-62. oldal

 

 

III.4.5. A Bácsalmási Kistérség Turisztikai Koncepciója

 

 

Alapcél

A kistérség idegenforgalma a fenntartható fejlesztés keretében járuljon hozzá a helyi gazdaság diverzifikációjához, segítse annak versenyképességét. A turizmus váljék hosszú távon a kistérség gazdasági növekedésének katalizáló tényezőjévé.

 

Turisztikai célok:

v     a turizmus meghonosítása a térségben

v     minél nagyobb vendégforgalom elérése

v     piaci részesedés növelése

v     tartózkodási idő növelése

v     a turisztikai szezon meghosszabbítása

v     minőségi szolgáltatások biztosítása

v     komplex termékcsomag kialakítása

v     megfelelő turisztikai környezet megteremtése

 

Gazdasági célok:

v     munkahelyek teremtése

v     kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek bővítése

v     turisztikai vállalkozások és egyéb kapcsolódó szolgáltatások jövedelmének növekedése

v     önkormányzati bevételek emelése, vagyonnövekedés

 

Egyéb célok:     

v     a térség sajátos arculatának kialakítása

v     nemzetközi kapcsolatok bővítése

v     tradíciók, kulturális emlékek ápolása

v     a lakosság lokálpatriotizmusának növelése

 

Projekt javaslatok:

2. 4. 1. Aktív turizmus fejlesztése

-          Kerékpáros turizmus

-          Lovas turizmus (lovastúra és tereplovaglás; gyógylovaglás; lovasbemutató, lovagoltatás és lovaskocsikázás)

-          Horgászturizmus

-          Vadászturizmus

2. 4. 2. Ökoturizmus fejlesztése

4. 3. Rendezvények a műemléki és kulturális turizmus fejlesztésével

2. 4. 4. Információ ellátottság fejlesztése

2. 4. 5. Marketing tevékenység fejlesztése

-          Kiadvány készítése

-          CD, videófilm megjelentetése

-          Dél-Alföldi Marketing Igazgatóság közreműködésének igénybevétele az elosztási csatornán

-          Internetes megjelenés

-          Személyes értékesítés

-          Arculati elemek kialakítása és meghonosítása

-          Egységes megjelenés, falukép

 

Forrás: A Bácsalmási Kistérség Turisztikai Koncepciója 2005. január; Készítette: Felső-Bácskai Térség- és Gazdaságfejlesztési Kft.; 42., 44-58. oldal

 

 

 

IV. KistÉrsÉgi KÉpzÉsi StratÉgia (KKS)

 

 

IV. 1. A kistérségi helyzetelemzésen alapuló megállapítások

 

A bácsalmási statisztikai kistérség nyolc településből áll, melyből csupán egyetlen egy a város, Bácsalmás. Az összes lakónépesség száma 2004. év végén 18294 fő, folyamatosan – 3 év alatt 2,5%-kal - csökkenő. A lakosság valamivel több, mint 40%-a él a térség egyetlen városában, a népesség azonban itt is fogyó. A kistérség öregedő tendenciát mutat, legnépesebb korosztálya a 45-49 (7,8%), 50-54 (7,3%) és az 55-59 (7,1%) éveseké, mely a tanulási hajlandóság vizsgálatának eredményei kapcsán bír különös jelentőséggel, hiszen ezek a csoportok mutattak a legkisebb aktivitást a képzési hajlandóság terén. Az összevont életkor csoportok utóbbi két évben történt változását vizsgálva megállapítható, hogy a bácsalmási kistérségben nagyobb gyermek népesség (száma a 2005. év elején 2891 fő) fogyás (3,7%-os) jellemző. Mindezekkel egyidejűleg az aktív korúak száma (a 2005. év elején 12038 fő) némileg növekedett.

 

A 2001-es népszámlálás alapján a kistérség lakosságának átlagos végzettségi szintje a megyeinél alacsonyabb.  Részletesebben vizsgálva az is megállapítható, hogy a bácsalmási kistérség iskolázottsági szintje alatta marad a megyei átlagnak. A 10 évnél idősebb népesség körében vizsgálva az általános iskola első osztályát be sem fejezőknek az azonos korú népességhez viszonyított aránya magasabb, mint a megyében általában, a legalább nyolc osztályt, középiskolát végzetteké, valamint a diplomásoké kevesebb annál.  A főbb korcsoportonként és iskolai végzettség szintenként a megfelelő korúak százalékában mért mutató tanúsága szerint, a nők iskolázottsági szintje a férfiakénál is kedvezőtlenebb, a diplomások kivételével.

Legnagyobb végzettségi hátrány a megyeihez képest, az érettségivel rendelkező 18 életévüket betöltött lakosság körében tapasztalható.

 

A foglalkoztatottak megyéhez viszonyított rendkívül alacsony iskolázottsága a népességével hasonló képet mutat. Ezek szerint a középiskolával (érettségi nélküli szakmai oklevéllel és érettségivel együtt), és a diplomával rendelkezők aránya a megyei átlagnál alacsonyabb. Az általános iskola 8 osztályát kijárt jelenleg dolgozók részaránya a térségben magasabb, mint a megyei átlag. Az ennél alacsonyabb iskolázottságú foglalkoztatottak hányada azonos.

A 2001-es népszámláláskor a bácsalmási kistérségben foglalkoztatottak többsége (több, mint egyharmada) érettségi nélküli szakmai oklevéllel bír (számuk 1690 fő), háromtizede (1510 fő) nyolc általánost végzett, közel egynegyedének (1227 fő) legmagasabb végzettsége az érettségi. A foglalkoztatottak egytizedet meghaladó része felsőfokú végzettségű (1227 fő).

 

Ezekhez a meglehetősen negatív mutatókhoz társulnak a tanulási hajlandóság vizsgálata során kapott eredmények, mely szerint az alacsony, sok esetben elavult iskolai végzettség mellett az itt élők nem is igen kívánnak tanulni, tovább-, illetve átképezni magukat. Az adatokból úgy tűnik a képzés a kényszerpályán mozgók esetében kerül elsősorban elő, mint megoldási lehetőség. Az itt élő lakosságban (sem?) tudatosult még igazán, hogy az egész életen át tartó tanulás a munkahely megtartás, illetve megszerzés első számú eszköze.

Szerencsére nem csak a képzés felvállalása, de az attól való kifejezett elzárkózás is viszonylag alacsony, tehát keresni lehet és kell azokat a megoldásokat, melyek a bizonytalankodók, a képzés elvégzését feltételhez kötők táborát megmozgatja.

 

Ehhez a kistérségen belül Bácsalmás város központi szerepe (mind a népesség, mind az elérhetőség szempontjából) kézenfekvőnek tűnik, amit alátámaszt az is, hogy a közlekedési nehézségek csupán elenyésző jelentőséggel szerepeltek a képzés elvégzését kizáró tényezők között.

 

Sokkal nagyobb problémát jelent viszont az a tény, hogy a térség lakossága öregedő, a legnagyobb létszámot a 45 év felettiek adják az aktív korú lakosság körében. A tanulási hajlandóság tekintetében viszont éppen ez a korosztály volt a legkevésbé mozgósítható.

El kell azonban mondani, hogy mint a megyében általában itt is magas az alacsony iskolai végzettséget igénylő segéd, vagy betanított munkák aránya. Ennek megváltoztatására betelepülő, vagy a térségben kifejlődő szakmunkát igénylő vállalkozások – évek óta tapasztalható - hiányában jelenleg nem látszik reális lehetőség. A térség természeti erőforrásokban szegény, ehhez párosul még a rossz infrastruktúra, valamint a szerb határ jelentette korlátok (gyakorlatilag nem jellemző – a ’80-as évek végéhez képest - az észak déli átmenő forgalom a térségen keresztül). Ezek a tényezők rányomják bélyegüket a gazdasági környezetre és a lehetőségekre, illetve kérdésessé teszik a jól képzett munkaerő szükségességét, illetve annak mértékét. 

 

A fenti észrevételeket erősítik az alábbi tény adatok is.

A bácsalmási térség alapvetően mezőgazdasági dominanciájú. Ezt mutatja a foglalkoztatottak gazdasági ág szerinti megoszlása is. E szerint a mezőgazdaság aránya a megyei átlagnál 11,9%-ponttal magasabb, ellenben az ipar, építőipar részesedése  kissé, a szolgáltatás jellegű ágaké jelentősen alacsonyabb annál. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 2001-ben a térségben foglalkoztatottak több, mint egynegyedének (1285 főnek) adott kenyér kereseti lehetőséget, közel egyharmadát (1437 főt) az ipar, építőipar látta el munkával, a fennmaradó 45,8% (2302 fő)  a lakosság szolgálatában tevékenykedett. Összességében a foglalkoztatottak többsége (35,5%-a 1782 fő) a bácsalmási térségben ipari, építőipari; 14,2%-a (711 fő) szolgáltatás jellegű munkát végzett, 13,5%-a (678 fő) valamely más  foglalkozást gyakorolt. A térségben 671 vezető dolgozott még 2001-ben (aránya 13,4%), szellemi munkakörben 669 főt alkalmaztak (13,3%), a többi (egytizede) mezőgazdasági dolgozó volt  (513 fő). 

 

A kistérség nem rendelkezik szakközépiskolával, egy gimnázium és 8 általános iskolai feladatellátó hely működik, de a szomszédos kistérségek jól kiegészítik a hiányzó potenciálokat. 

 

A demográfiai folyamatoknak megfelelően az általános iskolai tanulók száma jelentősen csökkent, a 2004. évben ezer lakosra mindössze 87 általános iskolai tanuló jutott, míg előző évben 90. Középfokú intézmények hallgatóinak mutatószáma a megfigyelt években (még!) nem változott a kistérségben (15).

 

A képzés, mint kitörési lehetőség a térség nehéz gazdasági, munkaerő-piaci helyzetéből bizakodásra adhat okot, de semmiképpen sem nevezhető megnyugtatónak. A múltbéli tanulási hajlandóság még jó alapot adhat, hiszen csaknem minden második megkérdezett ember részt vett már valamilyen át/továbbképzésen. Ebből azt olvashatjuk ki, hogy amennyiben a környezeti feltételek azt szükségessé teszik, úgy a lakosság jelentős része hajlamos képzésekben részt venni. A jövőben azonban nagyon kevesen gondolják úgy, hogy biztosan nekivágnának a tanulásnak, a könnyebb és eredményesebb boldogulás reményében.

 

A jövőbeli tanulási hajlandóság az összes értékelhető válaszadóra vetítve

 

Korcsoport

Nem

Feltételekkel

Igen

Összesen

 

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

16-20

7

2,6

17

6,4

4

1,5

28

10,5

21-30

17

6,4

49

18,4

15

5,6

81

30,5

31-40

8

3,0

47

17,7

11

4,1

66

24,8

41-50

11

4,1

29

10,9

17

6,4

57

21,4

51-60

17

6,4

14

5,3

2

0,8

33

12,4

61-65

1

0,4

0

0,0

0

0,0

1

0,4

összesen:

61

22,9

156

58,6

49

18,4

266

100,0

 

A népesedési mutatók és ezzel egybehangzóan az iskolák által megadott adatsorok is azt mutatják, hogy az általános iskolából kikerülők száma, vagyis a képzési piac potenciális vevőköre a következő években 2010-ig folyamatosan 2-3%-ot csökkenni fog.

A 2001-2006 közötti időszak adatai alapján a kistérségben tanuló általános iskolások közel fele (46-49 %) a Bácsalmás-Mátételke Intézményfenntartó Társulás Vörösmarty Mihály Általános Iskolájában tanul. Az adatok alapján a 2007-2010 közötti időszakban tovább növekszik a bácsalmási iskola súlya 52 %-ra. A tanulók másik fele a kistérség fennmaradó 5 iskolája között oszlik meg. A legkevesebb tanulói létszámmal (63-75 fő, ez átlagban 8-9 fős osztálylétszám?!) a Csikériai Általános Iskola működik. A két legkisebb iskola (Csikéria, Kunbaja) a továbbiakban - vélhetően Tataházával együtt - a létükért fognak küzdeni. Ez egyben felveti a térségen belüli általános iskolai képzés átgondolásának, racionalizálásának szükségességét. A további létszámcsökkenés, valamint az ebből adódó forráshiány (normatíva) szükségessé teszi a kis létszámú általános iskolák beintegrálását a nagyobb települések intézményeibe.

 

Az általános iskolát befejezők - a vizsgált időszakban az iskolák adatai alapján - valamennyien végigjárták az általános iskolát, és egyetlen iskolában sem volt kimaradó diák.

Az oktatáson belül a térség valamennyi általános iskolájában oktattak informatikát. Az informatikán belüli internet ismeretek oktatására viszont nincs minden iskolában lehetőség.

Nyelvi képzés minden iskolában folyik. Legjellemzőbb a német nyelv. Tataháza kivételével minden település iskolájában van német nyelv oktatása. Angol nyelvet Bácsalmáson, Madarason, és Tataházán oktatnak. Horvát nyelvet pedig Bácsalmáson és Katymáron. Ezeket az adatokat értékelve és összehasonlítva a tanulási hajlandóság felmérés eredményével (óhajtott és elvégzett képzések fajtái) megállapíthatjuk, hogy a felnőttképzés keretében most igényelt képzéseket, legalább is azok alapjait már az általános iskolában elsajátítják a gyerekek. Így vélhetően az alapfokú nyelvi és informatikai képzések súlya a képzések között a (távolabbi) jövőben csökkenni fog.

 

A kistérség iskoláiban a 2001-2006 időszakban évente 200 fő körüli tanuló fejezte be az általános iskolai tanulmányait, ami az összes tanuló 11-13 %-a. 2010-ig az iskolák előrejelzése szerint továbbra is minden évben 200 fő körüli végzős tanuló létszám várható. A 2001-2006 időszakban az iskolák által a továbbtanulókra megadott adatok alapján valamennyi végzős tanuló továbbtanult. A 2007-2010 időszakra is 100 %-os továbbtanulási arányt jeleztek az iskolák. Mindez azt jelenti, hogy a végzettségi szint terén jelentős előrelépés várható az elkövetkezendő időszakban.

 

Az iskolarendszerű szakképzés a térségben nagyon szűk keresztmetszetű (1 szakképző iskola), viszont a környező, és a kissé távolabbi iskolacentrumokban (Baja, Jánoshalma, Kiskunhalas, Szeged, Pécs, Kecskemét) valamennyi felmerülő képzési igényhez található megfelelő középfokú oktatási intézmény. Ezeket az iskola rendszerű képzőket jól kiegészítik az iskolarendszeren kívüli képzők. A térséghez legközelebb Baján 18 nyilvántartásba vett felnőttképző intézmény található, közülük 6 intézmény rendelkezik akkreditációval.

A legjelentősebb bajai képző - akkreditációval is rendelkezik - gyakorlatilag a felnőttképzés teljes spektrumát lefedő 125 képzéssel szerepel a nyilvántartásban, és ebből 116 OKJ-s képzés. A képzővel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a képzéseit nem csak Baján szervezi, de egyebek mellett Bácsalmás térségében is. Mindez azt jelenti, hogy az életen át tartó tanulás, az”LLL” a térségben felnőttképző hiányára hivatkozva nem bukhat el, az igényeknek megfelelő át/továbbképzés folyamatosan biztosítható. A monopol helyzet kialakulását a térségben (kiskunhalasi, kecskeméti képzők, melyek nem csak a székhelyükön oktatnak) működő többi képzők gátolják. Ezek közül a legjelentősebb a Kecskeméti Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, amely a megye egész területén folytat felnőttképzési tevékenységet. Gyakorlatilag a hatósági képzések kategóriájába tartozó gépjárművezető képzések kivételével bármilyen felnőttképzési feladat ellátására alkalmas. Jelenleg 659 képzés szerepel a nyilvántartásukban, amelyből 304 az OKJ-s képzés.

 

A végzős pályakezdők adataiból egyértelműen látszik, hogy a Bácsalmási Kirendeltségen a középfokú végzettségűek a legnagyobb számban minden évben a bajai, a bácsalmási, a jánoshalmi, és a kiskunhalasi intézményekből kerülnek munkanélküli pályakezdőként nyilvántartásba.

 

A legtöbb regisztrált álláskeresőt „kibocsátó” középiskolák

 

Képző neve

Város

Hunyadi János Gimnázium, Szakiskola és Kollégium

Bácsalmás

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Speciális Közoktatási, és Szakszolgálati Intézménye

Baja

Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola

Baja

Jelky András Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat

Baja

Türr István Gazdasági Szakközépiskola

Baja

FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Jánoshalma

Radnóti Miklós Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola

Jánoshalma

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma

Kiskunhalas

II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Kiskunhalas

 

 

A diplomás pályakezdők közül a legnagyobb számban a Bajai Eötvös József Főiskolán valamilyen pedagógiai szakon végzettek kérik a nyilvántartásba vételüket. Ehhez adódik még a Szegeden hasonló szakirányban végzettek száma, illetve a Kecskeméti Főiskola és a Pécsi Tudományegyetem kisebb létszámú kibocsátása. Összességében szükséges újra gondolni a pedagógiai területen képző intézmények kapacitásait, lehetőségeit figyelemmel az adatokra és az oktatás, gyermeknevelés területén elindult folyamatokat (gyermek létszám csökkenés, pedagógus óraszám emelés, stb.). Megoldási lehetőségként kínálkozik a felnőttképzési piac számára történő oktatóképzésre való átállás, illetve a szociálisterületek felé orientálódás, az idősödő népességre tekintettel.

 

A működő vállalkozások száma a bácsalmási kistérségben a 2004. év végén 734 db (az előző év azonos időpontjánál 3,9%-kal kevesebb), amiből 180 működő társas vállalkozás volt, ez utóbbiak száma egy év alatt 5,9%-kal emelkedett, aránya közel egynegyed.

A vállalkozások működésének színtere elsősorban (közel egyharmada) a kereskedelem, javítás; majdnem egyötöde az ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatás ágba sorolt szervezet, 15,7%-a a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban tevékenykedik.

A kistérség vállalkozói többnyire kis létszámúak, 9 főnél kevesebbet foglalkoztatók aránya 2004. év végén 96,7%. A vállalkozási aktivitást kifejező ezer lakosra jutó vállalkozások száma a 2004. év végén a bácsalmási térségben 40,1 volt, szemben a megyei 73,9-cel, ráadásul a vizsgált térségben a mutató szám csökkenő tendenciáról tanúskodik.

A Bácsalmási statisztikai kistérségben 20 gazdasági szervezet és 5418 egyéni gazdaság került a gazdaságméretet elérő, mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság kategóriába. A kistérség népességének több, mint fele (57,4%-a) 10,3 ezer fő folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Az egyéni gazdaságok termőterülete többnyire kisméretű, kilenctizede 5 hektár alatti. A mezőgazdasággal foglalkozók száma, valamint a területi adatok együttesen azt jelentik, hogy lényegében minden család folytat, de csak „megélhetési” szintű mezőgazdasági tevékenységet. A tanulási hajlandóságnál mért adatok jelentős része ide (is) vezethető vissza (idő korlátok jelentősége, anyagi hozzájárulás szükségessége esetén történő elzárkózás, általában a képzés fontosságának megítélése, stb.). Ez a termőterület nagyság nem igazán alkalmas vállalkozói szintű mezőgazdasági tevékenységre különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a térségben nem a kisebb területeken is gazdaságosan végezhető kertészeti tevékenység, sokkal inkább a nagyobb területigényű mezőgazdasági növények termesztése a jellemző. Ehhez a tevékenységhez vélhetően kapcsolódik a „megélhetési gazdálkodás” másik velejárója az állattartás is.

Jóllehet a foglalkoztatottak tekintetében végzett felmérés alacsony válaszadási aránya miatt nehéz komolyabb következtetéseket levonni a térség foglalkoztatásáról, illetve a majdani képzési terveiről, az azért jól látszik, hogy az alacsony kvalifikáltságot igénylő betanított és segédmunkás munkakörök részaránya jelentős. Ez a képzések tekintetében azt jelentheti, hogy az itt élők jelentős hányadának, „nincs szüksége” (legalább is a munkavégzéséhez) képzésre. Ezt támasztják alá azok az adatok, melyek szerint 1-3 év múlva elsősorban segédmunkások (16%), eladók (13%), kereskedők (13%), lakatosok, festő-mázolók, kőművesek (egyaránt 4%) kerestetnek. Ez az adatsor vélhetően még kedvezőbb képet is mutat a ténylegesnél, hiszen a válaszadók között jelentős túlsúlyban voltak (tényleges arányukhoz képest) az oktatási intézmények, ahol a segéd- és betanított munkák súlya alacsony. A fluktuáció mértéke viszonylag alacsony, a válaszadó munkaadók 10,1%-ánál tapasztalható csupán. Ennek magyarázata lehet az elöregedő népesség, az idősebb korosztály még inkább ragaszkodik meglevő munkahelyéhez, különösen úgy, hogy nem is igen találnak a térség munkaerőpiacán más alternatív lehetőséget, mobilitásuk pedig kicsi. A munkáltatók által megnevezett fluktuációval érintett (124 fő) foglalkozásokat többnyire az alacsony bérezés jellemzi, ezek elsősorban a különböző textilipari foglalkozások, illetve a legkülönbözőbb ágazatba sorolható segédmunkák. Ezek az adatsorok - a munkahely megszerzését, megtartását vizsgálva - szintén a képzésnek szükségességének alacsony indokoltságát mutatják a jövőre nézve.

 

Összességében megállapítható, hogy a térség rossz gazdasági helyzete, infrastrukturális ellátottsága, az országhatár korlátozó volta miatt rendkívül nehéz helyzetben van. Az alacsony vállalkozási aktivitást súlyosbítja, hogy az említett körülmények miatt rendkívül alacsony a betelepülő, illetve a jelentősebb bővítést végrehajtó vállalkozások száma. Ehhez adódik még a közszférában elindult, illetve várható beszűkülő folyamatok sora. Mindezek arra engednek következtetni, hogy az alacsony bérviszonyokat igénylő foglalkozások kivételével jelentősebb mozgás a térségben nem várható. Ezek a munkakörök azonban nagyobb részt nem igényelnek komolyabb képesítést, legfeljebb betanító képzéseket. A képzési stratégia megalkotása szempontjából mindez rendkívül szomorú. Megoldásként azokat a kitörési pontokat kellene megtalálni, melyek egy-egy konkrét projekt megvalósítása mentén alakulhatnak ki.

 

 

IV. 2. A munkaadók jövőbeni igényeinek részletes elemzése, a konkrét képzési irányok, és arányok meghatározásához

 

 

A kistérségi helyzetelemzés részletesen bemutatja a Bácsalmási Kistérséget. A III. fejezeten belüli elemzések által minden egyes fejezethez köthetők képzési irányok. Az alábbiakban ezek bemutatása következik. Az így meghatározásra kerülő képzési irányok egyelőre csak a különböző keresleti igények összegzése. A tényleges képzési szükségletek meghatározására a kereslet, valamint a kínálat összevetését követően kerül sor.

 

1.      A projekt keretében készült munkáltatói felmérés alapján meghatározható képzési irányok

 

A felmérés pozitívuma, hogy a tervezett létszámnövelésre adott válaszok alapján, a válaszoló munkáltatók körében jól meghatározható a jelenlegi foglalkozások összetétele. Részletesen rendelkezésre állnak a rövid, illetve középtávú munkaerőigények, és ez alapján a tervezett foglalkozásokhoz tartozó képzési igények is megadhatók. A negatívum viszont az, hogy a felmérés során alacsony volt a válaszadási arány, ezért egyes ágazatok, ezen belül foglalkozások túlsúlyban vannak, és így nem tudja teljes körűen bemutatni a várható munkaerőigényeket.

 

A jövőbeni létszámnövelés foglalkozásai (TOP 10 tábla) konkrét FEOR kóddal jelölt foglalkozásokat határoz meg, és ez alapján az egyes foglalkozásokhoz szükséges képzési irányok egyértelműen megadhatók.

 

A tervezett létszámfejlesztésekhez tartozó képzési szakirányok, és képzések

 

Idő

Fő

A foglalkozás szerinti képzés szakmacsoport

Hozzárendelt képzések az új OKJ szerint*

neve

kódja

1 éven belül

11

építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar)

9

Kőműves, Burkoló

1 éven belül

11

faipar

11

Bútorasztalos, Épületasztalos

1 éven belül

10

gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

5

Gépgyártástechnológiai technikus, Üzemeltető gépésztechnikus

1 éven belül

9

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

17

Bolti eladó, Kereskedő

1 éven belül

8

gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

5

Szerkezetlakatos, Géplakatos, Épületlakatos

1 éven belül

3

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

17

Kereskedő, Bolti eladó

1 éven belül

2

szociális szolgáltatások

2

Szociális gondozó, Szociális segítő

1 éven belül

2

vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

18

Pincér, Vendéglős

1-3 év

9

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

17

Kereskedő, Bolti eladó

1-3 év

9

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

17

Bolti eladó, Kereskedő

1-3 év

3

gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

5

Szerkezetlakatos, Géplakatos, Épületlakatos

1-3 év

3

építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar)

9

Kőműves, Burkoló

1-3 év

3

építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar)

9

Festő, mázoló és tapétázó

1-3 év

3

vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

18

Pincér, Vendéglős

1-3 év

2

közgazdaság

15

Pénzügyi-számviteli ügyintéző, Mérlegképes könyvelő, Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, Vám- és jövedéki ügyintéző

1-3 év

2

egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

19

Tűzoltó

1-3 év

2

mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

20

Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó

3 éven túl

4

szociális szolgáltatások

2

Szociális gondozó, Szociális segítő

3 éven túl

4

gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

5

Szerkezetlakatos, Géplakatos, Épületlakatos

3 éven túl

3

közlekedés

13

Tehergépkocsi-vezető (nem OKJ-s)

3 éven túl

2

egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

19

Tűzoltó

3 éven túl

2

Egyetemi, Főiskolai képzés

-

Gyógypedagógus, Logopédus, Mentálhigiénés szaktanár

3 éven túl

1

közgazdaság

15

Mérlegképes könyvelő, Pénzügyi-számviteli ügyintéző

3 éven túl

1

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

17

Kereskedő, boltvezető, Kereskedelmi menedzser (csak iskolarendszerben)

3 éven túl

1

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

17

Bolti eladó, Kereskedő

3 éven túl

1

Egyetemi, Főiskolai képzés

-

Építészmérnök, Magasépítő mérnök

Összesen

19

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

17

Bolti eladó, Kereskedő

Összesen

15

gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

5

Szerkezetlakatos, Géplakatos, Épületlakatos

Összesen

14

építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar)

9

Kőműves, Burkoló

Összesen

12

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

17

Kereskedő, Bolti eladó

Összesen

11

faipar

11

Bútorasztalos, Épületasztalos

Összesen

10

gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

5

Gépgyártástechnológiai technikus, Üzemeltető gépésztechnikus

Összesen

6

szociális szolgáltatások

2

Szociális gondozó, Szociális segítő

Összesen

6

közlekedés

13

Tehergépkocsi-vezető (nem OKJ-s)

Összesen

5

vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

18

Pincér, Vendéglős

A hozzárendelt képzéseknél, amennyiben több is van az első helyen lévő a FEOR szerint meghatározott elsődleges képzés, a többi rokon képzés.

 

2.      A munkaerő-gazdálkodási felmérések alapján meghatározható képzési irányok

 

A munkaerő-gazdálkodás felmérés során meghatározásra kerülnek a rövidtávon (következő 3 hónap) újonnan munkába állók, a növekedő, valamint stagnáló vállalkozásokhoz belépő létszámok munkakörei. A munkakörök alapján pontosan csak a különböző képzési szakmacsoportok határozhatóak meg. Az egyes szakmacsoportokon belüli konkrét szakképzéseket már nem minden esetben lehet pontosan megadni, mivel a munkakörök általános jellegéből adódóan több az adott szakmacsoporthoz tartozó képzés is megjelölhető (élelmiszeripar, mezőgazdaság).

 

Újonnan munkába állók

Munkakör

Szakmacsoport

Szakképesítések

neve

kódja

élelmiszergyártók, -feldolgozók és tartósítóipari munkások

élelmiszeripar

21

Édesipari termékgyártó, Pék-cukrász, Tartósítóipari termékgyártó

szabó varrónők

könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar)

10

Szabó

mezőgazdasági erdőgépvezető, -kezelők

mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

20

Mezőgazdasági gépkezelő, Erdészeti szakmunkás

fafeldolgozó gépkezelők

faipar

11

Bútorasztalos, Épületasztalos

eladók

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

17

Bolti eladó, Kereskedő

kőművesek

építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar)

9

Kőműves

Burkoló

 

 

Növekedő

Munkakör

Szakmacsoport

Szakképesítések

neve

kódja

élelmiszergyártók, -feldolgozók és tartósítóipari munkások

élelmiszeripar

21

Édesipari termékgyártó, Pék-cukrász, Tartósítóipari termékgyártó

mezőgazdasági erdőgépvezető, -kezelők

mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

20

Mezőgazdasági gépkezelő, Erdészeti szakmunkás

eladók

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

17

Bolti eladó, Kereskedő

kőművesek

építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar)

9

Kőműves

Burkoló

 

Stagnáló cégek

Munkakör

Szakmacsoport

Szakképesítések

neve

kódja

szabó varrónők

könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar)

10

Szabó

fafeldolgozó gépkezelők

faipar

11

Bútorasztalos, Épületasztalos

 

A munkaadók működési területét, valamint az alkalmazottak létszámának megoszlását vizsgálva, a foglalkozások betöltéséhez elsősorban a következő szakmacsoportba tartozó képzések szükségesek:

 

Működési terület

Foglalkoztatottak

Szakmacsoport

Élelmiszeripar

élelmiszeripar

élelmiszeripar

Fafeldolgozás

 

faipar

Feldolgozóipar

gumi, műanyag termék gyártás

vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok)

Feldolgozóipar

gép berendezés gyártás

gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

Mezőgazdaság

mezőgazdaság

mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

Közigazgatás

közigazgatás

több is lehet

Kereskedelem, javítás

 

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés), valamint

egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

 

 

3.      A népesség iskolai végzettsége, valamint a foglalkoztatottak iskolázottsága alapján meghatározható képzési irányok

 

A kistérségi helyzetelemzés részletesen foglalkozik a kistérség lakosságának iskolai végzettségével, amelyben megállapításra került, hogy a kistérség lakosságának átlagos végzettségi szintje a megyeinél alacsonyabb: 8,46 osztályszám, míg ez a mutató Bács-Kiskun megyében 9,08 (a 7 évesnél idősebb népesség alapján). Részleteiben vizsgálva is megállapítható hogy a kistérség iskolázottsági szintje alacsonyabb, mint a megyei átlag. A foglalkoztatottak megyéhez viszonyított iskolázottsága a népességével hasonló képet mutat, miszerint a középiskolával (érettségi nélküli szakmai oklevéllel és érettségivel együtt), és a diplomával rendelkezők aránya a megyei átlagnál alacsonyabb, az előbbieké 1,2; az utóbbiaké 3,5%-ponttal. Az általános iskola 8 osztályát kijárt dolgozók részaránya a térségben 4,7%-pottal magasabb, mint a megyei átlag. Az ennél alacsonyabb iskolázottságú foglalkoztatottak hányada azonos (másfél százalék).

 

4.      A tanulási hajlandóság alapján meghatározható képzési irányok

 

A kistérség lakosságának körében végzett tanulási hajlandóság vizsgálatának egyik legfontosabb megállapítása, hogy akár a múltbéli, akár a jövőbeni tanulási hajlandóságot nézzük, a térségben lakó emberek legnagyobb arányban csak bizonyos feltételekkel hajlandóak tanulni, és sajnos nagyobb arányban vannak azok, akik egyértelműen nem hajlandóak tanulni, mint azok, akik egyértelműen igen. Mindezt figyelembe véve először is nem képzésekre van szükség, hanem különböző tréningekre, csoportos tájékoztatókra a lakosság körében (főleg azoknál a csoportoknál, amelyek egyértelműen elutasítják a tanulást), annak érdekében, hogy a tanulási hajlandóság pozitívan változzon.

 

A tanulási hajlandóság vizsgálaton belül a korábban képzésen résztvettek képzési irányai

 

Szakmacsoport

 

kód

név

Fő

7

informatika (szoftver)

13

17

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

10

15

közgazdaság

9

5

gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás)

8

19

egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

8

18

vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

7

-

közigazgatási képzés

5

2

szociális szolgáltatások

3

20

mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

3

1

egészségügy

2

3

oktatás (oktatás, pedagógia)

2

21

élelmiszeripar

1

nyelv

nyelv

1

 

összesen

72

 

A tanulási hajlandóság vizsgálatban részvettek által választott képzési irányok (ha egy hónapon belül indul a képzés)

 

Szakmacsoport

 

kód

név

Fő

7

informatika (szoftver)

51

18

vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

17

2

szociális szolgáltatások

16

17

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

15

nyelv

nyelv

14

19

egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

12

5,13

gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás), közlekedés

10

15

közgazdaság

10

20

mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

10

3

oktatás (oktatás, pedagógia)

9

16

ügyvitel

6

1

egészségügy

5

-

Szakmai (nem derült ki milyen)

5

-

egyetem

4

6

elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika)

3

9

építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar)

2

21

élelmiszeripar

2

11

faipar

1

13

közlekedés

1

14

környezetvédelem-vízgazdálkodás

1

 

összesen

194

 

5.      A kistérség stratégiai fejlesztési tervei alapján meghatározható képzési irányok

 

A rendelkezésre álló valamennyi kistérségi fejlesztési program tartalmazza a humánerőforrás fejlesztés fontosságát. A fejlesztési tervek közül több is tartalmaz olyan operatív programot, amely általában hangsúlyozza a különböző igényfelmérésekre épülő át és továbbképzések szükségességét. De az már nem derül ki, hogy melyek lennének ezek a képzések. A stratégiai tervekből az alábbiakban meghatározásra kerülő képzési irányok elsősorban a terveknek a térség gazdaságfejlesztésével kapcsolatos célkitűzésein alapulnak, és csak másodsorban az esetleg konkrétan megjelölt képzésre (az is fontos cél, de az csak egy-egy 15-20 fős tanfolyamot jelent).

 

Felső-Bácska, Bácsalmási kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja

Kód

Szakmacsoport

20.

mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

21.

élelmiszeripar

14.

környezetvédelem-vízgazdálkodás

17.

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

19.

egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

18.

vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

Bácsalmás és térsége gazdaságfejlesztési programja, illetve Bácsalmás gazdaságfejlesztési programja

Kód

Szakmacsoport

17.

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

15.

közgazdaság

21.

élelmiszeripar

14.

környezetvédelem-vízgazdálkodás

20.

mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

Konkrét képzési igény

 

Biogazdálkodási képzési program

 

Vidékfejlesztési szakirányú felsőfokú képzés

Bácsalmás Kis-régiós Területfejlesztési és Önkormányzati Társulás felzárkóztatási fejlesztési programja

Kód

Szakmacsoport

18.

vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

19.

egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

14.

környezetvédelem-vízgazdálkodás

20.

mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet)

21.

élelmiszeripar

Kistérségi szociális felzárkóztató program

Kód

Szakmacsoport

2.

szociális szolgáltatások

A BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

Kód

Szakmacsoport

17.

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

18.

vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

 

A kistérségi helyzetelemzés egyes fejezetei alapján meghatározott képzési irányokat összességében vizsgálva a Bácsalmási kistérségre vonatkozóan a következő megállapítások tehetők.

 

1.      A munkáltatók felmérésének összegzése.

  • A Bácsalmási Kistérség munkáltatói mind rövidtávon, mind hosszútávon főleg iskolai végzettséget nem igénylő segédmunkásokat, betanított munkásokat kívánnak alkalmazni.
  • A szakképzett foglalkoztatási igényeik közül kiemelendő a kereskedelem, az építőipar, gépészet, a faipar szakmacsoportba tartozó képzettségűekre vonatkozó foglalkoztatási szándék.
  • Az előzőeknél kisebb igény mutatkozik a szociális szolgáltatás, a közgazdasági, a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportba tartozó képzettségű munkaerő iránt.

 

A kistérség munkáltatóinak felméréséből megállapított képzettségi igényekkel kapcsolatban 2 megállapítást fontos megjegyezni:

·        A szakképzett munkaerőn belül elsősorban szakiskolai végzettségű munkaerőt igényelnek, az érettségihez kötött szakképzettség csak a közgazdasági képzettségek, valamint kisebb arányban a gépészet szakmacsoportba tartozó képzettségek esetében jelentkezik. Az egyetemi, főiskolai végzettségű munkaerő iránt pedig gyakorlatilag nem mutatkozik igény.

·        Annak ellenére, hogy a Bácsalmási kistérség elsősorban mezőgazdasági jellegű, a felmérés eredménye szerint minimális az igény a mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkező munkavállalók iránt.

 

2.      A rövid távú munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményeit vizsgálva szintén megállapítható, hogy a munkaadók elsősorban a szakképzettséget nem igénylő segédmunkára, betanított munkára keresnek munkaerőt. A rövid távú munkaerő-gazdálkodás alapján a kistérség munkáltatói az élelmiszeripar, a könnyűipar, a mezőgazdaság, a faipar, a kereskedelem, az építészet szakmacsoportba tartozó képzettségű munkaerő felvételét tervezik. A foglalkoztatási igényekből meghatározott képzési irányok csak részben egyeznek az előző pontban szereplő felmérés eredményeivel. Itt már erőteljesen megjelenik a mezőgazdasági, valamint könnyűipari szakirányú képzettségűek iránti igény, viszont hiányoznak a gépészet szakmacsoportba tartozó végzettségűek.

A Bácsalmási kistérség gazdálkodó szervezeteinek tisztán csak a működési területét vizsgálva elsősorban élelmiszeripari, faipari, vegyipari, gépészet, mezőgazdasági, valamint kereskedelmi végzettségű munkaerőt foglalkoztatnak.

 

3. A népesség iskolai végzettségét, valamint a foglalkoztatottak iskolázottságát vizsgálva, mivel csak az iskolatípusokra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre, a következő általános megállapítások tehetők:

·        Az általános iskolát be nem fejezők számára a felzárkóztató képzések.

·        Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és a középfokú oktatásból kimaradók számára, amennyiben az életkoruk alapján érintettek, a 9. 10. osztály megszerzésére irányuló felzárkóztató képzések.

·        Az általános iskolai, szakiskolai végzettséggel rendelkezők számára az érettségi megszerzésére irányuló képzések.

Ezek a képzések, azon az általános célon túl, hogy emelik a lakosság, és ezen belül a foglalkoztatottak iskolázottságát, elengedhetetlen feltételei – főleg az új OKJ belépési szintjeit figyelembe véve – annak, hogy az alacsony iskolai végzettségű személyek piacképes szakképzettséget szerezzenek.

 

4.      A lakosság körében végzett tanulási hajlandóság vizsgálat eredményei a következők:

·        A kistérség lakosságának kisebb része hajlandó képzésen részt venni, a nagyobb része elutasítja, vagy feltételekhez köti a képzésen történő részvételt.

·        A lakosság képzésekkel kapcsolatos elképzeléseit vizsgálva a felnőttek főleg informatika, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem, egyéb szolgáltatások, gépészet, közgazdaság, mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó, valamint nyelvi képzéseken vennének részt.

 

5. A kistérség különböző, a gazdaság fejlesztésére irányuló terveinek közös vonása, hogy a gazdasági élet fejlesztésére irányuló tervek szinte mindegyike a mezőgazdaságot, valamint az idegenforgalmat tartja elsődleges fejlesztési célnak. A programokon belül másodlagos fejlesztési irányként, pedig a feldolgozóipart, amely a mezőgazdasághoz, valamint a kereskedelmet, amely az idegenforgalomhoz kötődik. Egyéb fejlesztési irányként a logisztika, valamint a szolgáltatások emelhető ki a gazdasági tervekből.

A szociális felzárkóztató program már jellegénél fogva eltér a gazdasági programoktól. Ennél a programnál egyértelműen meghatározható a szociális szolgáltatás, mint fejlesztési irány.

Valamennyi program kiemeli a humánerőforrás fejlesztésének a fontosságát, valamint az igényekre alapozott képzési programokat, de ezek megvalósításának a módjait, részleteit már nem tartalmazzák a programok.

 

A kistérségi helyzetelemzés egyes fejezetei alapján meghatározásra került képzési szakirányokkal kapcsolatban a következő megállapítások tehetők:

  • A munkáltatói felmérés, valamint a munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei csak részben fedik egymást. Mindkét felmérés szerint a munkáltatók elsősorban szakképzetlen munkaerőt keresnek, viszont a szakképzettek terén jelentős az eltérés. A munkáltatói felmérés alapján az építészeti, faipari, gépészeti végzettségűekre van igény, ezzel szemben a munkaerő-gazdálkodási felmérés szerint élelmiszeripari, könnyűipari, és mezőgazdasági (csak gépkezelők) szakmai végzettségűeket keresnek. Az előzőekben kiemelt építészeti, faipari végzettségűeket kevésbé, a gépészeti végzettségűekre pedig nem is mutatkozik igény.
  • A munkáltatói, valamint a munkaerő-gazdálkodási felmérések eredményeit, ha összevetjük a fejlesztési programokkal a legszembetűnőbb ellentét, hogy a fejlesztési programok által hangsúlyozott mezőgazdasági, valamint idegenforgalmi végzettségű munkaerő iránt, a felmérések szerint nem is jelentkezik igény a munkáltatók részéről.
  • A tanulási hajlandóság vizsgálatának egyik legfontosabb megállapítása, a képzéseken történő részvétel elutasítása, némiképp magyarázatot ad a lakosság alacsony iskolázottságára. Mindez összefügg a munkaadók munkaerőigényével. Szinte semmi nem motiválja az embereket a tanulásra, ha elsősorban szakképzetlen munkaerőt keresnek. A felmérések szerint a munkáltatók viszont szinte csak erre az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen munkaerőre vannak berendezkedve. A munkaadóknak, és a munkavállalóknak ez az egymással szemben támasztott igény(telenség)e, az idők folyamán az alacsony iskolai végzettséget bebetonozó öngerjesztő folyamattá vált.
  • A tanulási hajlandóságra vonatkozó felmérés során kapott szakirányok is csak részben egyeznek a munkáltatói igényekkel. A munkáltatói igények szempontjából fontos különböző ipari (építőipari, gépészet, faipar), valamint élelmiszeripari végzettségek, nem, vagy csak kismértékben tartoznak a felmérésben résztvevők által preferált képzések közé. Az élelmiszeripari képzések 2 fővel jelennek meg a felmérés válaszaiban, miközben az iparág jelentős arányt képvisel a kistérség gazdaságában. A felnőtt lakosság a szakmai képzések közül a kereskedelmi, a vendéglátóipari, a szociális szolgáltatás csoportba tartozó képzéseket választaná leginkább. Kevésbé, de még számottevően preferált szakirányok az egyéb szolgáltatás, gépészet, közgazdaság, mezőgazdaság, oktatás, ügyvitel, egészségügy szakmacsoportok. A választott képzési irányok közül kiemelkedik az informatika szakmacsoportot (az összes válaszoló több mint ¼-e) választók aránya, amely azt mutatja, hogy a felnőttek jól érzékelik, azt, hogy ma már szinte mindegy milyen munkakörben dolgoznak, de a számítástechnikai ismeretek elengedhetetlenek. És meg kell említeni a nyelvi képzést választók magas számát, ami akár csak a számítástechnika, az alkalmazás szempontjából fontos kiegészítő ismeret.

 

Mindezek figyelembevételével a kistérség foglalkoztatásának javítása érdekében fejlesztési irányként javasolt képzési szakirányok, valamint az egyes szakirányokon belüli szakképzések a következők:

  • Gépészet (Szerkezetlakatos, Géplakatos, Épületlakatos, Hegesztő, Gépgyártástechnológiai technikus, Üzemeltető gépésztechnikus)
  • Építészet (Kőműves, Burkoló, Ács, állványozó, Festő, mázoló és tapétázó)
  • Faipar (Bútorasztalos, Épületasztalos)
  • Kereskedelem (Kereskedő, boltvezető, Kereskedő, Bolti eladó, Raktáros, Kereskedelmi menedzser)
  • Vendéglátás-idegenforgalom (Vendéglős, Panziós, falusi vendéglátó, Pincér, Szakács)
  • Élelmiszeripar (Édesipari termékgyártó, Pék-cukrász, Tartósítóipari termékgyártó)
  • Mezőgazdaság (Agrárkörnyezetgazda, Agrártechnikus, Gazda, Mezőgazdasági gépkezelő)
  • Közgazdaság (Mérlegképes könyvelő, Pénzügyi-számviteli ügyintéző, Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, Vám- és jövedéki ügyintéző)
  • Informatika (ECDL ami nem OKJ képzés)
  • Szociális szolgáltatások (Szociális gondozó, Szociális segítő)
  • Nyelv (Alapfokú, középfokú angol, német nyelv)
  • Felzárkóztató képzések (7. 8. osztály befejezésére irányuló képzések, A jelenleg hatályos tankötelezettségből adódóan a 9. 10. osztály befejezésére irányuló képzések)
  • Tréningek (A tanulási hajlandóság pozitív befolyásolására irányuló tréningek, többek között személyiségfejlesztő-, álláskeresési tréningek)

Az egyes szakirányokon belül javasolt képzések a 2006. április 1-jétől hatályos új Országos Képzési Jegyzék szerint kerültek meghatározásra. A javaslat a TAB adatainak figyelembevételével csak a szakirányokra terjed ki, de arra nem ad választ, hogy az egyes szakirányokon belüli képzés, nappali, vagy felnőttképzés keretében valósuljon-e meg. A diplomás képzések közül a TAB egyes pontjaiban a pedagógusok iránti igény jelent meg, de a pedagógus diplomások esetében tapasztalható túlképzés (ez a Bácsalmási kistérségre is igaz) ezért egyáltalán nem indokolt a pedagógus képzés mint diplomás képzési irány preferálása.

 

 

IV. 3  A szakképzett munkaerő biztosításának céljából a 2010-ig végrehajtandó feladatok meghatározása

 

 

  • Mivel a térség mezőgazdasági dominanciájú, és az egyéni gazdaságok termőterülete többnyire kisméretű (lásd III.3.2. fejezet), szükség van – az agrárgazdaság túlélése, és hosszabb távú fennmaradása, és fejlesztése szempontjából – a földterület koncentráció elősegítésére, az 1.6.1. intézkedésben megjelölt együttműködés, összefogás erősítésére, és szövetkezés kialakítására.

Az uniós, és hazai források kihasználása érdekében képzési téren feladatként adódik pályázatírási kurzusok indítása agrárkistermelők számára.

  • Az országhatár melletti fekvés lehetőséget ad a kistérségnek arra, hogy az átmenő forgalom számára logisztikai központot jelentsen (lásd gazdaságfejlesztési program 1.4. stratégiai programja). Ez logisztikai, szállítmányozási szakirányú képzések indítását feltételezi.
  • A hiányos közlekedési infrastruktúra nagymértékben gátló tényező. Az úthálózat gyér, rossz minőségű, az észak-déli átmenő forgalom gyakorlatilag nem jellemző a kistérségen keresztül. Három fejlesztési terv is foglalkozik a közúthálózat fejlesztésével: agrárstruktúra és vidékfejlesztési program 1.5.2 intézkedése, gazdaságfejlesztési program 1.2. operatív programja, felzárkóztatás fejlesztési program III./1.1. intézkedése.

Jelen tanulmány szerzői is – a kistérség adottságainak, helyzetének részletes felmérése alapján – megerősítik azt, hogy a kistérség gyorsforgalmú úttal történő bekapcsolása nélkül hosszabb távon nem képzelhető el gazdasági fejlődés, mely egyben előfeltétele a logisztikai központ kialakulásának/kialakításának is.

  • A kistérségben az idősebb generáció aránya az átlagosnál gyorsabban növekszik (lásd III.1.3. fejezet), ezért szükség van az idősgondozásra, a szociális ágazatra nagyobb hangsúlyt fektetni. Ez szociális szolgáltatás szakirányba tartozó képzések (szociális gondozó és ápoló) beindítását jelenti a közeljövőben, a Kistérségi szociális felzárkóztató program III/1. alprogramjához kapcsolódóan. A megújított, korszerűsített idősgondozás vonzást jelenthetne a környező – szintén elöregedő – kistérségek lakónépességére is, egyben kiinduló pontja lehetne pl.: a térségi fürdő turizmus fejlesztésének.
  • A kistérségben, de megyei, sőt országos viszonylatban is növekszik az idősek aránya. Kézenfekvőnek látszik felderíteni a kistérségben van-e feltárt termálvízkincs, és erre gyógyfürdő(k) létesítését tervezni. (lásd Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program 2.4.4. intézkedése) Ez kiegészítve egy színvonalas idősgondozással, már nagyobb vonzás kifejtésére is képes lehetne.
  • Az általános iskolai oktatási rendszer racionalizálása. Mérlegelni kell, hogy a jelenlegi, valamint a várható finanszírozási rendszerben (óraszámemelés) a kis létszámú általános iskolák tudják-e a megfelelő színvonalat biztosítani. Az egyértelműen igaz, hogy a kistelepüléseken is fontos, hogy helyben legyen az oktatás, de ha a színvonal nem tartható, akkor az egyértelműen rontja az ott tanulók továbbtanulási esélyeit.
  • Az általános iskolát be nem fejezettek részére ki kell alakítani a 7. 8. osztályos felzárkóztató képzési lehetőséget. A felzárkóztató képzéseknek a kistérségen belüli kialakítása példaértékű lehetne más kistérségek számára is, mivel ennek a megyében nincs kialakult gyakorlata.
  • A különböző lebonyolításra kerülő szakképesítést nyújtó felnőttképzések sikeres szervezése érdekében az érintett célcsoportok részére a tanulási hajlandóságot növelő tréningek szervezése.
  • A bácsalmási Hunyadi János Gimnázium, Ipari Szakiskola és Kollégiumnak csatlakoznia kell a TISZK-ek kialakításának tervezett következő ütemébe.
  • A javasolt képzési szakirányokon belüli nappali rendszerű szakképzések (elsősorban az ipari, gépészeti képzések esetében) terén növelni kell a térségen belüli gyakorlati képzőhelyek számát.
  • Ösztönözni kell a térség munkáltatóit, hogy a saját dolgozók képzésére nagyobb arányban használják fel a szakképzési hozzájárulásban biztosított lehetőséget.
  • A javasolt képzési irányokban (elsősorban az ipari, gépészeti képzések esetében) továbbtanulók részére ösztöndíjrendszert kell kialakítani, az érintett munkáltatók bevonásával.
  • A számítástechnikai, ECDL képzés terén tapasztalatokkal rendelkező felnőttképző(k) bevonásával ECDL képzési bázis kialakítása a kistérségben. Ezzel elérhetővé válna a térségben lakók számára a számítástechnikai oktatás. A bázis kialakításában közreműködnének az általános iskolák, valamint a teleházak.
  • Ugyanígy elérhetővé kell tenni a térségben a javasolt nyelvi képzéseket. Ebben a nyelvi képzésekkel foglalkozó felnőttképző(k) kerülnének bevonásra.
  • Folyamatos mérési rendszer kialakítása (ez évi 1 alkalom, a felvételi időszakot követően) a nappali rendszerű szakképzésben résztvevőkről a javasolt szakképzéseken belüli, nappali rendszerű, valamint felnőttképzési arányok kialakítása érdekében. A mérési rendszer a térségből, az egyes szakirányokban tanulókra, végzettséget szerzőkre, és ezen belül továbbtanulókra terjedne ki. Ehhez jó kiindulási alap lenne az általunk végzett felmérés, amely a térség szempontjából számottevő nagyobb szakképzők esetében (lásd következő pont) kiegészítésre kerülne a szükséges adatokkal.
  • Együttműködés kialakítása a térségi, valamint a környékbeli települések (Baja, Jánoshalma, Kiskunhalas) középfokú oktatási intézményeivel a beiskolázási szakirányok tervezéséhez, valamint a folyamatos mérési rendszer kialakítása érdekében.
  • A mérési rendszer kialakítását követően célzottan kiválaszthatóak azok a felsőoktatási intézmények, amelyekkel a nappali rendszerű szakképzőkhöz hasonlóan együttműködési megállapodás köthető. Az együttműködés kiterjedne a térségből a felsőoktatásban résztvevők támogatására, a térségi intézményeknek az oktatásba történő bevonására, valamint a szakirányok alapján indokolt akkreditált felsőfokú képzések megvalósítására.
  • A mérési rendszer alapján a térség iskolái, valamint munkáltatói folyamatosan tájékoztathatóak a szakképzésből kikerülő pályakezdők létszámáról, szakképzettségéről. Ez egyben alapja lehetne az általános iskolai továbbtanulók pályaválasztási orientálásának.
  • A mérési eredménye, valamint a munkáltatók munkaerőigényének ismeretében lehet meghatározni, hogy felnőttképzési programban a javasolt képzési szakirányokon belül melyik, és milyen létszámban kerüljön ténylegesen lebonyolításra. A képzéseket megvalósító felnőttképzők kiválasztására csak ezt követően kerül sor. A megye felnőttképzési kínálata lehetővé teszi bármely képzés megvalósítását.
  • A mérési rendszert ki kell egészíteni a felnőttképzési információkkal, ami alapján a jelenleginél jóval részletesebb, és naprakész adatok állnak rendelkezésre a kistérség szakképzettségéről. Ennek előnyei a már említetteken felül: a beruházók tájékoztatása, a különböző kistérségi fejlesztési tervek megalapozottabb kidolgozása.
  • A képzési igényeket (a most javasoltak is csak egy adott pillanatot tükröznek) folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Ellenkező esetben a jelenlegi hiányszakmából pár év alatt akár túlképzés is lehet.

 

 

IV. 4. A Kistérségi Képzési Stratégia (KKS) kapcsolódása a kistérségi fejlesztési tervekhez

 

 

A rendelkezésre bocsátott öt kistérségi fejlesztési tervről (részletesebben lásd II. 4. fejezet) összességében elmondható, hogy néhány éve készültek, a rendszerváltozás óta eltelt időszak kistérségi gazdasági, társadalmi folyamatait, az ezredforduló kihívásait tartalmazzák, kitörési lehetőségeket vázolnak fel.

A három legjelentősebb program (az agrárstruktúra és vidékfejlesztési program - lásd II.4.1. fejezet; gazdaságfejlesztési program - lásd II.4.2. fejezet; felzárkóztatási fejlesztési program - lásd II.4.3. fejezet) komplex, taxatív intézkedési javaslatokat sorolnak fel, a döntéshozó(k)ra bízva a konkrét intézkedések, projektjavaslatok kiválasztását.

A fejlesztési tervekből kiderül, hogy a kistérségi fejlesztés mindig konkrét programok, projektek megvalósításán keresztül képzelhető el.

 

Az általunk vizsgált öt program közül a fenti három nevesíti, és mint beavatkozási területként megjelöli a képzés, szakképzés fejlesztését, konkrét beavatkozási területeket sorolnak fel, az alábbiak szerint:

 

·        Felső-Bácska, Bácsalmási kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja

 

A humán erőforrás fejlesztésére külön fejezetet szentel a program (4. prioritás). A 4.1. alprogram bontja ki „szakképzés, szaktanácsadás fejlesztése” címen. A konkrét intézkedések szintjén a mezőgazdaság és vidékfejlesztés érdekében

szakképzés rendszerének fejlesztését (4.1.1. intézkedés),

szaktanácsadói, szakmai továbbképzési és átképzési rendszer kiépítését (4.1.2. intézkedés),

kutatás-fejlesztési programok támogatását (4.1.3. intézkedés),

felső-, közép- és alapfokú, valamint az élethosszig tartó képzési programok kidolgozását (4.1.4. intézkedés)

jelenti.

A szakképzés szerepel kiegészítő jelleggel a turizmus fejlesztés témakörében is, a 2.4.9. intézkedés szól a térségi turizmus képzési programjának kialakításáról.

 

·        Bácsalmás és térsége gazdaságfejlesztési programja, illetve Bácsalmás gazdaságfejlesztési programja

 

Ebben a programban is külön beavatkozási terület az oktatás és a képzés fejlesztése (3. stratégiai cél). A fejezethez kapcsolódóan teljesítendő feladatok:

oktatási – képzési koncepció megalkotása (3.1. stratégiai program)

szakirányú át-, tovább-, és szakképzési programok elindítása igényfelmérés alapján (3.2. stratégiai program)

együttműködések a felsőoktatási intézményekkel, technológiai központokkal (3.3. stratégiai program)

Egyéb témakörök is tartalmaznak képzési vonatkozásokat:

A határmenti együttműködés erősítése (1. stratégiai cél) feladatként említi az Európai Uniós technológiai képzési kistérségi központ kialakítását, a mezőgazdaság átalakítása (2. stratégiai cél) képzési programok indítását írja elő (biogazdálkodási, vidékfejlesztési szakirányú felsőfokú képzés).

 

·        Bácsalmás Kis-régiós Területfejlesztési és Önkormányzati Társulás felzárkóztatási fejlesztési programja

 

Önálló fejlesztési területként jelentkezik ebben a programban is a humánerőforrás fejlesztése (IV. prioritás). Ennek keretében

az oktatási, képzési intézményrendszer megerősítését, fejlesztését,

az egész életen át tartó tanulás és ismeretszerzés feltételeinek biztosítását

tekinti megvalósításra váró célként. (IV./1. különös cél).

Másrészt a mezőgazdaság fejlesztése témakör (II. prioritás) nevesítve szerepelteti a szakmai képzés és átképzés támogatását (II/5.1.).

 

Álláspontunk szerint a másik két fejlesztési program (Kistérségi szociális felzárkóztató program - lásd II.4.4. fejezet, és a BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA – lásd II.4.5. fejezet), bár nevesítve nincsen, de tartalmaz képzési jellegű feladatokat.

 

·        Kistérségi szociális felzárkóztató program

 

A III/1. számú alprogram a különböző alap- és szakellátásokhoz kapcsolódóan a megfelelő működtetéshez szükséges személyi feltételek megteremtését tűzi ki célul, amelynek biztosan van szakképzési jellegű vonatkozása.

 

·        Bácsalmás Kistérség Turisztikai Koncepciója

 

A programban leírt turizmusfejlesztési, térségmarketing projektjavaslatokat szakirányú képzési programok nélkül nyilvánvalóan nem lehet megvalósítani.

 

            A fejezethez kapcsolódó összegzések:

 

A fentiekből láthatjuk, hogy a fejlesztési tervek mindegyikének vannak képzési jellegű vonatkozásai, szoros kapcsolódási pontjai. A fejlesztési tervek maradéktalan megvalósítása ezen Képzési Stratégia figyelembe vételével képzelhető el.

 

Jelen Képzési Stratégia keretében képzési vonatkozásaiban felmérésre került a kistérség gazdasági, társadalmi, intézményi szempontból. A III.2. fejezet 5. pontja részletesen tartalmazza azokat a képzési szakmacsoportokat, amelyek minden egyes fejlesztési terv megvalósításához, a konkrét projektek lebonyolításához szükségesek lehetnek.

 

A fejlesztési tervekhez kapcsolt képzések azonban a jelen állapotot tükrözik, nagyon fontos a képzési igények folyamatos figyelemmel kísérése, a változások követése. Ennek érdekében célszerű lenne a Felső-Bácska, Bácsalmási kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja 4.2.1. intézkedésében szereplő kistérségi információs központot (vagy Kistérségi Szolgálató Irodát) felállítani, és a kistérségi portál és kommunikációs hálózatot erre a célra is felhasználni.

 

 


[1] a regisztrált munkanélküliek munkavállaló korú népességhez viszonyított aránya

[2] A KSH 2000-től általános iskolai feladat ellátási helyet figyel meg. Amennyiben az általános iskolai intézményben gyógypedagógiai oktatás is folyik, az külön feladat ellátási helynek számít.

 

[3] 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról. (37/H. § (1)).